Kövér László bejelentkezett A Szolgálólány meséje szereplőjének

Kövér László szerint a világ azoké, akik teleszülik. A házelnök mondatait a gyerekvállalásról nehéz úgy olvasni, hogy közben nem jut eszünkbe A Szolgálólány meséje. Könyvek hírek mellé.

Könyves Magazin | 2020. október 28. |

„Márpedig az egy megfellebbezhetetlen igazság, hogy a világ azoké, akik teleszülik. Akik nem akarnak gyereket vállalni, azok az önfelszámolás útjára lépnek. Nehéz azokkal vitatkozni, akik ezt nem értik, és talán nem is érdemes, de nekünk meg kell kísérelni a lehetetlennek látszót: megállítani és visszafordítani a magyar nemzetet a demográfiai lejtőn” – mondta tegnap Kövér László Tisza István szobrának felavatásakor a szon.hu-nak adott interjújában.

Könyvek hírek mellé 

Rengeteg rövid hírt olvasunk, a könyvek viszont segítenek más-más nézőpontból értelmezni a hírek mögötti világot. A post-truth korszakában mi a könyvekhez fordulunk, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot. Ha még több könyv érdekel a hírekhez kapcsolódva, kattints ide>>

Hogy az ehhez hasonló kijelentések hova vezethetnek, azt a legerősebben Margaret Atwood disztópiája, A Szolgálólány meséje mondta el nekünk. A történet a jövő Amerikájában, Gileád Köztársaságban játszódik, ahol egy totalitárius rendszer működik, amelyben szigorú, ultrakonzervatív törvények uralkodnak. A nők többsége meddő (a "steril férfinak" még csak a fogalma sem létezik, tilos kimondani ezeket a szavakat), akik viszont nem azok, azokat átnevelő táborokba gyűjtik, és arra nevelik, hogy egy feladatuk legyen: az uralkodóosztály gyerekeit megszülni.

Margaret Atwood
A Szolgálólány meséje
Fordította: Mohácsi Enikő, Jelenkor Kiadó, 2017, 480 oldal

Kritikánkban ezt írtuk róla:

„Atwood könyve a jövőben játszódik, a Bibliát politikai és ideológiai célokra használó Gileád Köztársaságban, ami látszólag Kanadával határos, ám a valóságban „nem ismer határokat”: ahogy Lydia néni, a Szolgálólányokat kitermelő átnevelőtábor egyik mozgatórugója fogalmazott, „Gileád benned van”. Hétköznapi szexizmusunkat add meg nekünk ma, és segíts, hogy megszabadulhassunk mindenkitől, aki nem tagozódik be önként a szép új világba. Abba a világba, amely igen sajátos eszközökkel küzd a túlélésért, amit a terméketlenséget generáló vírusok, a levegőbe és a vízbe kerülő vegyi anyagok, és az egyre erősebb sugárzás hátráltat, vagyis Atwood egyik kedvenc kortárs témája, az utolsó óra-probléma.”

A Szolgálólány meséjében Atwood a valóságot írta meg - Könyves magazin

A megváltozott médiafogyasztási szokásoknak, a nosztalgiára való hajlamnak, és a mindenkori politika kultúrára gyakorolt hatásának köszönhetően mostanában rengeteg szó esik arról, mennyire fontos/félreérthető/vallásgyalázó/férfigyűlölő könyv A Szolgálólány meséje, de arról, hogy Margaret Atwood harminc éve megjelent, sokadik virágkorát élő klasszikusa mennyire jó regény, már alig valami.

Atwood könyvét megjelenése óta rengetegszer emlegetik, ha a nők elnyomásáról van szó, a regényből készült sorozat óta pedig számos olyan tüntetés volt a világon, amelyen szolgálólánynak öltözött nők tiltakoztak különböző törvények ellen. Ha ma egy politikus olyan véleményt fogalmaz meg, amelyben a nők szerepét a szülésre redukálja, vagy amely szerint a gyerekvállalás egyedül a nőkön múlik, nehéz már nem gondolni Gileádra.

A Szolgálólány már nem mese - Könyves magazin

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Utóbbi az elmúlt években abszolút meghatározta a könyvpiacot és a politikai közbeszédet is, amit csak erősített, amikor a Hulu leforgatta az azonos című sorozatot, amiből már lement a harmadik évad is.

Hogy hogyan függ össze a nők és a hatalom kérdése, azt Atwood maga fogalmazta meg A Szolgálólány meséjének bevezetőjében:

„Termékeny nők nélkül az emberek kihalnak. Ezért volt sokáig a csoportos erőszak és a nők, lányok és gyerekek meggyilkolása a népirtásoknak vagy egy népesség leigázásának és kizsákmányolásának a velejárója. Öld meg a csecsemőiket, és helyettesítsd őket a tieiddel, mint a macskák; kényszerítsd a nőket, hogy szüljenek gyermekeket, akiknek a felnevelését nem engedhetik meg maguknak, vagy akiket elveszel tőlük a saját céljaidra, lopd el a gyermekeket – ez széles körben elterjedt, ősöreg motívum. A bolygón minden egyes elnyomó rezsimnek az az alappillére, hogy ki uralja a nőket és a gyermekeket.”

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A Szolgálólány már nem mese

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Utóbbi az elmúlt években abszolút meghatározta a könyvpiacot és a politikai közbeszédet is, amit csak erősített, amikor a Hulu leforgatta az azonos című sorozatot, amiből már lement a harmadik évad is. Mindenesetre, ha 2017-et egyetlen könyvvel kellene megjeleníteni, akkor az nagy valószínűséggel Atwood disztopikus regénye lenne. Holott egy olyan könyvről beszélünk, amelynek eredeti megjelenési éve 1985 (csak hogy időben el tudjuk helyezni: ebben az évben Ronald Reagannek hívják az Egyesült Államok elnökét, még áll a berlini fal, az afrikai éhezők megsegítésére egy rakás híresség elénekli a We Are the Worldöt, és a mozikban bemutatják a Vissza a jövőbent). A 2010-es évek politikai és társadalmi változásai ugyanakkor mintha újrapozicionálták volna a Szolgálólányt, mondanivalója pedig minden addiginál jobban rezonált az olvasókban. A nagy kérdés ugyanakkor az volt, mit tud ehhez hozzátenni egy esetleges folytatás, és több vagy kevesebb lesz-e általa az eredeti mű. A Testamentumok a hét könyve. 

...
Beleolvasó

Olvassátok el az első fejezetet A Szolgálólány meséjének folytatásából! [exkluzív]

...
Általános cikkek

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A szolgálólány meséje!

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. Itt az ötödik rész!

Szerzőink

...
Sas Csaba

Trevor Noah a dél-afrikai apartheidben született, Hollywoodban ért a csúcsra

...
Bányász Attila

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

...
Ruff Orsolya

Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Polc

A verset nem kell slaggal verni, hogy megértsük

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...

Szabó T. Anna hősei megtörik a nők évszázados hallgatását

...

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

...
Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

A vezércsel írója éppen olyan kívülálló zseni volt, mint Beth Harmon

...
Hírek

Dragomán, Esterházy és Kosztolányi: ezt nézzük a színházban februárban

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta - Vicces, játékos, elgondolkodtató könyvek Északról

Februárban a Szívem egy bezárt bódé című norvég YA-könyv lett a hónap kiemelt könyve, amely keresetlen őszinteséggel, mégis érzékenyen navigál a kamaszlélek bugyraiban. Az észak-európai szerzők sokszor merészebben nyúlnak kényesebb témákhoz is, könyveikben ugyanakkor rengeteg a humoros elem, a játékosság. A Szívünk rajta matricásai között is számos ilyen akad, ezek közül választottunk ki most hármat.

...
Gyerekirodalom

Generációk nőttek fel Csukás István meséin

Egy éve nincs közöttünk Csukás István költő-meseíró, akinek olyan figurákat köszönhetünk, mint a Süsü, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy Oriza-Triznyák.

...
Gyerekirodalom

100 éve született a Kisvakond megálmodója, Zdeněk Miler

100 éve született Zdeněk Miler és idén 65 éves a Kisvakond, mi pedig összeszedtük, nekünk melyek voltak a legemlékezetesebb Kisvakond-pillanataink.