Ahol a lányok tanulhatnak, ott visszaszorul a nemiszerv-csonkítás

Ahol a lányok tanulhatnak, ott visszaszorul a nemiszerv-csonkítás

A 30 érintett afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai országból 26-ban csökkent a csonkítások száma az elmúlt években, bár vannak olyan térségek, ahol nem történt látványos változás: van olyan ország Afrikában, ahol továbbra is szinte minden nő és lány kénytelen elszenvedni a kegyetlen beavatkozást. Könyvek hírek mellé.

sa | 2022. szeptember 02. |

A nemi szervek megcsonkítása során a csiklót és a szeméremajkakat a módszertől függően részben, vagy teljesen kivágják, a legsúlyosabb esetben a hüvelyt egy kis lyuk kivételével összevarrják. A tanulmány szerzői szerint a csonkításokat vallási, társadalmi vagy kulturális okokból végzik, az érintett országokban ugyanis van egy olyan nézet, hogy a beavatkozás javítja a lányok és nők házassági kilátásait, valamint fékezi a szexuális késztetéseket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 30 olyan ország van a világon, ahol hagyománya van a lányok és a nők megcsonkításának. A Stephen McCall, a Bejrúti Amerikai Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport úgy becsüli, a beavatkozások világszerte legalább 100 millió nőt érintenek, de azt is hozzáteszik, hogy valószínűleg a tényleges szám ennél magasabb; az ENSZ becslései 200 millió esetről szólnak.

A szerzők a női nemi szervek megcsonkítását a nemek közötti egyenlőtlenség szélsőséges formájának tekintik, libanoni kutatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy 

a beavatkozás „életre szóló következményekkel jár a nők és lányok számára”.

Amellett, hogy a női nemi szervek megcsonkításának semmilyen egészségügyi vagy tudományos értelme nincs, előfordul, hogy az érintettek belehalnak a kegyetlen beavatkozásba. Akik pedig túlélik, azok is pszichológiai problémákkal, a súlyos fájdalommal, fertőzésekkel, vérmérgezéssel, meddőséggel, és a terhességi alatti komplikációkkal szembesülhetnek.

Etiópiában 2000-ben még a csecsemőkorú és 14 év közötti lányok közel 52 százaléka volt szenvedő alanya ennek a gyakorlatnak, 2016-ban azonban ez az arány már csak 15,7 százalék volt. A szerzők a változás okaként nemcsak a jogi tilalmakat, hanem 

az oktatáshoz való magasabb szintű hozzáférést, valamint a társadalmi normák változását is megjelölik.

Etiópiában 2004-ben tiltották be a női nemi szervek megcsonkítását, az UNICEF adatai szerint pedig a lakosság többsége ma már úgy véli, ezt a gyakorlatot nem szabad folytatni.

A tanulmányban megjegyzik, hogy Burkina Fasóban, Szomáliában és Bissau-Guineában nőtt a nők ellen elkövetett csonkítások száma. Bissau-Guineában 2006-ban a nők 44,5 százalékának csonkították meg a nemi szervét, 2018-2019-ben azonban már 52,1 százalékra ugrott az érintettek aránya.

Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát
Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

Tovább olvasok

A felmérés szerint a női körülmetélésnek is nevezett eljárás tekintetében Szomáliában a legsúlyosabb a helyzet; 2020-ban a nők 99,2 százaléka volt érintett, vagyis az országban élő nők és lányok szinte kivétel nélkül mindegyike. 2006-ban ez az arány 98 százalék volt. Maliban sem sokkal jobb a helyzet, 2018-ban a lánygyermekek közel 73 százalékát érintette a beavatkozás.

A PLOS Medicine tudományos folyóiratban pénteken közzétett kutatás eredményei szerint az érintett országokban, több mint 400 000 nő és csaknem 300 000 lány adatainak elemzése alapján készült felmérés szerint a 15 és 49 év közötti nők 37 százaléka, 14 éves korig pedig a lányok 8 százaléka érintett, számol be az MTI.

Az alábbi fikciós és tényirodalmi kötetekben olvashatsz arról, mit jelent és mivel jár ez a kegyetlen gyakorlat az egyének és a közösségek számára – nemcsak Afrikában vagy Ázsiában, hanem ahogy Waris Dirie könyvéből kiderül, Európában is.

Ngugi wa Thiongo: Közöttünk a folyó

Ngugi wa Thiongo
Közöttünk a folyó
Nagy Andrea, Tarandus, 2016, 206 oldal
-

Kenyában járunk. A soha ki nem száradó Honia-folyó mentén, a zegzugos dombvidéken, ahová a fehér ember még nem merészkedett be. Murungu isten az első férfinak és nőnek adta ezt a termékeny földet, ajándékba. A folyó az élet, itt mártóznak meg lányok és fiúk, a felnőtté avató szertartás, azaz a körülmetélés után. Mert körülmetélik, azaz a fehér ember szerint megcsonkítják a lányokat is. A szent liget és az ősi dombok érintetlenül őrzik a törzsek varázslatait és rítusait. Itt nő fel Waiyaki, a látónak tartott Chege fia és a megtérített Józsué lánya, Nyambura. A dombokon túl pedig ott a síkság, Nairobi városa, és a misszió, ahol elítélik a pogány szokásokat. Nyambura testvére, Muthoni, elszökik az apjától, és önként veti alá magát a szertartásnak, hogy a törzse szokásai szerint nő lehessen. Waiyaki közben a fehér ember tudását sajátítja el, de csak azért, mert apja arra neveli, akkor győzheti le a fehér embert, ha megismeri. A fiatalok között szerelem szövődik, de az afrikai Rómeó és Júliának sem jut biztatóbb sors, mint az elődeinek. Vagy mégis? A regény a hét könyve volt nálunk:

Női körülmetéléssel Kenya függetlenségéért
Tovább olvasok

Ngugi wa Thiongo, kenyai író, költő, drámaíró, publicista, 1938-ban született, James Ngugi néven. Kálvinista missziós iskolákban, majd független anyanyelvi iskolában tanult. Egyetemi tanulmányait Ugandában, és Angliában végezte, közben különböző újságoknak írt. Első regénye, a Weep Not, Child (1964; Búcsú az éjtől, Európa, 1971) elnyerte az Első Néger Művészeti Fesztivál (Dakar, 1966) nagydíját. 1967-től a Nairobi Egyetem tanára. 1977-ben politikai okból letartóztatják. A börtönben, vécépapírra írja első gikuju nyelvű regényét, az Ördög a kereszten-t. Emigrálni kényszerül, de az írást az anyanyelvén (is) folytatja, ma a Kaliforniai Egyetemen az International Center for Writing and Translation intézet vezetője. 2004-ben ismét megpróbál hazatérni, de miután őt és családját is erőszakos támadás éri, visszaköltözik Amerikába. Magyarul eddig két regényét jelentette meg az Európa Kiadó. 2010-ben Nobel-díjra jelölik, csak az utolsó körben előzi meg Mario Vargas Llosa.

 

Waris Dirie: A sivatag virága / A sivatag lányai

Waris Dirie, Cathleen Miller
A sivatag virága
Ford. Somló Ágnes, Gabo/Magyar Könyvklub
-

Waris Dirie a világ tíz vezető topmodelljének egyike volt és az afrikai nők jogaival foglalkozó ENSZ-nagykövet. A sivatag virága című önéletrajzi kötetében elmeséli, hogy 11 testvérével együtt Szomáliában, kelet-afrikai sivatagi nomádok tradicionális családjába született. Kora gyermekkorát gondtalanul töltötte, mígnem egy napon neki is az öregasszony elé kellett járulnia, hogy végrehajtsa rajta a legtöbb szomáliai kislányra váró ősi szokást: a körülmetélést. Waris ekkor még csak ötéves volt. Tizenkét évesen, amikor apja öt tevéért cserébe megpróbálta hozzáadni egy 60 éves idegenhez, megszökött. A veszélyeket rejtegető sivatagon át tartó, nem mindennapi menekülés után eljutott Londonba, ahol a szomáliai nagykövet cselédjeként dolgozott. Miután a nagykövet és családja visszament Szomáliába, Waris pénz nélkül, minimális angoltudással Londonban maradt és a McDonald'snál vállalt takarítást. Akkortájt fedezte fel egy divatfotós.

A sivatag lányai című kötetében a nők szexuális megcsonkítása ellen emel szót. Sokáig abban a hiszemben élt, hogy az Angliában született leánygyermekeknek nem eshet bántódásuk. Ám sajnos Európában is vannak nők, akik érintettek, és az embereknek nincs tudomásuk a bevándorló közösségek sötét titkairól. Arra figyelmeztet, hogy a tolerancia nevében nem hunyhatunk szemet ezen kegyetlen szokások felett.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

...
Hírek

Több ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból

Több mint 2100 álláshirdetést dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a „tanár” keresőszóra, a 2021/2022-es tanév végén. Pedig azt, hogy pedagógushiány lesz, előre lehetett látni, ennek előzményeiről és következményeiről Radó Péter oktatáskutató is ír legújabb könyvében. Könyvek hírek mellé.

...
Hírek

Amerikában megnőtt az érdeklődés az abortusszal, reproduktív jogokkal kapcsolatos könyvek iránt

Miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt az érdeklődés minden témába vágó könyv iránt.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.