Keresés

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

Babits Móricz Zsigmondnénak dedikált verseskötetétől József Attila Medvetáncának első kiadásán át egészen Weöres Sándor dedikált példányáig számos 20. század eleji írónk, költőnk művére licitálhatnak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium december 1-jei aukcióján.

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma - most egy helyen megtaláljátok az összeset, ebben a cikkben ugyanis összegyűjtöttük mind a hat beszélgetést.

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk, és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként. 

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

Szendrey Júlia összegyűjtött versei után most végre kézbe vehetjük fennmaradt prózai műveit is. A Szendrey Júlia elbeszélései és meséi című kötet történeteiből kiderül, hogyan éreztek a 19. századi magyar nők: hogy miként élték meg a szerelmet, az anyaságot, a veszteségeket, vagy épp azt, amikor a férjeik csatába indultak.

Érkezik az Anilogue, ami ismét a világ animációs filmgyártásának legjavát hozza Budapestre. Meghallgathatjuk a Grecsó fivéreket, töprenghetünk Szendrey Júlia sorsán vagy a közéleti nyilvánosság helyzetéről a Facebook korában. 

Különleges grafikai megoldással keltette életre Szendrey Júlia költőt, Petőfi Sándor özvegyét az ÉVAMagazin.hu. Az online újság a fiatalon elhunyt asszony képmását a kevés fellelhető fénykép egyike alapján modernizálta. Az eredmény megmutatja, hogy milyen lehetne ma Szendrey Júlia, ha XXI. századi nőként szerepelne a lap címlapján.  

A mai Versterápiában Szendrey Júlia El, messze innen! című versét ajánljuk.