A Twitter Rushdie halálos fenyegetése miatt korlátozza az ajatollah fiókját

A Twitter Rushdie halálos fenyegetése miatt korlátozza az ajatollah fiókját

.konyvesblog. | 2019. február 18. |

rushdie.jpg

Forrás

Harminc évvel azután, hogy Iránban kimondták a fatvát Salman Rushdie fejére, az íróval szembeni halálos fenyegetés még mindig él. Hámenei ajatollah, az iráni legfelső vezető ugyanis éppen múlt héten osztott meg egy posztot Twitteren az üggyel kapcsolatban. Konkrétan azt írta, hogy Khomeini ajatollah ítélete Salman Rushdie-ról szilárd és visszavonhatatlan. A Twitter az ügy kapcsán azt nyilatkozta, hogy a halálos fenyegetések ellentmondanak az irányelveiknek, Hámenei felhasználóját éppen ezért korlátozzák, a bejegyzést pedig törölték.

1989 februárjában Khomenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója istenkáromlónak, és az iszlámmal szemben valónak minősítette Salman Rushdie Sátáni versek című regényét. Fatvát adott ki az író ellen, és minden muszlimot felszólított Rushdie, valamint a könyv kiadóinak kivégzésére. A regény hatására felbolydult az iszlám világ, és az író lett az első számú közellenség, amiért tiszteletlenül ábrázolta Mohamed prófétát. Először Indiában, később további 11 országban tiltották be a könyvet, majd megindult a hajtóvadászat Rushdie, és a kiadók ellen. Több fordítót meggyilkoltak, könyvesboltok és szállodák lángoltak a fatva miatt. A halálos kiközösítés a nemzetközi politikai színtéren is heves vitákat generált, és az Egyesült Királyság megszakította diplomáciai kapcsolatait az országgal. Az író rendőri védelmet kapott, és évekre bujkálni kényszerült.  

Salman Rushdie: Joseph Anton

Salman Rushdie: Joseph Anton, fordító: Greskovits Endre, Ulpius-ház, 2012, 736 oldal, 4250 HUF Több mint húsz év telt el azóta, hogy Khomeini ajatollah a Sátáni versek miatt fatvát mondott ki Salman Rushdie íróra, aki emiatt évekig bujkálni kényszerült, és aki az akkori időszak félelmeit, tapasztalatait most egy könyvben írta ki magából.

Az akkori időszak félelmeit, tapasztalatait Rushdie a Joseph Anton című könyvében írta meg. 1998-ban egyébként a Mohammed Khatami által vezetett iráni kormány kijelentette, hogy nem támogatja Rushdie kivégzését. Az író ezért három évvel később felhagyott az álnevek használatával és azóta szabadon él New Yorkban. A fatvát hivatalosan azonban soha nem törölték el. Sőt, 2005-ben Hámenei ajtollah már egyszer megerősítette, mondván, azt csak az a személy törölhetné el, aki eredetileg kihirdette, Khomeini ajatollah azonban akkor már évek óta halott volt. Két évvel ezelőtt ráadásul még a Rushdie fejére kitűzött vérdíjat is megnövelték.

Forrás: Haaretz

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

...

„Bolaño szöveguniverzuma olyan, mint egy tükörszoba”

Bemutatták Roberto Bolaño A romantikus kutyák című verseskötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Végiglapoztuk Marék Veronika családi albumát

Megtudtuk, hogy született Boribon és hogy alakítják a karriert a sértődések.