A múlthoz való kapcsolódás a gyerekeknek is fontos, de vajon a történelmi témájú gyerekkönyvek hogyan segíthetnek magának a történelemnek a tanulásában? Ezt a kérdést boncolgatta a Kidpressroom cikke, amely nem feltétlenül a történelmi tényirodalmi, hanem a kimondottan szépirodalmi könyvek szerepét vizsgálta. Elöljáróban annyi mindenképp elmondható, hogy a történelmi fikció segíthet azoknak a hidaknak a kiépítésében, amelyek közelebb segítik a gyerekeket a régmúlt megértéséhez. Történelmi szépirodalmi művek alatt elsősorban olyan köteteket értünk, amelyek írója történelmi környezetben – és akár történelmi személyiség szerepeltetésével – vázol fel fiktív, kitalált helyzeteket. Ahogy a Kidpressroom cikke is rávilágít, a történet kontextusától függően a közeg lehet történelmileg pontos vagy akár pontatlan is. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy
ezekben a történetekben a történelem jobbára háttérként szolgál,
és a szereplők problémái, cselekedetei, dilemmái, döntései a hangsúlyosak.
Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogyan tudnak a történelmi regények vagy mesekönyvek segíteni a történelemtanulásban. Az első kulcsszó a kapcsolódás, hiszen egy olyan szereplő, akinek a helyzete átélhető, akinek könnyen a bőrébe tudja képzelni magát egy gyerek, könnyebben be is rántja az adott világba az olvasót. Példaként lehetne hozni a magyar nyelven megjelent könyvek közül a második világháború idején játszódó A kék kabátos lányt: Monica Hesse hőse a holland Hanneke, akit egy nap arra kér egy idős néni, hogy keressen meg egy eltűnt zsidó lányt. Szintén a háború (egészen pontosan az első világháború) gyerekekre gyakorolt hatását mutatja Hilary McKay Hamarosan látjuk egymást című kötete, amely a megjelenésekor a legjobb gyerekkönyvnek járó Costa-díjat is bezsebelte. Az új megjelenésű kötetek közül pedig még régebbre vezet Kiss Attila regénye, az Altináj: az ősmagyar történelmi időkben játszódó kötetnek szintén egy gyerek a főszereplője (Csábán), aki szeretett lova nyomába eredve bonyolódik kalandokba.
A gyerekolvasónak az átélhetőség lesz a legfontosabb, ami érzelmi kötődéssel jár, az érzelmi kapcsolat pedig segíthet a tanulási folyamatban is. Fontos még a történelmi regényeknél a fikciós szempont, amely meg-megtöri, lazítja, befogadhatóbbá teszi a történelmi információkat. A történelmi regények úgynevezett kreatív szabadsága lehetővé teszi azt is, hogy egy-egy történelmi személyt akár humoros környezetben vagy helyzetben ábrázoljanak. Majoros Nóra Ramszesz 80 gyereke eleve egy modern élethelyzetbe helyezi a címszereplőt, aki ezúttal nem nagyhatalmú fáraóként, hanem sokgyerekes apukaként jelenik meg, és akinek bizonyt helyt kell állnia otthon akkor, amikor a feleségei elutaznak pihenni egy kicsit.
A történelmi regény mindemellett olyan perspektívát nyújt a gyerekeknek, amelyek révén megismerik, hogy egy adott történelmi eseményt – például egy háborúskodást – hogyan éltek meg a szembenálló felek, és az milyen hatással volt az adott időszakban élő emberekre. A legfőbb ok azonban valószínűleg mégis az, hogy egy jó történelmi regény egészen egyszerűen felkelti az olvasó érdeklődését, aki aztán – életkortól függetlenül – törekedni fog arra, hogy minél többet megtudjon az adott történelmi korról.
Már a magyar piacon is rengeteg történelmi témájú - szépirodalmi - ifjúsági kötet elérhető, ezek közül emeltünk ki hármat:
A Pagony pár éve indította útjára az Abszolút töri című sorozatát, a sorozat részeként megjelenő könyvek kiindulópontja pedig mindig ugyanaz: van egy gimnázium, amelynek a tanulói egy öreg platánfában található titkos átjáró segítségével ki-be tudnak járnak az időben. A sorozat könyveit más-más szerző jegyzi, így született már olyan kalandregény, amelynek a cselekménye az 1956-os forradalom idején vagy Mátyás király korában játszódik. Az egyik legfrissebb megjelenésű kötetet Rojik Tamás írta, és hőseit a Rákóczi-szabadságharc idejére, azon belül is az egyik összecsapás kellős közepébe vezette, ahol a diákok megismerkednek Vak Bottyánnal. A harc hevében azonban Bottyán elveszíti a talizmánját, amiről azt tartják, megóvja a harcban, a sorozat két gyerekhőse pedig elhatározza, kerül, amibe kerül, visszajuttatják a generálishoz az értékes talizmánt.
A Manó Könyvek új sorozata az Új kedvencek, amelynek könyveiben szintén mindig akad egy olyan szál, amely nagyon is valóságos. Legutóbb Maros Edit Szívemben titokban című kötetéről írtunk, amelyben egy mai kamaszlány és a híres színésznő, Karády Katalin élete fonódik össze. Karádynak ráadásul itt nem pusztán a színésznői kvalitása és munkássága az érdekes, hanem példámutató embersége is. Ezt írtuk a könyvről: "A különös hangú díva életének az a része lesz az egyik kulcsmotívum, mely miatt 2004-ben a Világ Igaza kitüntetést is megkapta: Karády a második világháború idején egy alkalommal olyan gyerekekkel találkozott, akiket a nyilasok a Duna felé tereltek. A színésznő jól tudta, mi vár a zsidó származású gyerekekre, ezért megállította autóját, retiküljéből elővette megmaradt aranyait és ékszereit, és ezek segítségével kiváltotta a gyerekeket, akiket később jó darabig saját lakása alagsorában bujtatott".
Az idén elhunyt Böszörményi Gyula talán legnépszerűbb sorozata az Ambrózy báró esetei, amelynek egy mesterdetektív a hőse. A legelső kötet 1896-ban veszi kezdetét, amikor a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész egy fiatal lánynak. A sorozat további részei mind az ezredforduló idején játszódnak, a nyomozásból pedig alaposan kiveszi már a részét a báró ifjú felesége is. A sorozat utolsó kötete posztumusz jelent meg: A hullaházi skandalum olvasása közben az izgalmas nyomozás mellett a korabeli társadalom működésébe, összetételébe is bepillanthatnak az olvasók. (Az író halálakor három olyan írását gyűjtöttük össze, amiket online is tovább olvashatsz - köztük van a sorozat első kötetének, a Leányrablás Budapesten egy részlete is.)
Az elmúlt időszakban számos cikkben foglalkoztunk a történelmi témájú gyerek- és ifjúsági könyvekkel, ezek közül mutatunk most párat:
Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat [Mesék Minden Mennyiségben podcast]
Játékos szabadulókönyv egyengeti Petőfiék forradalmát
Királynak lenni sosem volt életbiztosítás
Menő képregény mondja el a kamaszoknak, hogy mit kell tudni a feminizmus történetéről
Nyitókép: Fortepan