Ahol a lányok tanulhatnak, ott visszaszorul a nemiszerv-csonkítás

Ahol a lányok tanulhatnak, ott visszaszorul a nemiszerv-csonkítás

A 30 érintett afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai országból 26-ban csökkent a csonkítások száma az elmúlt években, bár vannak olyan térségek, ahol nem történt látványos változás: van olyan ország Afrikában, ahol továbbra is szinte minden nő és lány kénytelen elszenvedni a kegyetlen beavatkozást. Könyvek hírek mellé.

sa | 2022. szeptember 02. |

A nemi szervek megcsonkítása során a csiklót és a szeméremajkakat a módszertől függően részben, vagy teljesen kivágják, a legsúlyosabb esetben a hüvelyt egy kis lyuk kivételével összevarrják. A tanulmány szerzői szerint a csonkításokat vallási, társadalmi vagy kulturális okokból végzik, az érintett országokban ugyanis van egy olyan nézet, hogy a beavatkozás javítja a lányok és nők házassági kilátásait, valamint fékezi a szexuális késztetéseket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 30 olyan ország van a világon, ahol hagyománya van a lányok és a nők megcsonkításának. A Stephen McCall, a Bejrúti Amerikai Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport úgy becsüli, a beavatkozások világszerte legalább 100 millió nőt érintenek, de azt is hozzáteszik, hogy valószínűleg a tényleges szám ennél magasabb; az ENSZ becslései 200 millió esetről szólnak.

A szerzők a női nemi szervek megcsonkítását a nemek közötti egyenlőtlenség szélsőséges formájának tekintik, libanoni kutatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy 

a beavatkozás „életre szóló következményekkel jár a nők és lányok számára”.

Amellett, hogy a női nemi szervek megcsonkításának semmilyen egészségügyi vagy tudományos értelme nincs, előfordul, hogy az érintettek belehalnak a kegyetlen beavatkozásba. Akik pedig túlélik, azok is pszichológiai problémákkal, a súlyos fájdalommal, fertőzésekkel, vérmérgezéssel, meddőséggel, és a terhességi alatti komplikációkkal szembesülhetnek.

Etiópiában 2000-ben még a csecsemőkorú és 14 év közötti lányok közel 52 százaléka volt szenvedő alanya ennek a gyakorlatnak, 2016-ban azonban ez az arány már csak 15,7 százalék volt. A szerzők a változás okaként nemcsak a jogi tilalmakat, hanem 

az oktatáshoz való magasabb szintű hozzáférést, valamint a társadalmi normák változását is megjelölik.

Etiópiában 2004-ben tiltották be a női nemi szervek megcsonkítását, az UNICEF adatai szerint pedig a lakosság többsége ma már úgy véli, ezt a gyakorlatot nem szabad folytatni.

A tanulmányban megjegyzik, hogy Burkina Fasóban, Szomáliában és Bissau-Guineában nőtt a nők ellen elkövetett csonkítások száma. Bissau-Guineában 2006-ban a nők 44,5 százalékának csonkították meg a nemi szervét, 2018-2019-ben azonban már 52,1 százalékra ugrott az érintettek aránya.

Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát
Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

Tovább olvasok

A felmérés szerint a női körülmetélésnek is nevezett eljárás tekintetében Szomáliában a legsúlyosabb a helyzet; 2020-ban a nők 99,2 százaléka volt érintett, vagyis az országban élő nők és lányok szinte kivétel nélkül mindegyike. 2006-ban ez az arány 98 százalék volt. Maliban sem sokkal jobb a helyzet, 2018-ban a lánygyermekek közel 73 százalékát érintette a beavatkozás.

A PLOS Medicine tudományos folyóiratban pénteken közzétett kutatás eredményei szerint az érintett országokban, több mint 400 000 nő és csaknem 300 000 lány adatainak elemzése alapján készült felmérés szerint a 15 és 49 év közötti nők 37 százaléka, 14 éves korig pedig a lányok 8 százaléka érintett, számol be az MTI.

Az alábbi fikciós és tényirodalmi kötetekben olvashatsz arról, mit jelent és mivel jár ez a kegyetlen gyakorlat az egyének és a közösségek számára – nemcsak Afrikában vagy Ázsiában, hanem ahogy Waris Dirie könyvéből kiderül, Európában is.

Ngugi wa Thiongo: Közöttünk a folyó

Ngugi wa Thiongo
Közöttünk a folyó
Nagy Andrea, Tarandus, 2016, 206 oldal
-

Kenyában járunk. A soha ki nem száradó Honia-folyó mentén, a zegzugos dombvidéken, ahová a fehér ember még nem merészkedett be. Murungu isten az első férfinak és nőnek adta ezt a termékeny földet, ajándékba. A folyó az élet, itt mártóznak meg lányok és fiúk, a felnőtté avató szertartás, azaz a körülmetélés után. Mert körülmetélik, azaz a fehér ember szerint megcsonkítják a lányokat is. A szent liget és az ősi dombok érintetlenül őrzik a törzsek varázslatait és rítusait. Itt nő fel Waiyaki, a látónak tartott Chege fia és a megtérített Józsué lánya, Nyambura. A dombokon túl pedig ott a síkság, Nairobi városa, és a misszió, ahol elítélik a pogány szokásokat. Nyambura testvére, Muthoni, elszökik az apjától, és önként veti alá magát a szertartásnak, hogy a törzse szokásai szerint nő lehessen. Waiyaki közben a fehér ember tudását sajátítja el, de csak azért, mert apja arra neveli, akkor győzheti le a fehér embert, ha megismeri. A fiatalok között szerelem szövődik, de az afrikai Rómeó és Júliának sem jut biztatóbb sors, mint az elődeinek. Vagy mégis? A regény a hét könyve volt nálunk:

Női körülmetéléssel Kenya függetlenségéért
Tovább olvasok

Ngugi wa Thiongo, kenyai író, költő, drámaíró, publicista, 1938-ban született, James Ngugi néven. Kálvinista missziós iskolákban, majd független anyanyelvi iskolában tanult. Egyetemi tanulmányait Ugandában, és Angliában végezte, közben különböző újságoknak írt. Első regénye, a Weep Not, Child (1964; Búcsú az éjtől, Európa, 1971) elnyerte az Első Néger Művészeti Fesztivál (Dakar, 1966) nagydíját. 1967-től a Nairobi Egyetem tanára. 1977-ben politikai okból letartóztatják. A börtönben, vécépapírra írja első gikuju nyelvű regényét, az Ördög a kereszten-t. Emigrálni kényszerül, de az írást az anyanyelvén (is) folytatja, ma a Kaliforniai Egyetemen az International Center for Writing and Translation intézet vezetője. 2004-ben ismét megpróbál hazatérni, de miután őt és családját is erőszakos támadás éri, visszaköltözik Amerikába. Magyarul eddig két regényét jelentette meg az Európa Kiadó. 2010-ben Nobel-díjra jelölik, csak az utolsó körben előzi meg Mario Vargas Llosa.

 

Waris Dirie: A sivatag virága / A sivatag lányai

Waris Dirie, Cathleen Miller
A sivatag virága
Ford. Somló Ágnes, Gabo/Magyar Könyvklub
-

Waris Dirie a világ tíz vezető topmodelljének egyike volt és az afrikai nők jogaival foglalkozó ENSZ-nagykövet. A sivatag virága című önéletrajzi kötetében elmeséli, hogy 11 testvérével együtt Szomáliában, kelet-afrikai sivatagi nomádok tradicionális családjába született. Kora gyermekkorát gondtalanul töltötte, mígnem egy napon neki is az öregasszony elé kellett járulnia, hogy végrehajtsa rajta a legtöbb szomáliai kislányra váró ősi szokást: a körülmetélést. Waris ekkor még csak ötéves volt. Tizenkét évesen, amikor apja öt tevéért cserébe megpróbálta hozzáadni egy 60 éves idegenhez, megszökött. A veszélyeket rejtegető sivatagon át tartó, nem mindennapi menekülés után eljutott Londonba, ahol a szomáliai nagykövet cselédjeként dolgozott. Miután a nagykövet és családja visszament Szomáliába, Waris pénz nélkül, minimális angoltudással Londonban maradt és a McDonald'snál vállalt takarítást. Akkortájt fedezte fel egy divatfotós.

A sivatag lányai című kötetében a nők szexuális megcsonkítása ellen emel szót. Sokáig abban a hiszemben élt, hogy az Angliában született leánygyermekeknek nem eshet bántódásuk. Ám sajnos Európában is vannak nők, akik érintettek, és az embereknek nincs tudomásuk a bevándorló közösségek sötét titkairól. Arra figyelmeztet, hogy a tolerancia nevében nem hunyhatunk szemet ezen kegyetlen szokások felett.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

...
Hírek

Több ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból

Több mint 2100 álláshirdetést dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a „tanár” keresőszóra, a 2021/2022-es tanév végén. Pedig azt, hogy pedagógushiány lesz, előre lehetett látni, ennek előzményeiről és következményeiről Radó Péter oktatáskutató is ír legújabb könyvében. Könyvek hírek mellé.

...
Hírek

Amerikában megnőtt az érdeklődés az abortusszal, reproduktív jogokkal kapcsolatos könyvek iránt

Miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt az érdeklődés minden témába vágó könyv iránt.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

...
Nagy

Nők vs. feminizmus: ki mondja meg, milyen a nők valósága?

Joanna Williams, a Nők vs. feminizmus című könyv szerzője is sztárvendége volt az idei Brain Barnak. Szubjektív beszámoló a feminizmus és a #metoo kritikájáról, az abból levonható tanulságokról és arról, vajon elérhető-e egy bizonyos szint, amikor azt mondhatjuk: nincs már szükség feminizmusra?

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

...
Laborczi Dóra

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.