Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina, A legjobb dolgokon bőgni kell című film rendezője és társ-forgatókönyvírója, a Margó Irodalmi Fesztivál art directora volt a legújabb Margó Extra vendége, aki a többnyelvűségről, a borítótervezésről és a legszebb magyar szóról is mesélt Ott Annának. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük.

ro | 2021. október 12. |

 

  • A beszélgetés elején Grosan Cristina egy sapkából húzott elő három cédulát, rajtuk egy-egy kérdéssel. A legelső a legrosszabb könyvcímre vonatkozott, és bár konkrét példa nem hangzott el, Grosan Cristina inkább arról mesélt, szerinte mitől nem működik egy cím: például, ha sokat próbál egyszerre mondani, vagy amikor olyan rövid, hogy nagyon általános marad: „Nem szeretem a nagyon rövid címeket, mert nem adnak támpontokat”.
  • A második kérdés azt firtatta, melyik az a regényhős, akiről azt érezte, mintha róla mintázták volna. A rendező elmondta, hogy a családja félig erdélyi, félig román, Aradon román iskolába járt, és csak évekkel később kezdett el magyarul olvasni, így történhetett, hogy például az Utas és holdvilágot először angolul olvasta. Három éve jött el először az a pont, amikor magyarul olvasott egy magyar szerzőt. Ez volt Márton Evelintől a Szalamandrák éjszakái, a főhősben pedig magát látta.
  • A többnyelvűség az egész életét meghatározta, hiszen a korai gyermekkora magyarul zajlott, az iskolában román nyelven folyt az oktatás. A két nyelvnek más a zenéje, és más hangulatban is emlékszik vissza ezekre a korszakokra. A legjobb dolgokon bőgni kell című film forgatókönyvét magyarul írták, legutóbb pedig Csehországban forgatott filmet. Annak a forgatókönyve csehül íródott, azt lefordíttatták angolra, és a végső forgatókönyv is angol volt. Már könnyen dolgozik magyarul, komfortos neki, ugyanakkor egy angol nyelvű szöveg, a magyarral összehasonlítva, nagyon egyszerű számára, a magyar ugyanis sok rétegből áll, és egy mondat is tud nagyon hosszú lenni.
  • Nem volt egy olvasó gyerek, képekkel foglalkozott, festéssel, rajzzal, gyurmázással. Valójában akkor kezdett el érdeklődni az olvasás iránt, amikor ő maga akart írni. Tízévesen írt pár verset, amit össze akart tűzni, akkor jött rá, hogy az már lényegében egy kötet. Gimiben kezdett igazán olvasni, és az írás is megmaradt ebben az időszakban: álnéven írt egy monodrámát, amely felkerült egy irodalmi oldalra, de nem kapott túl nagy figyelmet, később viszont már diákszínészként szembesült azzal, hogy a darabját mások színre állították, amit lebilincselő élménynek nevezett.
  • Azt vallja, hogy az adott témakör vagy történet az, amely megkövetel egy formát. A film az a fajta művészet, ami mindent tartalmazhat, és annyira komplex, hogy nem fenyeget az a veszély, hogy hirtelen túl jó lesz belőle.
  • Budapesten érzi otthon magát, itt lett felnőtt, de sokat költözött, és Aradra is sokat utazik. Mivel a határon született, számára az a normális, hogy több helyre tartozik. A legtöbb Budapesten tartott könyve magyar, de leginkább azért, mert azok felét ő tervezte.
  • Sok pszichológiai könyv borítóját tervezi, például egy olyan sorozatét is, amelyben szó van az evészavarokról, végstádiumú betegségekről vagy épp az életközepi válságról, ezek rendszerint feladják a leckét a tervezőnek. A borítótervezésben azt szereti a legjobban, hogy szabadon kibontakozhat, igaz, hozzáteszi azt is, hogy hiába szép egy terv, ha az nem egyezik a szándékkal. Viszont fontos számára a tervezés, és a filmjeit is úgy szervezi, hogy maradjon rá ideje: „Nagyon jó, hogy váltakoznak a feladatok”.
  • A Margóról azt mondta, hogy nagyon stresszes egy fesztivál arculatát megtervezni, de szeret szenvedélyesen benne lenni.
  • A sapkából kihúzott harmadik kérdés a legrondább magyar szóra vonatkozott. E tekintetben számára nem a kiejtés vagy a jelentés a meghatározó, sokkal inkább, hogy az adott szó kimondásakor vizuálisan mi jelenik meg előtte, így a szemrehányás vagy a szembesülni szavakat említette. A legjobb hangzásúak között pedig a kátyú és a hínár szavakat mondta.
  • Azt látja, hogy nincs sok átjárás a román és a magyar irodalom között, de örül annak, hogy lesz román szerző az őszi Margón, mégpedig Ruxandra Cesereanu (ő szombaton lesz látható a Világirodalmi színpadon).
  • A román szerzők közül a kedvencei között említette még Mircea Cărtărescut, de szereti Marin Sorescu verseit és drámáit, és kiemelte Lavinia Braniștét is, akinek most jelent meg a második könyve.
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Legjobb dolgok, Rejtő, skandináv kultúra, Budapest100 [PROGRAMAJÁNLÓ]

Az idei szeptember számos izgalmas programot kínál. Ma kezdődik például az Ünnepi Könyvhét (a magyar szépirodalmi, a külföldi és a gyerekkönyves ajánlóinkat megtaláljátok az oldalon). Most filmet, színházi előadást és egyéb érdekes kulturális programokat is gyűjtöttünk. 

...
Hírek

Kováts Adél átvezet egy kapcsolaton [FILMPREMIER]

Kováts Adél főszereplésével Háy János Egy férfi című novelláját felhasználva Grosan Cristina rendezésében készített kisfilmet az október 15-18. között megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. 

...
Hírek

Így készült az Ízek, imák, szerelmek új magyar borítója

Olvass!
...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Hírek
...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat