Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina, A legjobb dolgokon bőgni kell című film rendezője és társ-forgatókönyvírója, a Margó Irodalmi Fesztivál art directora volt a legújabb Margó Extra vendége, aki a többnyelvűségről, a borítótervezésről és a legszebb magyar szóról is mesélt Ott Annának. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük.

ro | 2021. október 12. |

 

  • A beszélgetés elején Grosan Cristina egy sapkából húzott elő három cédulát, rajtuk egy-egy kérdéssel. A legelső a legrosszabb könyvcímre vonatkozott, és bár konkrét példa nem hangzott el, Grosan Cristina inkább arról mesélt, szerinte mitől nem működik egy cím: például, ha sokat próbál egyszerre mondani, vagy amikor olyan rövid, hogy nagyon általános marad: „Nem szeretem a nagyon rövid címeket, mert nem adnak támpontokat”.
  • A második kérdés azt firtatta, melyik az a regényhős, akiről azt érezte, mintha róla mintázták volna. A rendező elmondta, hogy a családja félig erdélyi, félig román, Aradon román iskolába járt, és csak évekkel később kezdett el magyarul olvasni, így történhetett, hogy például az Utas és holdvilágot először angolul olvasta. Három éve jött el először az a pont, amikor magyarul olvasott egy magyar szerzőt. Ez volt Márton Evelintől a Szalamandrák éjszakái, a főhősben pedig magát látta.
  • A többnyelvűség az egész életét meghatározta, hiszen a korai gyermekkora magyarul zajlott, az iskolában román nyelven folyt az oktatás. A két nyelvnek más a zenéje, és más hangulatban is emlékszik vissza ezekre a korszakokra. A legjobb dolgokon bőgni kell című film forgatókönyvét magyarul írták, legutóbb pedig Csehországban forgatott filmet. Annak a forgatókönyve csehül íródott, azt lefordíttatták angolra, és a végső forgatókönyv is angol volt. Már könnyen dolgozik magyarul, komfortos neki, ugyanakkor egy angol nyelvű szöveg, a magyarral összehasonlítva, nagyon egyszerű számára, a magyar ugyanis sok rétegből áll, és egy mondat is tud nagyon hosszú lenni.
  • Nem volt egy olvasó gyerek, képekkel foglalkozott, festéssel, rajzzal, gyurmázással. Valójában akkor kezdett el érdeklődni az olvasás iránt, amikor ő maga akart írni. Tízévesen írt pár verset, amit össze akart tűzni, akkor jött rá, hogy az már lényegében egy kötet. Gimiben kezdett igazán olvasni, és az írás is megmaradt ebben az időszakban: álnéven írt egy monodrámát, amely felkerült egy irodalmi oldalra, de nem kapott túl nagy figyelmet, később viszont már diákszínészként szembesült azzal, hogy a darabját mások színre állították, amit lebilincselő élménynek nevezett.
  • Azt vallja, hogy az adott témakör vagy történet az, amely megkövetel egy formát. A film az a fajta művészet, ami mindent tartalmazhat, és annyira komplex, hogy nem fenyeget az a veszély, hogy hirtelen túl jó lesz belőle.
  • Budapesten érzi otthon magát, itt lett felnőtt, de sokat költözött, és Aradra is sokat utazik. Mivel a határon született, számára az a normális, hogy több helyre tartozik. A legtöbb Budapesten tartott könyve magyar, de leginkább azért, mert azok felét ő tervezte.
  • Sok pszichológiai könyv borítóját tervezi, például egy olyan sorozatét is, amelyben szó van az evészavarokról, végstádiumú betegségekről vagy épp az életközepi válságról, ezek rendszerint feladják a leckét a tervezőnek. A borítótervezésben azt szereti a legjobban, hogy szabadon kibontakozhat, igaz, hozzáteszi azt is, hogy hiába szép egy terv, ha az nem egyezik a szándékkal. Viszont fontos számára a tervezés, és a filmjeit is úgy szervezi, hogy maradjon rá ideje: „Nagyon jó, hogy váltakoznak a feladatok”.
  • A Margóról azt mondta, hogy nagyon stresszes egy fesztivál arculatát megtervezni, de szeret szenvedélyesen benne lenni.
  • A sapkából kihúzott harmadik kérdés a legrondább magyar szóra vonatkozott. E tekintetben számára nem a kiejtés vagy a jelentés a meghatározó, sokkal inkább, hogy az adott szó kimondásakor vizuálisan mi jelenik meg előtte, így a szemrehányás vagy a szembesülni szavakat említette. A legjobb hangzásúak között pedig a kátyú és a hínár szavakat mondta.
  • Azt látja, hogy nincs sok átjárás a román és a magyar irodalom között, de örül annak, hogy lesz román szerző az őszi Margón, mégpedig Ruxandra Cesereanu (ő szombaton lesz látható a Világirodalmi színpadon).
  • A román szerzők közül a kedvencei között említette még Mircea Cărtărescut, de szereti Marin Sorescu verseit és drámáit, és kiemelte Lavinia Braniștét is, akinek most jelent meg a második könyve.
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Legjobb dolgok, Rejtő, skandináv kultúra, Budapest100 [PROGRAMAJÁNLÓ]

Az idei szeptember számos izgalmas programot kínál. Ma kezdődik például az Ünnepi Könyvhét (a magyar szépirodalmi, a külföldi és a gyerekkönyves ajánlóinkat megtaláljátok az oldalon). Most filmet, színházi előadást és egyéb érdekes kulturális programokat is gyűjtöttünk. 

...
Hírek

Kováts Adél átvezet egy kapcsolaton [FILMPREMIER]

Kováts Adél főszereplésével Háy János Egy férfi című novelláját felhasználva Grosan Cristina rendezésében készített kisfilmet az október 15-18. között megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. 

...
Hírek

Így készült az Ízek, imák, szerelmek új magyar borítója

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának