A kultúra mint vírus - Maradj otthon #6

Max Porter regényében, A bánat egy tollas állatban egy varjú jelenik meg egy londoni családban, hogy az anyjukat elvesztő fiúk és apjuk között valamiféle kommunikációs csatornaként szolgáljon a gyászban. Három elbeszélői nézőpont van, a fiúké, az apáé és a varjúé. Totth Benedek fordítása magával ragadóan adja át ezt a bizarr, szinte verses elbeszélői nyelvezetet. 

Saját fájdalmukban egymástól elszigetelt emberek próbálnak valahogy túllendülni a traumán. Ahogy egyébként mi is az elmúlt közel két hétben ezt az elszigeteltséget éltük meg, 

keressük a nyelvet egymáshoz és a járványhoz.

Hiába tudjuk, hogy szorosan összekötve élünk, az csak ilyenkor derül ki, hogy mindez milyen törékeny. Az 5mondatok Instagram-oldal szerzőivel, Tóth Réka Ágnessel és Simon Mártonnal még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt ezért kiveséztük a Ludwig Múzeumban, hogy mi lenne velünk internet nélkül - világvége vagy nyugalom? Egyébként a tavalyi év könyvét jegyző Jón Kalman Stefánsson az őszi Margón izlandi példákat hozva mesélt az érzelmi távolságtartásról, amin pont a közösségi média oldott valamennyit. 

Maradj otthon
Hetek óta készülünk arra, hogy a COVID-19 vírus miatt megváltozik az életünk. Néztük a vuhani és az olasz eseményeket, majd megérkezett hozzánk is a koronavírus. Felelősen egy dolgot tehetünk, otthon maradunk. Ez az új rovat vagy játszótér is azért indul el, mert az otthonmaradás nem jelentheti azt, hogy az életnek meg kell állnia. A sorozatunkban elmeséljük, mi miket csinálunk otthon kultúafogyasztás címén: könyvekről, filmekről, zenékről, kiállításokról, cikkekről. Itt találod meg a rovat cikkeit>>

Barabási Albert-László Behálózva című könyvében az életünket átszövő és meghatározó hálózatról ír, amiben mindannyian középponttá válunk. 2002-ben írt nagy sikerű munkájában elolvashattuk, mit kellene tennünk járvány idején, mondjuk

naivan mindig azt gondoltam, hogy a könyvekben minden kérdésünkre ott van a válasz.

 A kultúra az egyik legerősebb hálózat, amelyben például Grecsó Krisztián, a Katona József Színház, a Budapesti Fesztiválzenekar vagy a Rossz versek című film is erős középpontok, és a hálózatot nem a pénz működteti, hanem a kérdések - önmagunkról, társadalmunkról, hitünkről, múltunkról. A kulturális tartalmak, gondolatok pedig virálisan terjednek, és ebből a szempontból a kérdések és gondolatok hordozói a kulturális tartalmak, a könyvek, a filmek, a zenék, a színházi darabok. Chris Hadfield asztronauta is megosztotta tanácsait a karanténról, hiszen az űrben ezt volt ideje gyakorolni:

mérd fel a kockázatot, tűzz ki célokat, ismerd meg korlátaidat, cselekedj!

A kultúra ezért nem áll le, mert ahogy politikai döntések, úgy járványok sem tehetik tönkre: mivel a művészet önmagunk megértéséről szól, ezért folyamatos párbeszédet jelent, így gyorsan alkalmazkodik: az elmúlt tizenkét nap ezt újra bizonyította.  

Aki sokat olvas, az már hozzászokott az izolációhoz, mert egy regény vagy vers hasonló elszigetelődést feltételez, ebben az értelemben pedig az izoláció szabadságot is jelenthet, sőt az olvasás jó hatással van a mentális állapotunkra ilyen szélsőséges helyzetekben is. Az otthon olvasó mozgalmak azt segítenek megmutatni sok-sok embernek, hogy az olvasás a legszabadabb univerzumépítés. Ha szöveg van, minden van, a többit meg lebonyolítjuk virtuálisan. És szöveg van, a Scribd harminc napra ingyenesen olvashatóvá teszi Margaret Atwood vagy Neil Gaiman könyveit, az MTVA a hangjátékait osztotta meg közszolgálati feladatait beteljesítve, Az iskola a határontól az Utas és holdvilágig sok érdekességet lehet találni.

Az elmúlt napokban minden sorozatot, filmet és könyvet úgy nézek és olvasok, hogy

ráíródik a koronavírus,

ebből a szempontból nemcsak egy tőlem független agresszívan terjedő járványról van szó, amitől a fizikai testemet elzárom, hanem egy olyan kulturális vírusról is, ami az elmémet is elfoglalta. A párhuzamosan olvasott Ocean Vuong-regényben a Kiskutya nevű elbeszélő az anyjához kapcsolódó emlékekbe menekül, így a közös emlékezet lehet az a hely, ahol izolálódni tud. Zavarnak a sorozatokban a kézfogások, a kézfertőtlenítés hiánya. A Jóbarátokban Phoebe a beteg Monica influenzáját akarja elkapni, hogy bluesosabb legyen a hangja, a The Valhalla Murderersben elsőként mindig a gumikesztyűt szúrom ki. Az öcsém elküldött egy fotót, amin a nagymamám szájmaszkban eteti a kiskori énemet, akkor is arra gondoltam, hogy soha nem lehet elég korán kezdeni.  

Az elszigetelődés mindig személyes, de nem tud nem közösségi lenni, hiszen mindennel hatással vagyunk egymásra. A járványnak sok rétege van, amelyekből nagyon keveset láttunk eddig, de az biztos, hogy ebből a helyzetből is remélhetőleg megerősödve áll talpra majd a magyar kultúra.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Amikor megállt az élet - Maradj otthon #1

Hetek óta készülünk arra, hogy a COVID-19 vírus miatt megváltozik az életünk. Felelősen egy dolgot tehetünk, otthon maradunk. Ez az új rovat vagy játszótér is azért indul el, mert az otthonmaradás nem jelentheti azt, hogy az életnek meg kell állnia. A szerkesztőség tagjai által váltóban készülő sorozatunkban elmeséljük, mi miket csinálunk otthon kultúafogyasztás címén. 

...
Nagy

„A nagyság ára a felelősség." - Maradj otthon #2

Az otthonmaradós sorozatunkban a járványügiy háborús helyzetet Boris Johnson miniszterelnök Winston Churchillről írt könyvével folytatjuk.

...
Nagy

Kell-e félni az unalomtól? – Maradj otthon #3

Az otthonmaradós sorzatunk új részében megmutatjuk, hogyan lehet könyvekkel legyőzni az unalmat. 

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam