Nem túlzás azt állítani, hogy az Jón Kalman Stefánsson Menny és Pokol-trilógiájával egy csapásra meghódította a a magyar olvasókat, illetve minket is, az év könyvének választottuk, írtunk róla kritikát, interjúztunk a szerzővel, sőt még a Borítópornó rovatban is bemutattuk a csodás borítóját. A szerző az egész művet átható költőiséggel, az átütően érzékletes leírásokkal mintegy beemeli olvasóját a természet és az ember örökös haláltáncába. A Menny és Pokol-trilógia a természet, a halál és az irodalom regénye. Az őszi Margó Fesztivál Világirodalmi színpadán erről, az izlandi emberekről, a vallásról és a skáldskapur-ról is mesélt a szerző.
Jón Kalman Stefánsson és Tompa Andrea teljes beszélgetése a Margó Fesztivál podcast-csatornáján, angol nyelven érhető el.
- A szerzőnek korábban több verseskötete is megjelent, és noha mostanában inkább prózával foglalkozik, a költészet ezeket a műveit is áthatja. A két műnem közelsége, vegyülése egyébként a izlandi gondolkodásmódban is feltűnő. Az izlandi nyelv a prózát és a lírát (vagy lírai prózát) egy szóval, a skáldskapur kifejezéssel jelöli. A hagyományok szerint a skáldskapur varázslat, amely egyenesen az istenektől származik.
- A regény egyik visszatérő eleme, már-már főszereplője, maga az irodalom, amely folyamatos kölcsönhatásban van az élettel. Egy jó könyv megérinti, megmozgatja olvasóját, arra sarkallja, hogy új szempontok szerint értelmezze önmagát és környezetét.
- Stefánsson szerint, ahogy Mester és Margarita című regény is remekül bemutatja, az élet, és ehhez hasonlóan az alkotói munka, az írás sem tervezhető. Írni csak érzésből, flow-ból lehet, vagy legalábbis úgy érdemes.
Így történhetett, hogy az eredetileg egy kötetesnek szánt elbeszélés végül egy 1200 oldalas trilógiává duzzadt. - Az izlandi emberekre jellemző érzelmeik elrejtése. Kulturálisan megszilárdult az a elképzelés, miszerint a szótlanság, az érzések elhallgatása az erős ember sajátja. A szerző ezt inkább gyengeségként értelmezi, hiszen valójában arról van szó, hogy ezek az emberek képtelenek kifejezni érzelmeiket. A zárkózottság kialakulásában nagy szerepe volt az ország természeti adottságaiból eredő, fizikai távolságnak. Manapság, a social media elterjedésével már megindult a változás.
- Ez az érzelmi távolságtartás egyébként a regény szereplői közül, Jens karakterében mutatkozik meg leginkább. A második kötetben az olvasó a szereplőkkel együtt küzdi át magát a viharon. Bármi történik, egy cél van csak, menni tovább. A vihar egyben Jens belső vihara, az elfojtott, néma vívódások külső megjelenése. Ahhoz, hogy műben leírt természeti viszonyok ilyen átélhető és átérezhető közelségbe kerüljenek, elengedhetetlen a líraiság. A szerző vallja, hogy egy vers, egy-egy költői megfogalmazás egész életében elkíséri az embert, ezért fontos a költészet népszerűsítése.
- Izlandot a vad és zabolátlan természet uralja, amelynek szerepe az emberek életében, mindennapjaiban ezáltal sokkal meghatározóbb, mint Európa más tájain. Az izlandiakhoz hasonlóan nekünk is meg kell tanulnunk összhangban élni a környezetükkel, ehhez pedig először el kell fogadnunk, hogy mindannyian a természet részei vagyunk.
- A halál régebben áthatotta az emberek mindennapjait, a túlélés tulajdonképpen egyfajta életmód volt. Az izlandiak életét ez a fenyegetettség még pár évtizeddel ezelőtt is meghatározta. A tragikus történetek megírása itt nemcsak emlékállítás, hanem a halállal szembeni harc eszköze is.
- A vallás megjelenése a műben ellentmondásos. A kötetcímek, a halál szerepe és Isten említése vallásosságra utal, de az izlandiak hitvilágában Isten mellett a természet szellemeinek, a is kiemelt szerepe van. Ez a vallásosság a halál állandó közelségéből fakadt. Isten az emberek félelméből született, hiszen a hit nélkül, hogy létezik valami nagyobb, valami mindenek felett álló, lehetetlen lett volna élni.
- Stefánsson szerint a legveszélyesebb emberek azok, akik úgy gondolják nem létezik náluk nagyobb és fontosabb. Ilyen Donald Trump és ilyen a hagyományos istenképünk is. Pedig szörnyeteggé válik az, akiben nincs alázat az embertársaival és a természettel szemben.
