A szatíra ereje, a vallások kritikája mellett érvel Rushdie

.konyvesblog. | 2015. január 08. |

(Kép forrása)

Kiállt a Charlie Hebdo, egyúttal pedig a szatíra művészete mellett Salman Rushdie brit író, akire több mint húsz éve mondtak ki fatvát a Sátáni versek című műve miatt. Rushdie mostani közleményében arra emlékeztetett, hogy a szatíra mindig is a szabadság mellett, egyúttal pedig a zsarnokság, a becstelenség és az ostobaság ellen ható erő volt. Az író szerint a vallási totalitarianizmusnak egyfajta halálos mutációja alakult ki az iszlám szívében, és ennek tragikus következményeit láthattuk Párizsban. Szerinte a vallás tiszteletét követelő szlogenek mára a vallástól való félelemre intenek. A vallásokat, bármely más ideákhoz hasonlóan, megilleti a kritika, a szatíra, vagy éppen a félelem nélküli tiszteletlenség, vélte ugyanakkor az író.

Rushdie-nak 1988-ban jelent meg a Sátáni versek című regénye, amelyért azután 1989 februárjában Khomeini ajatollah fatvát mondott ki rá. A blaszfémiát kiáltóknak több dolog is szúrta a szemét. Először is a mű címe, amely egy apokrif és bizonytalan eredetű Korán-részletre utalt: eszerint Mohamed állítólag elismerte volna a mekkaiak három istennőjét, ám Gábriel arkangyal megfeddte a prófétát, mondván, ezzel a sátáni sugallatnak engedne. A dolog jelentősége nem más lett volna, minthogy Mohamed ezzel engedményeket tett volna a többistenhívőknek, a szóban forgó sorok azonban utóbb végül nem kerültek be a Koránba. Voltak azután olyanok, akik úgy gondolták, hogy a Sátáni versek cím kimondottan a Koránra utal, és emiatt akarták „a pokolra küldeni” Rushdie-t, mások pedig azt találták különösen sértőnek, hogy a regényben szereplő bordélyházban az örömlányok a próféta feleségeinek a neveit viselik.

Salman Rushdie-ra tehát halált kiáltottak, és azzal új időszámítás kezdődött az életében. A bujkálás és félelem éveiről Joseph Anton című kötetében számolt be.

Rushdie most egyike azoknak az íróknak, akik csatlakoztak a PEN nyilatkozatához, amely a leghatározottabban elítéli a Charlie Hebdo elleni támadást. Az aláírók között van mások mellett Margaret Atwood, J.M. Coetzee, E.L. Doctorow, Neil Gaiman, Malcolm Gladwell, Joyce Carol Oates és Orhan Pamuk. A teljes listáért katt ide. Joyce Carol Oates egyébként a Twitteren azt írta, nagyon meghatotta a franciák reakciója és szolidaritása, egyúttal azon reményének adott hangot, hogy soha nem fogják megtudni, milyen lenne egy amerikai reakció hasonló esetben.

Az internetet szerda óta elárasztották a Charlie Hebdo munkatársaira emlékező, és a sajtószabadság védelme mellett kiálló karikatúrák. A magyar származású George Szirtes költő-műfordító pedig tegnap egy verset publikált a Facebook-oldalán a nevetés erejéről és elpusztíthatatlanságáról.

Forrás: HuffPost, PEN

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.