Mi történik a férfiakon túl az irodalomban?

Mi történik a férfiakon túl az irodalomban?

Válassz egy filmet vagy regényt, amiben van két női szereplő, akik lehetőség szerint beszélnek egymással, és ha beszélnek, akkor nem kizárólag férfiakról dumálnak. Ha találtál ilyet, akkor próbáld ki egy hónapig, kettőig, nézd meg, mikor lesz vége a sornak. Legyen ez egy kihívás mindannyiunk számára. A klímavédelem, az esélyegyenlőség, az élethosszig tartó tanulás és a testi-lelki jóllét témájára hívja fel a figyelmet a Bookline új kampánya is, amelynek központi gondolata, hogy a könyvek segítségével egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövőt építhetünk. Olyan könyveket ajánlunk, amelyek megmutatják, hogy sokfélék vagyunk, és sokféle nézőpontot érdemes megismerni, mert a könyv az egyetlen igazán nyitott társadalom.

Valuska László | 2020. november 27. |

A nyolcvanas években Alison Bechdel készített egy képregényt Dykes to Watch Out For címen, amiben a The Rule című történet női szereplője azt mondja, hogy csak akkor néz meg egy filmet, 

  • ha van benne legalább két női szereplő,
  • ha az a két nő beszél is egymással, mert már ez is különös dolognak tűnik,
  • és ha az a két nő, amikor beszél, akkor a férfiakon kívül másról is beszél.

Nyilván nem egy ilyen teszttől lesz jó vagy rossz egy film vagy könyv, de szép kihívás, ha végigpörgeted az elmúlt egy évben olvasott könyveid, hogy átmennek-e a teszten. Miért fontos ez? 

Hogy lássuk, mennyire fontos megismerni más nézőpontokat is, mert különben ugyanezt a szupermacsó világot termeljük újra és újra, aminek az eredményeit mindennap láthatjuk. 

Amikor megbuktam a Bechdel-teszten

Egyszer megkérdezték tőlem, hogy ki a kedvenc szerzőm. Sorolni kezdtem, büszkén és magabiztosan, az indiánregényektől Kunderáig, hogy ezek az olvasmányok az adott életszakaszomban milyen sokat jelentettek nekem. 

A gimnázium első felében lehettünk, dobáltuk a neveket és a címeket: nem volt köztük egy női szerző sem. Persze létezik az az alufóliasisakos elmélet, hogy mindez azért van, mert a férfiak tudnak írni, a nők legfeljebb romantikus cuccokat. Ha jobban belegondolunk, sokkal problémásabb a helyzet: a nők számára más társadalmi helyzet volt adott, más szerepeket vártak el tőlük, sokáig nem is szavazhattak, és akkor ezek után gondoljuk végig, milyen nehezen juthattak el addig, hogy egy kiadó komolyan vegye őket és nyomdába küldje a műveiket. A társadalom szerkezete is kemény ketrec: az író, irodalomtörténész Bán Zsófiával interjúztam, aki elmondta, milyen történetileg és kulturálisan kialakult jelentésbeli különbség van író és írónő között, és egyébként miért ilyen bonyolult a helyzet, hogyan jönnek létre az irodalomban az egyenlőtlenségek.

Egy olyan világban nőttem fel, aminek a mintáit férfiak adták, aminek a szabályait férfiak írták, aminek hőskölteményei férfiakról szóltak, aminek a történeteit férfiak mesélték el, aminek a női karaktereit és nézőpontjait is férfiak hozták létre. 

Hogy milyen ez a világ azoknak a nézőpontjából, akik úgy érzik, kiszorulnak? Érdemes elolvasni Roxane Gay A rossz feminista című könyvét, ami okos is, vicces is, miközben alapvető kérdésekkel rengeti meg a meglévő (pop)kulturális rendszert:

Roxane Gay
A rossz feminista
Athenaeum, 2020,  381 oldal
-

Az olvasás nekem mindig egy olyan valóság volt, ami segít megérteni jobban az emberek, a társadalom vagy akár a gondolkodásunk működését. Mármint egy féloldalas működést, ami csak rólunk, férfiakról szól. Fura élmény volt, hogy miközben rajongok ezekért a könyvekért és szerzőkért, valójában azért az olvasói pozícióért rajongok, amiért semmit nem kellett tennem, csak bele kellett születnem. Fehér, heteroszexuális, középosztálybeli férfi vagyok, egyike azoknak, akik kisajátították a kultúrát maguk számára. Egyik kedvencem, a hipernárcisztikus Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának Álmok című részében pont ezt a mindenható macsóságot rombolja le: “a műfaji hagyományokat látszólag betartva beépüljön ebbe a férfiklubba, majd amikor megkapja az éves bérletét, hirtelen rombolni, törni, zúzni kezd, vagy tehetetlenségében megvagdossa az arcát.”

Nádasdy Ádám
A szakállas Neptun
Magvető, 2020, 192 oldal
-

Ami a fehér, heteroszexuális férfi tapasztalatain kívül esik, az már sokkal-sokkal nehezebben jelent meg az irodalomban. Pár hónapja írtam Nádasdy Ádám novelláskötetéről, A szakállas Neptunról, mert egy kritikus kereste, de nem találta a fogást rajta: meglepte a melegirodalom. Az irodalom különböző nézőpontoknak és történeteknek ad hangot, ezért számomra a könyveknél nincs nyitottabb társadalom. Az idei Aegon-díjas Nádasdy Ádám költészetében és prózájában is egy konzervatív melegtapasztalatot ír meg, egyébként gyönyörűen. Amit ír, az részben mindannyiunk problémája lehet: idegenség, szerelem, csalódás, családi nehézségek. 

Gileád, Magyarország, Lengyelország

Sokan nem gondolták, hogy egy írói fikció lehet a valóságunk. 

Margaret Atwood
A Szolgálólány meséje
Jelenkor, 2019,  487 oldal
-

A kanadai Margaret Atwood a világ egyik legcsodálatosabb írója, aki már az első regénye, Az ehető nő megjelenése előtt azzal szembesült, hogy nem veszik komolyan, mert nő. Az 1985-ben megjelent regénye, A Szolgálólány meséje az elmúlt évek egyik legkomolyabb sorozatsikere volt, és a napi politika kereszttüzében rengetegszer posztolták a közösségi médiában ikonikus vörös ruhás alakjait. Gileád, Magyarország és Lengyelország között mi a különbség? Mindhárom a nő méhét akarja uralni, ahogy Kövér László fogalmazott: a világ azoké, akik teleszülik. 

A disztópiát is megölte a valóság. 

Atwoodtól bármit érdemes olvasni, mert nagyszerű, érdemes megnézni a főhőseit. És ha tetszett A Szolgálólány meséje, akkor ezeket is érdemes elolvasnod.

Száz éve Virginia Woolf, az egyik legszuggesztívebb prózaíró arról írt, hogy szeretne egy saját szobát. Szüksége van saját térre, ami valójában a saját élete is, nem pedig a férfié. És a helyzet egyfelől sokat változott, másfelől óriási egyenlőtlenségek vannak most is. Ezeket mutatja be Melinda Gates A nő helye című könyvében.

Melinda Gates
A nő helye
Bookline, 2019, 300 oldal
-

Bill és Melinda Gates 1994-ben házasodtak össze, 2000-ben hozták létre saját alapítványukat, ami most a covid elleni harcban is élen jár a kutatástámogatásban. Melinda Gates az alapítványi munkájából írt egy tanulságos könyvet, ami rengeteg kérdést tesz fel: "A nő helye - változtassuk meg a világot a nők erejével! című kötet ennek a filantropista nézőpontnak az izgalmas dokumentuma: hogyan lehet sokszor apró változtatásokkal, megoldásokkal lavinákat elindítani egy olyan rendszerben, amit férfiak hoztak létre és működtetnek sok száz éve, és ami nemcsak nem kezeli egyenjogúan a nőket, hanem nagyon sokszor el is nyomja őket a tradíció, az előítéletek vagy a szexizmus miatt. És most elég csak arra gondolni, hogy egy házasságban a férfi mennyire veszi ki a részét a gyereknevelésből, a háztartás mindennapos feladataiból, miután a nőnek munka előtt és után ugyanúgy kell dolgoznia, csak épp otthon a családban. Vagy: mi van akkor, ha a férfi nem akar büszkeségi vagy kényelmi okokból óvszert húzni, de becsúszik a gyerek? Vagy: a kislánynak a suliban van-e vajon lehetősége számítógépes foglalkozásra járni, vagy az túl fiús?"

Sokféleség, sokféle mese

Az idei év legdühítőbb és legszánalmasabb támadássorozata egy gyerekkönyvet ért. A Meseország mindenkié egy valós problémára próbált megoldást hozni: igyekezett mindenkit bevonni a történetmesélés világába, aki addig ezekben idegennek érezte magát. "Rengeteg olyan népmese és persze műmese létezik, ami kisebbséghez tartozó emberekről és olyan élethelyzetekről szól, mint a családon belüli erőszak, az örökbefogadás vagy a legkisebb, a legelnyomottabb felemelkedése és kifejezetten sok, gyerekeknek szánt történetet találhatunk a férfiakkal egyenjogú nőkről, nemváltókról. A probléma, hogy ezek a történetek is újra meg újra peremre szorultak a történelem során" - mondta Nagy Boldizsár, a Meseország mindenkié szerkesztője.

Nagy Boldizsár (szerk.)
Meseország mindenkié
Labrisz, 2020, 180 oldal
-

Komoly tanulmányok szólnak arról, hogy milyen nehézségeket okoz az a klasszikus mesehelyzet, hogy a herceg mindenféle csatákon át elnyeri a királylány kezét. Miért mindig a férfiak harcolnak? Miért csak a férfiaknak vannak problémáik? A nők miért passzívak mindig? A mesékben (de rengeteg filmben és regényben is) a nők egyetlen életcélja miért csupán az, hogy megérkezzen végre a herceg? Miért sematikusak ezek a nők? 

Az irodalom egyféle világot képezett le sokáig számomra, és azt gondolom, hogy mások számára is, mert ez a mi közös tradíciónk. A nézőpontok sokféleségéből következik, hogy a világaink is sokfélék, és akkor tudunk valami közöset létrehozni, ha figyeljük és megértjük a másikat. Amit nem ismerünk, arról olvashatunk, ez mindenki mással szemben nagy előnyünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Attenborough és a fák dilemmája a miénk is

A koronavírus-járvány miatt mintha megtorpant volna az elmúlt évek zöld lendülete, de szerencsére elég sok olyan film és könyv van, ami a természeti környezet törékenységére és sérülékenységére figyelmeztet.

...
Nagy

A koronavírus idején még fontosabb, hogy törődjünk a lelki egészségünkkel

Bármilyen élethelyzetben vagyunk, bármilyen problémával is kell megküzdenünk, a könyvek segítenek. Olyan olvasnivalókat ajánlunk, amelyek a kudarc, a gyász, a szakítás vagy éppen a kiégés feldolgozásában lehetnek támaszaink. 

...
Hírek

Kampányt indított a fenntartható fejlődés jegyében a Bookline

Az esélyegyenlőség, a klímavédelem, az élethosszig tartó tanulás és a testi-lelki jóllét témájára hívja fel a figyelmet a Bookline új kampányával, amelynek központi gondolata, hogy a könyvek segítségével egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövőt építhetünk. 

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Mészöly 100
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.