Jón Kalman Stefánsson: Az nem jó könyv, ami nem mozgat meg

Jón Kalman Stefánsson: Az nem jó könyv, ami nem mozgat meg

Fehér Adrienn | 2020. március 16. |

Nem túlzás azt állítani, hogy az Jón Kalman Stefánsson  Menny és Pokol-trilógiájával egy csapásra meghódította a a magyar olvasókat, illetve minket is, az év könyvének választottuk, írtunk róla kritikát, interjúztunk a szerzővel, sőt még a Borítópornó rovatban is bemutattuk a csodás borítóját. A szerző az egész művet átható költőiséggel, az átütően érzékletes leírásokkal mintegy beemeli olvasóját a természet és az ember örökös haláltáncába. A Menny és Pokol-trilógia a természet, a halál és az irodalom regénye. Az őszi Margó Fesztivál Világirodalmi színpadán erről, az izlandi emberekről, a vallásról és a skáldskapur-ról is mesélt a szerző.

Jón Kalman Stefánsson és Tompa Andrea teljes beszélgetése a Margó Fesztivál podcast-csatornáján, angol nyelven érhető el. 

  • A szerzőnek korábban több verseskötete is megjelent, és noha mostanában inkább prózával foglalkozik, a költészet ezeket a műveit is áthatja. A két műnem közelsége, vegyülése egyébként a izlandi gondolkodásmódban is feltűnő. Az izlandi nyelv a prózát és a lírát (vagy lírai prózát) egy szóval, a skáldskapur kifejezéssel jelöli. A hagyományok szerint a skáldskapur varázslat, amely egyenesen az istenektől származik. 
  • A regény egyik visszatérő eleme, már-már főszereplője, maga az irodalom, amely folyamatos kölcsönhatásban van az élettel. Egy jó könyv megérinti, megmozgatja olvasóját, arra sarkallja, hogy új szempontok szerint értelmezze önmagát és környezetét.
  • Stefánsson szerint, ahogy Mester és Margarita című regény is remekül bemutatja, az  élet, és ehhez hasonlóan az alkotói munka, az írás sem tervezhető. Írni csak érzésből, flow-ból lehet, vagy legalábbis úgy érdemes.
    Így történhetett, hogy az eredetileg egy kötetesnek szánt elbeszélés végül egy 1200 oldalas trilógiává duzzadt. 
  • Az izlandi emberekre jellemző érzelmeik elrejtése. Kulturálisan megszilárdult az a elképzelés, miszerint a szótlanság, az érzések elhallgatása az erős ember sajátja. A szerző ezt inkább gyengeségként értelmezi, hiszen valójában arról van szó, hogy ezek az emberek képtelenek kifejezni érzelmeiket. A zárkózottság kialakulásában nagy szerepe volt az ország természeti adottságaiból eredő, fizikai távolságnak. Manapság, a social media elterjedésével már megindult a változás. 
  • Ez az érzelmi távolságtartás egyébként a regény szereplői közül, Jens karakterében mutatkozik meg leginkább. A második kötetben az olvasó a szereplőkkel együtt küzdi át magát a viharon. Bármi történik, egy cél van csak, menni tovább. A vihar egyben Jens belső vihara, az elfojtott, néma vívódások külső megjelenése. Ahhoz, hogy műben leírt természeti viszonyok ilyen átélhető és átérezhető közelségbe kerüljenek, elengedhetetlen a líraiság. A szerző vallja, hogy egy vers, egy-egy költői megfogalmazás egész életében elkíséri az embert, ezért fontos a költészet népszerűsítése.
  • Izlandot a vad és zabolátlan természet uralja, amelynek szerepe az emberek életében, mindennapjaiban ezáltal sokkal meghatározóbb, mint Európa más tájain. Az izlandiakhoz hasonlóan nekünk is meg kell tanulnunk összhangban élni a környezetükkel, ehhez pedig először el kell fogadnunk, hogy mindannyian a természet részei vagyunk.
  • A halál régebben áthatotta az emberek mindennapjait, a túlélés tulajdonképpen egyfajta életmód volt. Az izlandiak életét ez a fenyegetettség még pár évtizeddel ezelőtt is meghatározta. A tragikus történetek megírása itt nemcsak emlékállítás, hanem a halállal szembeni harc eszköze is.
  • A vallás megjelenése a műben ellentmondásos. A kötetcímek, a halál szerepe és Isten említése vallásosságra utal, de az izlandiak hitvilágában Isten mellett a természet szellemeinek, a is kiemelt szerepe van. Ez a vallásosság a halál állandó közelségéből fakadt. Isten az emberek félelméből született, hiszen a hit nélkül, hogy létezik valami nagyobb, valami mindenek felett álló, lehetetlen lett volna élni.
  • Stefánsson szerint a legveszélyesebb emberek azok, akik úgy gondolják nem létezik náluk nagyobb és fontosabb. Ilyen Donald Trump és ilyen a hagyományos istenképünk is. Pedig szörnyeteggé válik az, akiben nincs alázat az embertársaival és a természettel szemben.



Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Izlandon az ember összeolvad a küzdelemmel, amit a természet erőivel folytat

2019-ben a Könyves Magazin a Menny és Pokol-trilógiát választotta az év könyvének. A kritikából kiderül, miért döntöttünk így.

...
Nagy

Borítópornó: Jón Kalman Stefánsson – Menny és pokol-trilógia

...
Nagy

Jón Kalman Stefánsson: A jó irodalom váratlan és kontrollálhatatlan

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

...
Gyerekirodalom

A középsulis lány milliárdos lesz, csak előtte meg kell fejtenie egy rejtélyes ház titkait

Az Örökösök viadala bár címében kissé Suzanne Collins sorozatát idézi, cselekménye inkább olyan, mintha a Neveletlen hercegnőt egy merész mozdulattal a Tőrbe ejtve filmmel mosták volna össze. Ha lehántjuk a tini szappanoperás sallangokat, mindenesetre egy jó kis nyomozós-rejtvényfejtős ámokfutást kapunk. U18.

...

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

...

Az ország leggazdagabb családja alkut kötött a nácikkal [Összekötve podcast]

...

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

...

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon