„A mesében élt – nagyon szerette volna, ha az élet is olyan, mint a mese” [Bálint Ágnes 100]

Száz éve született Bálint Ágnes József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg, akinek olyan meséket köszönhetünk, mint a Mazsola és Tádé, a Frakk, a macskák réme vagy a Kukori és Kotkoda. Az évforduló alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze Bálint Ágnes életéről és munkásságáról.

• Bálint Ágnes a Duna mellett született, rengeteget úszott, ami szintén meghatározó lenyomatot hagyott alkotásaiban. Gondoljunk csak a közel negyvenéves rajzfilmre, a Vízipók-csodapókra, amelynek társszerzője, dramaturgja is volt.
• Ahogy úszni, úgy írni és olvasni is korán megtanult, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy édesanyja is írt meséket. Bálint Ágnes tehetségesen rajzolt, tudását a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában fejlesztette, ahol plakát- és könyvillusztráció-rajzolást is tanult.
• Első publikációja a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér címmel jelent meg folytatásokban, 1936-ban. Első meseregényét, Az elvarázsolt egérkisasszonyt tizenkilenc éves korában adta ki a Dante Kiadó. Ez a kötet a mai napig kapható.

Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában?

Móra, 2022, 184 oldal

Megveszem

• 1958–1986-ig dolgozott a Magyar Televíziónak, neki köszönhetjük a tévémacit, a Kukori és Kotkodát, a Mi újság a Futrinka utcában? című bábfilm lakóit, továbbá a Mazsolát és a Frakkot is. Gyermekei elmondása szerint a televíziós munkája volt az, ahol igazán elemében érezte magát, élvezte, hogy munkatársaival közösen megvalósíthatja álmait, ötleteit, és egy harmonikus, gyerekeket és felnőtteket egyaránt elbűvölő mesevilágot teremthet. A forgatókönyvek mellett képes- és mesekönyveket, mese-, valamint ifjúsági regényeket írt.
• A Futrinka utca keletkezéséről ezt nyilatkozta a hatvanas években: „Főnöki parancsra indítanunk kellett a Nagyapó című műsort, amelyben Nagyapó például elmagyarázta a gyerekeknek, hogyan megy be a házba a vízvezeték. Ez megint igen unalmas volt nekem. Kitaláltam, hogy legyen a Nagyapónak egy cicája: Cicamica... Aztán becsempésztünk egy kutyát is: Morzsit. Meg egy rongybabát, akit Nagyapó nyaralásból hazajövet hozott magával: Böbe babát. S amikor megvolt a három figura, akkor jött az ötlet, hogy kellene egy utca is, ahol lakhatnának, ők is, mások is. Akkor indult a Futrinka utca, havonta egyszer, fél órában. A bábokat Bródy Vera és Lévai Sándor tervezte.”
• Bálint Ágnes családjának a valóságban is volt egy vizslája, Csibész volt a neve – Frakknak Bálint Ágnes nagyapjának vadászkutyáját nevezték, de később ezt a nevet kapta Csibész kölyke is.

Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme

Móra, 2022, 86 oldal

Megveszem

• Dramaturgként dolgozott Fekete István, Csukás István, Marék Veronika, Romhányi József, Tarbay Ede rajzfilmes adaptációin.
• Az ő fordításában olvashattuk Babar és Garfield történeteit. Műveit német, orosz, japán, lett és szlovák nyelvre fordították le.
• A szerzővel együtt kerek évfordulót ünnepel a Foltoskönyökű című meseregénye, amely hatvan éve jelent meg.
• „A mesében élt – nagyon szerette volna, ha az élet is olyan, mint a mese, ha mindenki eléri a boldogságot, amire vágyik. Ezt viszont csak a mesén keresztül lehetett, ezért lett az ő műfaja a mese” – mesélte korábban a Könyvesnek Bálint Ágnesről a lánya, Németh Ágnes.

Forrás: Móra