Jón Kalman Stefánsson: Az nem jó könyv, ami nem mozgat meg

Jón Kalman Stefánsson: Az nem jó könyv, ami nem mozgat meg

Fehér Adrienn | 2020. március 16. |

Nem túlzás azt állítani, hogy az Jón Kalman Stefánsson  Menny és Pokol-trilógiájával egy csapásra meghódította a a magyar olvasókat, illetve minket is, az év könyvének választottuk, írtunk róla kritikát, interjúztunk a szerzővel, sőt még a Borítópornó rovatban is bemutattuk a csodás borítóját. A szerző az egész művet átható költőiséggel, az átütően érzékletes leírásokkal mintegy beemeli olvasóját a természet és az ember örökös haláltáncába. A Menny és Pokol-trilógia a természet, a halál és az irodalom regénye. Az őszi Margó Fesztivál Világirodalmi színpadán erről, az izlandi emberekről, a vallásról és a skáldskapur-ról is mesélt a szerző.

Jón Kalman Stefánsson és Tompa Andrea teljes beszélgetése a Margó Fesztivál podcast-csatornáján, angol nyelven érhető el. 

  • A szerzőnek korábban több verseskötete is megjelent, és noha mostanában inkább prózával foglalkozik, a költészet ezeket a műveit is áthatja. A két műnem közelsége, vegyülése egyébként a izlandi gondolkodásmódban is feltűnő. Az izlandi nyelv a prózát és a lírát (vagy lírai prózát) egy szóval, a skáldskapur kifejezéssel jelöli. A hagyományok szerint a skáldskapur varázslat, amely egyenesen az istenektől származik. 
  • A regény egyik visszatérő eleme, már-már főszereplője, maga az irodalom, amely folyamatos kölcsönhatásban van az élettel. Egy jó könyv megérinti, megmozgatja olvasóját, arra sarkallja, hogy új szempontok szerint értelmezze önmagát és környezetét.
  • Stefánsson szerint, ahogy Mester és Margarita című regény is remekül bemutatja, az  élet, és ehhez hasonlóan az alkotói munka, az írás sem tervezhető. Írni csak érzésből, flow-ból lehet, vagy legalábbis úgy érdemes.
    Így történhetett, hogy az eredetileg egy kötetesnek szánt elbeszélés végül egy 1200 oldalas trilógiává duzzadt. 
  • Az izlandi emberekre jellemző érzelmeik elrejtése. Kulturálisan megszilárdult az a elképzelés, miszerint a szótlanság, az érzések elhallgatása az erős ember sajátja. A szerző ezt inkább gyengeségként értelmezi, hiszen valójában arról van szó, hogy ezek az emberek képtelenek kifejezni érzelmeiket. A zárkózottság kialakulásában nagy szerepe volt az ország természeti adottságaiból eredő, fizikai távolságnak. Manapság, a social media elterjedésével már megindult a változás. 
  • Ez az érzelmi távolságtartás egyébként a regény szereplői közül, Jens karakterében mutatkozik meg leginkább. A második kötetben az olvasó a szereplőkkel együtt küzdi át magát a viharon. Bármi történik, egy cél van csak, menni tovább. A vihar egyben Jens belső vihara, az elfojtott, néma vívódások külső megjelenése. Ahhoz, hogy műben leírt természeti viszonyok ilyen átélhető és átérezhető közelségbe kerüljenek, elengedhetetlen a líraiság. A szerző vallja, hogy egy vers, egy-egy költői megfogalmazás egész életében elkíséri az embert, ezért fontos a költészet népszerűsítése.
  • Izlandot a vad és zabolátlan természet uralja, amelynek szerepe az emberek életében, mindennapjaiban ezáltal sokkal meghatározóbb, mint Európa más tájain. Az izlandiakhoz hasonlóan nekünk is meg kell tanulnunk összhangban élni a környezetükkel, ehhez pedig először el kell fogadnunk, hogy mindannyian a természet részei vagyunk.
  • A halál régebben áthatotta az emberek mindennapjait, a túlélés tulajdonképpen egyfajta életmód volt. Az izlandiak életét ez a fenyegetettség még pár évtizeddel ezelőtt is meghatározta. A tragikus történetek megírása itt nemcsak emlékállítás, hanem a halállal szembeni harc eszköze is.
  • A vallás megjelenése a műben ellentmondásos. A kötetcímek, a halál szerepe és Isten említése vallásosságra utal, de az izlandiak hitvilágában Isten mellett a természet szellemeinek, a is kiemelt szerepe van. Ez a vallásosság a halál állandó közelségéből fakadt. Isten az emberek félelméből született, hiszen a hit nélkül, hogy létezik valami nagyobb, valami mindenek felett álló, lehetetlen lett volna élni.
  • Stefánsson szerint a legveszélyesebb emberek azok, akik úgy gondolják nem létezik náluk nagyobb és fontosabb. Ilyen Donald Trump és ilyen a hagyományos istenképünk is. Pedig szörnyeteggé válik az, akiben nincs alázat az embertársaival és a természettel szemben.



Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Izlandon az ember összeolvad a küzdelemmel, amit a természet erőivel folytat

2019-ben a Könyves Magazin a Menny és Pokol-trilógiát választotta az év könyvének. A kritikából kiderül, miért döntöttünk így.

...
Nagy

Borítópornó: Jón Kalman Stefánsson – Menny és pokol-trilógia

...
Nagy

Jón Kalman Stefánsson: A jó irodalom váratlan és kontrollálhatatlan

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

...
Zöld

A Stonehenge építőit is pestisjárvány törölhette el a föld színéről

A hír mellé két könyvet ajánlunk a járványok történelemformáló hatásáról.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mi lehet izgalmasabb, mint a nyár a Balatonon? – 10 gyerekkönyv a kedvenc tavunkról

Gyerekeknek való olvasmányokat ajánlunk, ha nemcsak mártóznátok a vízben, hanem a Balaton partján könyveket is olvasnátok a tóról.

...
Gyerekirodalom

Vass Dorottea olvasáskutató: Amíg a felnőttek megszabják a gyerekeknek, mit olvassanak, nem érhetünk el eredményt

Egyre többször halljuk: a mai gyerekek kevesebbet olvasnak. Szakemberrel beszélgettünk a jelenségről, és tanácsokat is kaptunk arra vonatkozóan, mit tehetünk ellene.

...
Gyerekirodalom

Otthonuk megmentéséért szövetkezik az ork, a troll és egy undok elf – Olvass bele!

Bartók Imre első ifjúsági regénye mesebeli vidékre kalauzolja olvasóit. De mi történik, ha az orkok, trollok, elfek és a többi varázslatos lény otthona, Dlöf veszélybe kerül?

...

Szabályok szövevényes hálózatában telt az úrinő élete [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]