Egy asztronauta tanácsai az elszigeteltség elviseléséhez

Egy asztronauta tanácsai az elszigeteltség elviseléséhez

Videóban osztotta meg jótanácsait a karantén kibírásához Chris Hadfield kanadai űrhajós, aki a Nemzetközi Űrállomásról küldött posztjaival lett világhírű 2012-ben. Az asztronauta egészen pontosan azt mondta el, mik azok a dolgok, amik segíthetnek a magány és az elszigeteltség elviselésében. Nézzétek meg, az űrhajósok hogyan bírják ki a bezártságot.

Forgách Kinga | 2020. március 23. |

Chris Hadfield nyugalmazott űrhajós videóban üzente meg a világnak, hogy neki űrhajósként mi volt a stratégiája a magány és az elszigeteltség elviseléséhez. Ebben többek közt arról beszélt, hogy odafent az űrállomáson elég veszélyes környezetben kell dolgozniuk az űrhajósoknak, ezért ki kellett találniuk, hogy ilyen körülmények közt hogyan tudnak produktívak maradni, miközben ennyire messze vannak a normál életüktől.

Chris Hadfield
Egy űrhajós tanácsai Földlakóknak
Akkord Kiadó, 2014
Hadfield négy tanácsa:
  1. Mérd fel a valódi kockázatot! – Ne hagyd, hogy pusztán a félelem vezéreljen! Keress egy megbízható forrást és nézd meg, mi az a kockázat, amivel szembe kell nézned most.
  2. Tűzz ki célokat! – Mit szeretnél megvalósítani, mi a küldetésed most? Tisztázd magadban, hogy mit akarsz elérni ma délután, ezen a héten, ebben a hónapban.
  3. Nézd meg, hol vannak a korlátaid! – Milyen a pénzügyi helyzeted? Mik a kötelességeid?
  4. Cselekedj! – Kezdj bele valamibe! Ez lehet más is, mint amit általában szoktál csinálni: alkoss, tanulj, kezd bele egy új projektbe, olvass vagy írj!

Nézd meg a teljes videót itt:

Chris Hadfiled űrhajós 21 év alatt háromszor járt az űrben, dolgozott az amerikai űrügynökség földi kapcsolattartójaként (a CAPCOM a legfontosabb információközvetítő az irányítóközpont és a Föld körül keringő űrhajósok között – a szerk), 2001-2003 között pedig a NASA oroszországi műveleti igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az első kanadai űrhajós, aki űrsétát tehetett, de azt mondja, egy pillanatig sem érezte magát egyedül a világűrben. „7 és fél milliárd ember nevében láttam és tapasztaltam valamit, ettől pedig sokkal közelebb éreztem magam hozzájuk.” Nyugdíjazása óta könyveket ír, zenét csinál, és járja a világot, hogy átadhassa az űrben szerzett tapasztalatait a földlakóknak. Egy űrhajós tanácsai Földlakóknak - Mit tanultam az űrrepüléseim alatt a találékonyságról, az eltökéltségről és arról, hogy mindig bármire készen kell állni című könyvében írta meg tapasztalatait.

Chris Hadfiled 2016-ban járt Magyarországon, akkor interjúztunk is vele. A Nemzetközi Űrállomáson töltött időről ezt mondta:

„Az ISS egy kisváros, amelynek célja van, olyasmi, mint egy iparváros vagy egy tudományos központ. Mindennel el van látva, van szennyvíztisztító rendszere, áramfejlesztője, rádióállomása. Én voltam a város polgármestere. Amikor megérkezel az ISS-re, nem egy gépre érkezel, hanem egy valós helyre, és ezt tényleg így is érzed. Egy űrhajóban jössz az univerzum sötétjén keresztül: egy idő után meglátsz egy fényes csillagot, ami egyre nagyobb lesz, aztán háromdimenzióssá válik, végül egy valóságos hellyé változik. Ez lehetetlennek tűnik, mert hogyan is találhatnál egy valóságos helyet ott fent, aztán nagyon óvatosan mégis odakormányzod a hajódat. Olyan ez, mintha áthajóznál a békés nyílt vízen, aztán hirtelen megérkeznél mondjuk Aucklandbe, és végül kikötnél a kikötőben. Miután kinyitod az űrállomás ajtaját, egy teljesen új társadalomban találod magad, és bár sok ember támogatja külsőleg ezt a társadalmat, valójában csak hatan vagytok benne. Azért adtam ki a lemezem (Space Sessions: Songs From a Tin Can), hogy megmutassam, már elég régóta élünk az űrben, és az ISS igazából az emberiség kulturális kiterjesztése a Földön kívülre. Egy lassan, de feltartóztathatatlanul fejlődő szubkultúra. Az emberek zenét és verseket írnak fent, fotókat készítenek. Minél tovább létezik ez az előőrse az emberiségnek, annál különbözőképpen válik kulturálissá. Ha szétnézel a Földön, és kellően a távolba pillantasz, le tudod követni, honnan jöttek a legelsőink, és a helyi hatások miatt hogyan alakult a kultúra, amit magukkal hoztak. Az ISS egy korai kísérlete ennek. Amikor eljutunk Holdra, az ott élőknek különböző nyelvük lesz, különböző szlengjük, és egészen biztosan nem földlakóként fognak tekinteni magukra. Különálló kulturális létezők lesznek.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e