Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina, A legjobb dolgokon bőgni kell című film rendezője és társ-forgatókönyvírója, a Margó Irodalmi Fesztivál art directora volt a legújabb Margó Extra vendége, aki a többnyelvűségről, a borítótervezésről és a legszebb magyar szóról is mesélt Ott Annának. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük.

ro | 2021. október 12. |

 

  • A beszélgetés elején Grosan Cristina egy sapkából húzott elő három cédulát, rajtuk egy-egy kérdéssel. A legelső a legrosszabb könyvcímre vonatkozott, és bár konkrét példa nem hangzott el, Grosan Cristina inkább arról mesélt, szerinte mitől nem működik egy cím: például, ha sokat próbál egyszerre mondani, vagy amikor olyan rövid, hogy nagyon általános marad: „Nem szeretem a nagyon rövid címeket, mert nem adnak támpontokat”.
  • A második kérdés azt firtatta, melyik az a regényhős, akiről azt érezte, mintha róla mintázták volna. A rendező elmondta, hogy a családja félig erdélyi, félig román, Aradon román iskolába járt, és csak évekkel később kezdett el magyarul olvasni, így történhetett, hogy például az Utas és holdvilágot először angolul olvasta. Három éve jött el először az a pont, amikor magyarul olvasott egy magyar szerzőt. Ez volt Márton Evelintől a Szalamandrák éjszakái, a főhősben pedig magát látta.
  • A többnyelvűség az egész életét meghatározta, hiszen a korai gyermekkora magyarul zajlott, az iskolában román nyelven folyt az oktatás. A két nyelvnek más a zenéje, és más hangulatban is emlékszik vissza ezekre a korszakokra. A legjobb dolgokon bőgni kell című film forgatókönyvét magyarul írták, legutóbb pedig Csehországban forgatott filmet. Annak a forgatókönyve csehül íródott, azt lefordíttatták angolra, és a végső forgatókönyv is angol volt. Már könnyen dolgozik magyarul, komfortos neki, ugyanakkor egy angol nyelvű szöveg, a magyarral összehasonlítva, nagyon egyszerű számára, a magyar ugyanis sok rétegből áll, és egy mondat is tud nagyon hosszú lenni.
  • Nem volt egy olvasó gyerek, képekkel foglalkozott, festéssel, rajzzal, gyurmázással. Valójában akkor kezdett el érdeklődni az olvasás iránt, amikor ő maga akart írni. Tízévesen írt pár verset, amit össze akart tűzni, akkor jött rá, hogy az már lényegében egy kötet. Gimiben kezdett igazán olvasni, és az írás is megmaradt ebben az időszakban: álnéven írt egy monodrámát, amely felkerült egy irodalmi oldalra, de nem kapott túl nagy figyelmet, később viszont már diákszínészként szembesült azzal, hogy a darabját mások színre állították, amit lebilincselő élménynek nevezett.
  • Azt vallja, hogy az adott témakör vagy történet az, amely megkövetel egy formát. A film az a fajta művészet, ami mindent tartalmazhat, és annyira komplex, hogy nem fenyeget az a veszély, hogy hirtelen túl jó lesz belőle.
  • Budapesten érzi otthon magát, itt lett felnőtt, de sokat költözött, és Aradra is sokat utazik. Mivel a határon született, számára az a normális, hogy több helyre tartozik. A legtöbb Budapesten tartott könyve magyar, de leginkább azért, mert azok felét ő tervezte.
  • Sok pszichológiai könyv borítóját tervezi, például egy olyan sorozatét is, amelyben szó van az evészavarokról, végstádiumú betegségekről vagy épp az életközepi válságról, ezek rendszerint feladják a leckét a tervezőnek. A borítótervezésben azt szereti a legjobban, hogy szabadon kibontakozhat, igaz, hozzáteszi azt is, hogy hiába szép egy terv, ha az nem egyezik a szándékkal. Viszont fontos számára a tervezés, és a filmjeit is úgy szervezi, hogy maradjon rá ideje: „Nagyon jó, hogy váltakoznak a feladatok”.
  • A Margóról azt mondta, hogy nagyon stresszes egy fesztivál arculatát megtervezni, de szeret szenvedélyesen benne lenni.
  • A sapkából kihúzott harmadik kérdés a legrondább magyar szóra vonatkozott. E tekintetben számára nem a kiejtés vagy a jelentés a meghatározó, sokkal inkább, hogy az adott szó kimondásakor vizuálisan mi jelenik meg előtte, így a szemrehányás vagy a szembesülni szavakat említette. A legjobb hangzásúak között pedig a kátyú és a hínár szavakat mondta.
  • Azt látja, hogy nincs sok átjárás a román és a magyar irodalom között, de örül annak, hogy lesz román szerző az őszi Margón, mégpedig Ruxandra Cesereanu (ő szombaton lesz látható a Világirodalmi színpadon).
  • A román szerzők közül a kedvencei között említette még Mircea Cărtărescut, de szereti Marin Sorescu verseit és drámáit, és kiemelte Lavinia Braniștét is, akinek most jelent meg a második könyve.
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Legjobb dolgok, Rejtő, skandináv kultúra, Budapest100 [PROGRAMAJÁNLÓ]

Az idei szeptember számos izgalmas programot kínál. Ma kezdődik például az Ünnepi Könyvhét (a magyar szépirodalmi, a külföldi és a gyerekkönyves ajánlóinkat megtaláljátok az oldalon). Most filmet, színházi előadást és egyéb érdekes kulturális programokat is gyűjtöttünk. 

...
Hírek

Kováts Adél átvezet egy kapcsolaton [FILMPREMIER]

Kováts Adél főszereplésével Háy János Egy férfi című novelláját felhasználva Grosan Cristina rendezésében készített kisfilmet az október 15-18. között megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. 

...
Hírek

Így készült az Ízek, imák, szerelmek új magyar borítója

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról