5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod

5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod

A Booker-djías Salman Rushdie mögött nehéz helyzetekkel teli pálya, több évnyi fenyegetettség és bujkálás, valamint rengeteg nagyon jó könyv áll. A Mumbaiban született író az indiai függetlenségről, a pakisztáni hatalmi játszmákról és az iszlámról szóló könyveivel vált világhírűvé. A napokban legújabb, Quichotte című regényét ajánlottuk (olvass bele ITT), most pedig mutatunk öt Rushdie-könyvet, amellyel alá lehet merülni az író mágikus realista világában. 

Könyves Magazin | 2020. június 23. |

A sátáni versek

Salman Rushdie
A sátáni versek
Ford.: Greskovits Endre, Helikon Kiadó, 2017, 774 oldal
Salman Rushdie: A sátáni versek

Salman Rushdie pályájának és életének meghatározó fordulópontja volt A sátáni versek megjelenése, amely azóta sem csituló botrányt és konfliktusokat okozott. Az 1988-ban kiadott regénynek már a címe is felháborodást keltett a muszlim világban, mert egy apokrif, ráadásul eléggé vitatott Korán-részletre utal. Eszerint Mohamed állítólag elismerte volna a mekkaiak három istennőjét, ám Gábriel arkangyal megfeddte a prófétát, mondván, ezzel a sátáni sugallatnak engedne. A „sátáni” sorok (vagy versek) azután soha nem is kerültek bele a Koránba. Ennél is nagyobb indulatokat okozott Mohamed próféta ábrázolása, aki nem egy csalhatatlan, szent, mindenekfelett álló alakként, hanem egy nagyon is esendő, hétköznapi figuraként jelenik meg. Az pedig különösen nagy port kavart, hogy a regényben szereplő bordélyházban az örömlányok a próféta feleségeinek a neveit viselik.

A sátáni versek megjelenése után 1989-ben Khomeini ajatollah fatvát mondott ki Rushdie-ra, ami azt jelentette, hogy minden muszlimot felszólított Rushdie, valamint a könyv kiadóinak kivégzésére. A regény hatására felbolydult az iszlám világ, és az író lett az első számú közellenség, amiért tiszteletlenül ábrázolta Mohamed prófétát. Először Indiában, később további 11 országban tiltották be a könyvet, majd megindult a hajtóvadászat Rushdie és a kiadók ellen. Több fordítót meggyilkoltak, könyvesboltok és szállodák lángoltak a fatva miatt. A halálos kiközösítés a nemzetközi politikai színtéren is heves vitákat generált, és az Egyesült Királyság megszakította diplomáciai kapcsolatait az országgal. Az író rendőri védelmet kapott, és évekre bujkálni kényszerült. 1998-ban aztán a Mohammed Khatami által vezetett iráni kormány kijelentette, hogy nem támogatja Rushdie kivégzését. Az író ezért három évvel később felhagyott az álnevek használatával és azóta szabadon él New Yorkban. A fatvát hivatalosan azonban soha nem törölték el. Sőt, 2005-ben Hámenei ajtollah már egyszer megerősítette, mondván, azt csak az a személy törölhetné el, aki eredetileg kihirdette, Khomeini ajatollah azonban akkor már évek óta halott volt. Három évvel ezelőtt ráadásul még a Rushdie fejére kitűzött vérdíjat is megnövelték.

India elismerte, hogy hiba volt a Sátáni versek importjának betiltása - Könyves magazin

Rádzsiv Gandhi kormánya 1988 októberében megakadályozta a Sátáni versek indiai importját, a tiltás pedig azóta is érvényben van. A Times Delhiben tartott irodalmi fesztiválján P Chidambaram, az ország egykori pénzügyminisztere habozás nélkül elismerte, hogy a tiltás, melynek idején belügyi államtitkárként tevékenykedett, nem volt helyes. Hány évnek kell még eltelnie, hogy korrigálják a hibát?

Joseph Anton

Salman Rushdie
Joseph Anton
Ford.: Greskovits Endre, Ulpius-ház, 2012, 732 oldal
Salman Rushdie: Joseph Anton

A botrány majd a bujkálás időszakát Rushdie a Joseph Anton című önéletrajzi könyvében írta meg, amelyet magyarul 2012-ben adtak ki. Rushdie-ból egy csapásra szimbólum lett a fatva kimondása után: Khomeini híveinek szemében ő nem volt több mint egy, az iszlámot semmibe vevő és meggyalázó nyugati író, mások azonban a szólásszabadság hősét látták benne. 1989 után azonban bujkálás volt az élete. A címben szereplő név is ekkor keletkezett, mégpedig a két kedvenc írója, Joseph Conrad és Anton Pavlovics Csehov neveinek vegyítéséből, a rendőröknek ugyanis szükségük volt egy olyan álnévre, melyen szólíthatják. A hús-vér íróból így még a saját életében fikció lett.

Salman Rushdie: Joseph Anton - Könyves magazin

Salman Rushdie: Joseph Anton, fordító: Greskovits Endre, Ulpius-ház, 2012, 736 oldal, 4250 HUF Több mint húsz év telt el azóta, hogy Khomeini ajatollah a Sátáni versek miatt fatvát mondott ki Salman Rushdie íróra, aki emiatt évekig bujkálni kényszerült, és aki az akkori időszak félelmeit, tapasztalatait most egy könyvben írta ki magából.

A könyvről korábban ezt írtuk:

„Rushdie-nak talán emiatt is sok-sok évre volt szüksége ahhoz, hogy lenyugodva és egyfajta távolságtartással – erre szolgál az egyes szám harmadik személy – végre kiírhassa magából mindazoknak az éveknek a keserűségét, fájdalmát és frusztrációját. Ő maga sokat változott, akárcsak a világ körülötte. A 2001-es terrortámadásokat követő napokról ezt írja: <A sátáni versekért vívott csatát illeti, még mindig nehezen lehetett megállapítani, hogy győzelemmel vagy vereséggel ér-e véget.<< A félelemnek ugyanis olyan légköre alakult ki, vallja az író, amikor az övéhez hasonló könyveket nehezebb lett kiadni. Sőt – teszi hozzá mindehhez – <<talán megírni is<<.” 

Az éjfél gyermekei

Salman Rushdie
Az éjfél gyermekei
Ford.: Falvay Miháky, Helikon, 2014, 600 oldal
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei

A nemzetközi ismertséget Az éjfél gyermekei szerezte meg Rushdie-nak, amely még az említett botrány előtt, 1981-ben jelent meg. Számos elismerés mellett elnyerte vele a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül, majd 2008-ban az összes, addig Booker-díjjal kitüntetett könyv közül is a legjobbnak ítélték. Az éjfél gyermekei Salman Rushdie mágikus realista stílusának sokak szerint a legjobb példája: a regény főhőse ugyanazon a napon született, amelyen India elnyerte függetlenségét, a regényben személyes élete összefonódik az ország sorsával. Az éppen függetlenné váló India történetét allegorikusan feldolgozó regényről maga a szerző korábban többször egy, a szülőhazájának írt „szerelmeslevélként” beszélt. A regényből film is készült, Deepa Mehta rendezésében.

Rushdie: A nyelv választja az embert - Könyves magazin

Igen, elég sűrű a program, fáradt vagyok, de egyrészt nagyon ritka, másrészt ez az első alkalom, hogy egyszerre öt könyvem is megjelenik egy időben ugyanannál a kiadónál. Ezért is örültem a lehetőségnek, hogy újra Magyarországra jöhetek, másrészről most fejeztem be a legutóbbi regényemet, véget ér egy hosszú alkotói munka.

A botrányok egyébként Az éjfél gyermekei kiadását sem kímélték, az indiai politikusok egy része legalábbis nem volt oda a könyvért. Indira Gandhi például az általa a hetvenes évek második felében bevezetett szükségállapot kritikája miatt, és persze azért, mert ő maga a regényben meglehetősen negatív színben tűnik fel, annak idején rágalmazás vádjával beperelte az írót. 

Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka

Salman Rushdie
Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka
Ford.: Greskovits Endre, Helikon, 2015, 424 oldal
Salman Rushdie: Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka

„Kontinensek és századok, valóság és mese között szövi sűrűre legújabb regényének szálait Salman Rushdie. A Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszakában dzsinnek és távoli leszármazottaik vívják mitikus csatájukat a modern kori New Yorkban, miközben a háttérben a Józan Ész és a Fanatikus Hit feszül egymásnak. Ha mindez úgy hangzik, mintha az ősi legendák, a múlt századi képregények, és a kortárs fantasyk olvadnának fel egyetlen műben, akkor nem is járunk annyira messze a valóságtól, Rushdie regénye ugyanis egy tökéletes irodalmi mashup, rengeteg egymásba fonódó történettel, és szerencsére még épp elviselhető mennyiségű parabolisztikus bölcselkedéssel.” – írtuk kritikánkbanKét év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszakáról, amely 2015-ös megjelenésekor a hét könyve volt nálunk.

Rushdie-ból két év, nyolc hónap, huszonnyolc napon át ömlik a mágikus szó - Könyves magazin

Kontinensek és századok, valóság és mese között szövi sűrűre legújabb regényének szálait Salman Rushdie. A Két év, nyolc hónap, huszonnyolc napban dzsinnek és távoli leszármazottaik vívják mitikus csatájukat a modern kori New Yorkban, miközben a háttérben a Józan Ész és a Fanatikus Hit feszül egymásnak.

A könyv hőse Mr. Geronimó, bár valójában nem is ez az igazi neve, hiszen indiai bevándorló, amúgy meg egy katolikus pap balkézről született fia, a Geronimo név pedig Amerikában ragadt rá, ahol kertészként dolgozik. Feleségét néhány éve veszítette el, amikor az asszonyba belecsapott a villám, azóta egyedül tengeti életét. Az eseménytelen napok sorát egy furcsa jelenség szakítja meg, Mr. Geronimo ugyanis egy napon azt észleli, hogy lába nem érinti a talajt, és bármit csinál, néhány centivel mindig a föld fölött lebeg. Nem ez az egyetlen bizarr dolog, ami ezekben a napokban a földlakókat sújtja: akad, aki madárra változik, más szarvasbikává. Egy napon a Times Square-en sétálgató emberekről eltűnik minden ruha, egy kisbaba fekélyekkel borítja a rosszakaratú emberek arcát, egy nő kezéből pedig gyilkos villámok lövellnek elő. A „fantasztikum betört a mindennapokba”, a pánik pedig pestisként terjed szét az egész világon.

Hárún és a Mesék Tengere

Salman Rushdie
Hárún és a Mesék Tengere
Ford.: Falvay Mihály, Helikon, 2015, 236 oldal
Salman Rushdie: Hárún és a mesék tengere

Rasid, a titokzatos szomorú város híres mesemondója anno hűségnyilatkozatot kötött a meseszolgáltató konzorciummal, ám ezt – családi okokra hivatkozva – éppen akkor kívánja felbontani, amikor pedig még várna rá egy fontos megmérettetés. Hogy mi is lenne ez? Egy választási nagygyűlésen kéne retorikai labirintusba kergetni a plebs tagjait. A várható bonyodalmakat Hárún, Rasid fiacskája akadályozza meg, miután tetten éri a konzorcium Super Marióját, aki a meseáramlat csövén babrál az apuci fürdőszobájában. Ezután nyomban kezdetét veszi egy szürreális utazás, amely során egyszerre téblábolhatunk az Ezeregyéjszaka meséiben, és Lewis Carroll fantáziavilágának meghökkentő csarnokaiban.

A könyvről ezt írtuk:

„Rushdie nemcsak egyszerűen mesél, hanem allegorizál is. Megkonstruált világa ott kering a Föld körül második holdként, neve Kahani (=’mese’), lakói a Mesék Tengerének vízügyi karbantartói, a cserfes Gappik (=’pletykások’), és a zipzár sokatmondó szimbólumát piedesztálra emelő, a hold sötétebbik oldalán élő Csúpválák (=’csöndes fickók’). Míg a Gappik a tenger tisztításán (értsd: gondozásán és interpretálásán), addig a Csúpválák a tenger szennyezésén (értsd: dekanonizációján és félreolvasásán) munkálkodnak.”

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében

A szerelemről, az öregedésről és az őrületről is szól Salman Rushdie új regénye, a Quichotte, amely a Don Quijote parafrázisa. Rushdie rengeteg iróniával mesél a mai korról, amiben elvileg bármi lehetséges, és közben bemutatja a 21. század bolondos lovagját, a sorozatfüggő utazó ügynököt, aki egy tévésztárt hajkurászik. Olvass bele!

...
Hírek

Atwood és Rushdie új regénye is felkerült a Booker-díj rövidlistájára

...
Hírek

A Twitter Rushdie halálos fenyegetése miatt korlátozza az ajatollah fiókját

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Szerzőink

...
Valuska László

A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat

...
Czakó Zsófia

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Sándor Anna

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!