Rádzsiv Gandhi kormánya 1988 októberében megakadályozta a Sátáni versek indiai importját, a tiltás pedig azóta is érvényben van. A Times Delhiben tartott irodalmi fesztiválján P Chidambaram, az ország egykori pénzügyminisztere habozás nélkül elismerte, hogy a tiltás, melynek idején belügyi államtitkárként tevékenykedett, nem volt helyes. Hány évnek kell még eltelnie, hogy korrigálják a hibát? – kérdezte a Twitteren Salman Rushdie, utalva az idén már 27 éve életben lévő tiltásra.
Joseph Anton című memoárjában Rushdie arról írt, hogy szerinte a könyvet nem vizsgálta semmilyen megfelelő testület, és a tiltás előtt még bírósági eljárás sem volt, mindössze a vámtörvény 11. paragrafusát tudták felmutatni ellene. Az indiai pénzügyminisztérium ugyanakkor kijelentette, hogy a tiltás nem von le a könyv irodalmi vagy művészi értékéből.
Kapcsolódó cikkeink:
Irán Rushdie miatt bojkottálja a Frankfurti könyvvásárt
Rushdie új regényében 2 éven, 8 hónapon és 28 éjszakán át tart a háború a Jó és a Rossz között
Rushdie fájdalmas csapásnak nevezte a tiltást, és még egy nyílt levelet is intézett Rádzsiv Gandhihoz, melyben azt írta, hogy egy szabad társadalomban nem lehet így viselkedni, és megkérdezte a miniszterelnököt, hogy milyen Indiát óhajt kormányozni, nyitottat, vagy elnyomót. Rushdie arról is írt, hogy Gandhi lépése sok ember számára fontos iránymutató lesz majd, ám ő megvédi a politikai opportunizmustól azt, amit mindennél többre becsül, az irodalmat. Lehet, hogy Gandhié a jelen, de a századok a művészethez tartoznak.
Rushdie kiadója, a Viking, a levél publikálásának másnapján megkapta az első halálos fenyegetést. 1989 februárjában Khomeini ajatollah kimondta az íróra a fatvát. 2012-ben a fenyegetések miatt Rushdie kénytelen volt kivonulni egy irodalomi fesztiválról Dzsaipurban, egy évvel később pedig törölnie kellett kalkuttai útját, ahol Az éjfél gyermekeinek filmváltozatát reklámozta volna. Az utazás előtti napon értesült arról, hogy a helyi rendőrség nem engedi a városba. Ha odarepül, a tartományi miniszter parancsára azonnal felteszik a következő gépre, és visszaküldik oda, ahonnan jött.
Amerikában eközben épp Rushdie új könyve, a Két év, nyolc hónap, huszonnyolc nap lett az egyik kötet, amit Barack Obama karácsonyi olvasmányul választott. A Twitteren arról írtak, hogy Obama a nyilvános vásárlással jól megmutatta az ajatollahnak, Rushdie pedig visszakérdezett: Hiba lenne azt gondolni, hogy lehet olyan oka is a vásárlásnak, aminek semmi köze Khomeneihez? Obama a Rushdie-könyv mellett például Franzen Purity-jét, és az Egy ropi naplója nyolcadik részét is megvásárolta.
Forrás: Guardian