Jón Kalman Stefánsson: Az nem jó könyv, ami nem mozgat meg

Jón Kalman Stefánsson: Az nem jó könyv, ami nem mozgat meg

Fehér Adrienn | 2020. március 16. |

Nem túlzás azt állítani, hogy az Jón Kalman Stefánsson  Menny és Pokol-trilógiájával egy csapásra meghódította a a magyar olvasókat, illetve minket is, az év könyvének választottuk, írtunk róla kritikát, interjúztunk a szerzővel, sőt még a Borítópornó rovatban is bemutattuk a csodás borítóját. A szerző az egész művet átható költőiséggel, az átütően érzékletes leírásokkal mintegy beemeli olvasóját a természet és az ember örökös haláltáncába. A Menny és Pokol-trilógia a természet, a halál és az irodalom regénye. Az őszi Margó Fesztivál Világirodalmi színpadán erről, az izlandi emberekről, a vallásról és a skáldskapur-ról is mesélt a szerző.

Jón Kalman Stefánsson és Tompa Andrea teljes beszélgetése a Margó Fesztivál podcast-csatornáján, angol nyelven érhető el. 

  • A szerzőnek korábban több verseskötete is megjelent, és noha mostanában inkább prózával foglalkozik, a költészet ezeket a műveit is áthatja. A két műnem közelsége, vegyülése egyébként a izlandi gondolkodásmódban is feltűnő. Az izlandi nyelv a prózát és a lírát (vagy lírai prózát) egy szóval, a skáldskapur kifejezéssel jelöli. A hagyományok szerint a skáldskapur varázslat, amely egyenesen az istenektől származik. 
  • A regény egyik visszatérő eleme, már-már főszereplője, maga az irodalom, amely folyamatos kölcsönhatásban van az élettel. Egy jó könyv megérinti, megmozgatja olvasóját, arra sarkallja, hogy új szempontok szerint értelmezze önmagát és környezetét.
  • Stefánsson szerint, ahogy Mester és Margarita című regény is remekül bemutatja, az  élet, és ehhez hasonlóan az alkotói munka, az írás sem tervezhető. Írni csak érzésből, flow-ból lehet, vagy legalábbis úgy érdemes.
    Így történhetett, hogy az eredetileg egy kötetesnek szánt elbeszélés végül egy 1200 oldalas trilógiává duzzadt. 
  • Az izlandi emberekre jellemző érzelmeik elrejtése. Kulturálisan megszilárdult az a elképzelés, miszerint a szótlanság, az érzések elhallgatása az erős ember sajátja. A szerző ezt inkább gyengeségként értelmezi, hiszen valójában arról van szó, hogy ezek az emberek képtelenek kifejezni érzelmeiket. A zárkózottság kialakulásában nagy szerepe volt az ország természeti adottságaiból eredő, fizikai távolságnak. Manapság, a social media elterjedésével már megindult a változás. 
  • Ez az érzelmi távolságtartás egyébként a regény szereplői közül, Jens karakterében mutatkozik meg leginkább. A második kötetben az olvasó a szereplőkkel együtt küzdi át magát a viharon. Bármi történik, egy cél van csak, menni tovább. A vihar egyben Jens belső vihara, az elfojtott, néma vívódások külső megjelenése. Ahhoz, hogy műben leírt természeti viszonyok ilyen átélhető és átérezhető közelségbe kerüljenek, elengedhetetlen a líraiság. A szerző vallja, hogy egy vers, egy-egy költői megfogalmazás egész életében elkíséri az embert, ezért fontos a költészet népszerűsítése.
  • Izlandot a vad és zabolátlan természet uralja, amelynek szerepe az emberek életében, mindennapjaiban ezáltal sokkal meghatározóbb, mint Európa más tájain. Az izlandiakhoz hasonlóan nekünk is meg kell tanulnunk összhangban élni a környezetükkel, ehhez pedig először el kell fogadnunk, hogy mindannyian a természet részei vagyunk.
  • A halál régebben áthatotta az emberek mindennapjait, a túlélés tulajdonképpen egyfajta életmód volt. Az izlandiak életét ez a fenyegetettség még pár évtizeddel ezelőtt is meghatározta. A tragikus történetek megírása itt nemcsak emlékállítás, hanem a halállal szembeni harc eszköze is.
  • A vallás megjelenése a műben ellentmondásos. A kötetcímek, a halál szerepe és Isten említése vallásosságra utal, de az izlandiak hitvilágában Isten mellett a természet szellemeinek, a is kiemelt szerepe van. Ez a vallásosság a halál állandó közelségéből fakadt. Isten az emberek félelméből született, hiszen a hit nélkül, hogy létezik valami nagyobb, valami mindenek felett álló, lehetetlen lett volna élni.
  • Stefánsson szerint a legveszélyesebb emberek azok, akik úgy gondolják nem létezik náluk nagyobb és fontosabb. Ilyen Donald Trump és ilyen a hagyományos istenképünk is. Pedig szörnyeteggé válik az, akiben nincs alázat az embertársaival és a természettel szemben.



Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Izlandon az ember összeolvad a küzdelemmel, amit a természet erőivel folytat

2019-ben a Könyves Magazin a Menny és Pokol-trilógiát választotta az év könyvének. A kritikából kiderül, miért döntöttünk így.

...
Nagy

Borítópornó: Jón Kalman Stefánsson – Menny és pokol-trilógia

...
Nagy

Jón Kalman Stefánsson: A jó irodalom váratlan és kontrollálhatatlan

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

Ebben a hónapban Berg Judit kamaszkrimije lett a hónap könyve, ez pedig jó alkalmat adott arra, hogy kiválogassunk három nyomozós könyvet a Szívünk rajta matricás kötetei közül.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

...

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára