Általános cikkek salman rushdie

Rushdie: a fatvától a Nobel-díjig

Valuska László | 2007. november 29. |


Szerdától péntekig Magyarországon vendégeskedik Salman Rushdie, a Sátáni versek című regény szerzője, akit valószínűleg a legtöbben arról ismernek, hogy kimondták rá a fatvát. Rushdie életműve ellenpéldája annak az irodalom tanszékeken oktatott elméleti iskolának, hogy a szerző halott: regényei miatt emberek haltak meg, elüldözték Indiából és máig a muszlim radikálisok célpontja.

Rushdie olyan külföldön, mintha itthon Győzike ismertségét vegyítenénk Esterházy tehetségével és sikereivel,  miközben a Playboynak vetkőznek, mint Faludy György. A mágikus realizmus sokunknak A száz év magányt jelenti, bár néhányan olvastunk Borgest is: a trendi mágikus realista angol nyelvterületen Rushdie. Mások szerint, ami mágikus realista benne, az valójában posztmodern. Mindenki döntse el maga, hogy kinek a farkába harap.

Magyarországon valamiért nem olyan ismert és elismert, ami többek között korábbi kiadójának, az Európának is köszönhető, akik sorra jelentették meg a regényeit, de az igazi bestsellert és botránykönyvet, a Sátáni verseket nem mertek. Ezt máig nem értem: az egyik kedvenc kiadóm, ami sorra hoz be fontos külfödi szerzőket, miért volt önmaga ellensége? Az Ulpius újra kiadja az életművet, immár teljesen, sőt minden eddiginél extrább külsővel, amit itt lehet megnézni.

A regényeiben klasszikus indiai, értsd tök passzív és tehetetlen nőalakokat szerepeltető Rushdie az életben négyszer nősült, és mindig valami fotómodellt, legutóbbiba mi is különösen szerelmesek vagyunk.



Az író 1947-ben született Bombayban, de diplomáját Angliában, a King’s College-ban szerezte. Egy scifis mesével, a Grímusszal indította pályáját, majd következő regényével, Az éjfél gyermekeivel 1993-ban elnyerte a Booker-díjat. Ez az egyik legjobb szövege sokak szerint. Indiában ezt a Gandhi-dinasztia elleni támadásként olvasták, ezért hazáját el kellett hagynia. Viszont a médiafigyelem jót tett a könyveladásnak.

Író karrierje eddigi legfontosabb munkája az 1988-ban kiadott Sátáni versek volt, amiben Mohamed profétát az addigi ábrázolásoktól eltérően mutatta be. Az iszlám világban emiatt sorra tiltották be a könyvet, egy helyen rituálisan elégették, máshol meg a rendőrök keveredtek tűzharcba a könyv ellen tüntetőkkel és öt embert megöltek.

Ez csak folytatódott később: az iráni vezető, Komeini ajatollah kimondta a fatvát, vallásjogi állsáfoglalást (fatváról bővebben a Metazinon) Rushdie ellen istenkáromlás miatt, és hitehagyottnak nevezte az írót, amit halállal kell büntetni. A muszlimokat ezután Komeini felszólította Rushdie és regénye kiadójának kivégzésére, és még 3 millió dolláros vérdíjat is felajánlottak.



A regény innentől kezdve önálló életet élt: könyvesboltok robbantak fel, megölték a japán fordítót, megszúrták az olasz fordítót, a töröknek meg a szállodáját gyújtották fel, ahol 37 ember halt meg. Rushdie ezzel a teherrel kell, hogy szembenézzen minden nap, ami igen megviseli az esszéi szerint.

A fatvát csak a kimondója vonhatja vissza, de mivel Komeini meghalt, így még érvényben van, még akkor is, ha 1998-ban az iráni kormány hivatalosan visszavonta.

Mai kérdésünk: Mi menthet meg egy sikeres, elismert írót, aki ráadásul saját, filmszerű életével is mutatja a multikulturalizmust és a megbékélést attól, hogy Nobel-díjat kapjon?

Salman Rushdie a Mammut Libri könyvesboltban délután négy órától dedikálja könyveit.

UPDATE:
A könyvesblog beépített embere jelenleg a Gresham palotában egy Rushdie-interjú után piheg, de azért azt sikerült elintéznünk, hogy egy regényt dedikáljon a könyvesblog olvasójának a szerző. JÁTÉK: Milyen filmekben szerepelt Salman Rushdie? A helyes válaszolók között egy dedikált kötetet sorsolunk ki. konyvesblog(kukac)gmail(pont)com

(Forrás: wikipedia)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.