Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
A két szegénysorban nevelkedő, nápolyi lány barátságának történetében a legnagyobb vízválasztó az, hogy egyikük tovább tanulhat, míg másikukat – nyilvánvaló tehetsége és tanáruk kérlelése ellenére – nem engedi a családja középiskolába. Lila Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született. Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni.
A Briliáns barátnőm, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a Nápolyi regények első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.
Kit érdekel, kicsoda Elena Ferrante, ha olyan könyveket ír, mint a Nápolyi regények-sorozat? Újraolvastuk mind a négy könyvet, ami az elmúlt hetek egyik legjobb döntésének bizonyult.
Tovább olvasokOttlik Géza: Iskola a határon
Az Iskola a határon nemzedékek óta nemcsak a modern magyar irodalom egyik viszonyítási pontja, de rengeteg olvasó számára vált meghatározó olvasmányélménnyé. A kőszegi katonai alreálban összeszokott és együtt felnövő társaság története a felnőtté válás, a bajtársiasság és a tartás örök példázata. Érdekesség, hogy Ottlik regényét a megjelenéskor nem fogadta nagy érdeklődés, később azonban kultikus művé vált. Egy katonaiskola próbatételeire már felnőtt fejjel emlékszik vissza az elbeszélő, halott barátja, Medve Gábornak kéziratainak segítségével.
A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. A Kötelező podcast legújabb részében Ottlik Géza Iskola a határon című művéről Németh Gáborral beszélgettünk.![Ottlik Géza egész életében az Iskola a határont írta [Kötelező]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/23126/fe_229_160_kp_kotelezo_konyves_online_01.png)
Robert Musil: Törless iskolaévei
Az Osztrák-Magyar Monarchia egy jellegzetes képződménye a színhely: egy isten háta mögötti kadétiskola, ahol a korabeli valóságtól teljesen elidegenedve, mesterségesen előállított körülmények között táplálják be a növendékekbe a K.u.K. hadsereg prefasiszta szellemét. A Törless iskolaévei a XX. század kedvelt kamasztematikájának egyik első és mindmáig ható változata: a kamasz Törless eszmélkedése és lázadása jelképes érvényű példa a gúzsba kötő konvenciókkal és az embertelenség terrorjával való szembeszegülésre.
Erich Kästner: A repülő osztály
Kästner egyik legjobb ifjúsági regényében a kirchbergi gimnázium diákjai karácsonyi színdarabot próbálnak. A próbán minden remekül megy, de az előadásig történik egy és más előre nem látott esemény. Kitör a háború a gimnazisták és a reáliskolások között, hatalmas hócsatákat vívnak, áldozatul esik egy köteg dolgozatfüzet, elcsattan több tucat pofon, valaki nyaktörő mutatványt hajt végre egy nyitott esernyővel... a többi pedig - az maradjon titok.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Játék és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői - akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei - ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon.
A 2022-es kiadást a Gittegylet című jelenettel bővítette a kiadó.
A Pál utcai fiúkat mind ismerjük, de olvasmányélményeink többnyire a távoli múltba nyúlnak, ezért kíváncsiak voltunk, milyen több évtized után, „felnőtt fejjel” újraolvasni.
Tovább olvasokJ.K. Rowling: Harry Potter
A világ legismertebb varázslójelöltjéről szóló, hét kötetből álló regénysorozat idén 25 éves. Számtalan kiadást élt meg, az ezüstévfordulóra a szerző rajzaival is megjelent az első kötet, A bölcsek köve. Ebben Harry kegyetlen nevelőszüleitől kerül a bentlakásos Roxfort Varázsló- és Boszorkányképző Iskolába, ahol nemsokára felbukkan a világ valaha élt legnagyobb feketemágusa, Voldemort nagyúr. J. K. Rowling hét Harry Potter könyvet írt, melyeket azóta is töretlen siker és egyre gyarapodó rajongótábor kísér. (A magyar kiadás huszadik évfordulóját tematikus számban dolgoztuk fel, akkor készült írásainkat itt megtalálhatjátok.)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!” Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.
A Légy jó mindhalálig nem ifjúsági regény, Nyilas Misi története a felnőtteknek szól. Miért? Mert erős kritikája az iskolarendszernek, a tanároknak, a tanítási módszereknek és általában a felnőttek világának.
Janne Teller: Semmi
A kortárs dán író regénye azzal indul, hogy Pierre Anton otthagyja az iskolát, mondván, hogy az életben semminek sincs értelme, így tanulnia sem kell. Az osztálytársai be akarják bizonyítani, hogy van értelme az életnek, így elkezdik felépíteni a Fontos Dolgok Halmát. A történet akkor kezd elmérgesedni, amikor a diákok egyre nagyobb áldozatokat kérnek egymástól, így kerül a halomra Sofie "ártatlansága" és a kis Emil koporsója.
Megjelenésekor a a Semmi heves vitákat váltott ki, majd kötelező olvasmány lett a dán iskolákban. Janne Teller regényéből most film készült, itt az előzetese!
Tovább olvasok
Szabó Magda: Abigél
Gina 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot. Hogyan igazodik el egy tizenöt éves lány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.
Tara Westover: A tanult lány
A négy fal között otthon mindenki azt csinál, amit akar - hallottuk jó sokszor az elmúlt években, de A tanult lány című visszaemlékezés pont azt bizonyítja, hogy az igazi terrort és elnyomást először a családban kell keresni. Idaho államban, zárt életközösségben egy Indián Hercegnőnek nevezett hegyen él egy mormon család, ami vallási alapon igyekszik túlélni mindazt, amivel a világ fenyeget a rövid szoknyától a diétás kólán át a szocialisták képében megjelenő illuminátusig. Anya, apa és hét gyerek közös története a legkisebb lány elbeszélésén keresztül mutatja meg, hogy a félelmet és a szorongást az önmagunkba zártság okozza, mert nem lehet oktatás, információk vagy orvostudomány nélkül élni - írtuk a könyvről, amelyik a Hét könyve is volt néhány évvel ezelőtt a Könyvesen.
A négy fal között otthon mindenki azt csinál, amit akar - hallottuk jó sokszor az elmúlt években, de A tanult lány című visszaemlékezés pont azt bizonyítja, hogy az igazi terrort és elnyomást először a családban kell keresni.
