Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. A járvány, amelyről a Quichotte mesél, természetesen nem a koronavírus, nem is lehet az, hiszen a könyv angolul már tavaly megjelent (és akkor felkerült a Booker-díj rövidlistájára is). Rushdie történetének egyre szélesebb körben terjedő betegsége a Fekete Folt, amelynek eredete rejtélyes, áldozatait véletlenszerűen szedi, megfékezhetetlen és vakságot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a Quichotte mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. Rushdie nem kevés iróniával és kritikával mutatja be korunkat, és közben arra is rávilágít, hogy a világunk szélei foszladoznak, és éppen egy összeomlás szélén állunk. Csak egy vírus miatt épp túl vakok vagyunk ahhoz, hogy észrevegyük. A Quichotte a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. július 04. |

Kevés rafináltabb, ütősebb és jobban átgondolt könyv jelent meg az utóbbi időben, mint Salman Rushdie Quichotte-ja, amely egyszerre erős Don Quijote-parafrázis, különös világú pikareszk és kínosan találó szatíra a 21. századról. A sok szálon futó könyv felépítése annyira ravasz és csavaros, hogy nem is annyira könnyű elmagyarázni, hogyan is működik. Adott egy öreg, bolondos, tévéfüggő utazó ügynök, Quichotte, akinek van egy képzeletbeli fia, Sancho, egy Emberi Trambulin nevű húga, valamint egy plátói szerelme, bizonyos híres televíziós sztár, Salma R., akit személyesen nem is ismer. A regénynek azonban van egy másik rétege is, amely kicsit olyan, mint egy párhuzamos univerzum. Ennek középpontjában Báty, vagy más néven a középszerű kémregényíró, Sam DuChamp áll, aki úgy dönt, valami teljesen másról fog írni, mint szokott, és így alkotja meg Quichotte figuráját. Főhőséhez hasonlóan neki is van egy fia, Fiú, aki kissé eltávolodott tőle, valamint egy testvére, Húg, akivel valamikor régen összevesztek és soha nem békültek ki. 

A regény rétegei tükröződnek egymásban és olykor már-már össze is mosódnak. Rushdie voltaképpen az egész történetben azzal játszik, hogy közte, az elbeszélője, a könyvbeli Szerző, valamint az általa megalkotott Quichotte közt valamiképpen elmosódjanak a határok és szétcsússzon a fikció és a valóság közti választóvonal.

Salman Rushdie
Quichotte
Ford.: Greskovits Endre,  Helikon, 2020, 525 oldal
Salman Rushdie: Quichotte

„Elhidegülés, kibékülés… megint a valóság meg a képzelet szédítő egyesülése. Egy harmadik fél, aki e beszámolókat olvassa, bizonyos ponton még arra a következtetésre is juthatna, hogy mindkét történet fiktív, hogy Báty, Húg és Fiú ugyanúgy a képzelet szülötte, mint Quichotte, Salma és Sancho. Hogy a Szerző élete ugyanúgy hamis, mint a könyve.”

Hogy miért választott az író ennyire komplex elbeszélési technikát a Quichotte elmeséléséhez, arra többféle választ is lehet adni. Az egyik ahhoz kötődik, ahogy Rushdie a korunkat ábrázolja: a regény egy olyan Amerikában játszódik, amelynek vezérelve a képernyőfüggőség, és amelyben ennek hatására elmosódott az igazság és a hazugság határa. Ebben a korban a szavak elvesztették a jelentésüket, az emberek megjátszott kétdimenziós képekké váltak a közösségi médiában, és mindennek hatására valamiféle meghasadás megy végbe az emberi életekben: a családok szétszakítódnak, a szabadság és a jog mindenhol támadás alatt áll, a Google nevű szörny pedig elektronikusan gerjesztett hisztériát generál. A Quichotte jelenét az elbeszélő ironikusan a „bármi megtörténhet korának nevezi”, de ez nemcsak a csodákra és a lehetőségekre, hanem a katasztrófákra is vonatkozik. 

A regény egy olyan világot mutat be, amely teljességgel instabil. Ahogy ő nevezi, ez a Feledés Kultúrája, a szétszakított emberek kora, a Nagy Labilitás időszaka.  

„De most összefüggéstelenség uralkodik. A tegnap nem jelent semmit, és nem segít a holnap építésében. Az életből egy sor eltűnő fotográfia lett, amelyeket egyik nap elküldenek, másnapra meg elenyésznek. Az embernek nincs már története. Szereplő, narratíva, a cselekmény, mind halott. Csak a pillanat lapos karikatúrája maradt, és ennek alapján ítélik meg az embert.”

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében - Könyves magazin

A szerelemről, az öregedésről és az őrületről is szól Salman Rushdie új regénye, a Quichotte, amely a Don Quijote parafrázisa. Rushdie rengeteg iróniával mesél a mai korról, amiben elvileg bármi lehetséges, és közben bemutatja a 21. század bolondos lovagját, a sorozatfüggő utazó ügynököt, aki egy tévésztárt hajkurászik. Olvass bele!

Ebben a világban indul útjára a könyv főhőse, Quichotte, aki még egy régi értelemben vett lovagként a távollévő szerelmét, a tévéből ismert Salma R.-t szeretné meghódítani (akinek a neve mellesleg eléggé hasonlít az íróéra). A vándorútja során azonban – ahogy az a lovagoknál szokás – próbákat kell kiállnia, át kell haladnia a megtisztulás hét völgyén, mert csak úgy érheti el a szerelmet, amely útjának célja és értelme. A kalandhoz természetesen szüksége van egy útitársra is, így képzeletben kitalál magának egy fiút, Sanchót, akiből a történet során valódi, materiális kamasz lesz, csakúgy, mint Gepetto Pinokkiójából. Kettejüknek aztán át kell vágniuk Amerikán, közben pedig meg kell birkózniuk a rasszizmussal, a gyűlölettel, az otthontalansággal, a nyugati világ abszurditásával és önmagukkal is. Utazásuk fázisai folyamatosan tükröződnek a párhuzamos történetekben, a Báty és a Fiú, a Szerző és a könyve sorsában. Utóbbi (A Báty? A Szerző? Az elbeszélő? Rushdie?) mindeközben nem árul zsákbamacskát arról, hogy miről is szól ez az utazás:

„Azt mondta, írni próbál a lehetetlen, rögeszmés szerelemről, az apa-fiú kapcsolatról, a testvéri pörlekedésekről, és igen a megbocsáthatatlan dolgokról is; az indiai bevándorlókról, a velük szemben megnyilvánuló rasszizmusról, a köztük lévő szélhámosokról; a kiberkémekről, a tudományos fantasztikumról, a fiktív és a „valódi” valóságok összemosódásról, a szerző haláláról, a világvégéről. Azt mondta, szeretne parodisztikus, szatirikus és pastiche-elemeket is belefoglalni.”

5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod - Könyves magazin

A Booker-djías Salman Rushdie mögött nehéz helyzetekkel teli pálya, több évnyi bujkálás és rengeteg nagyon jó könyv áll. A napokban legújabb, Quichotte című regényét ajánlottuk (olvass bele ITT), most pedig mutatunk öt Rushdie-könyvet, amellyel alá lehet merülni az író mágikus realista világában.

Mivel a könyv a Nagy Labilitás korában játszódik, amelyben nincs többé igaz történet és nincs többé narratíva, nem is csoda, hogy az elbeszélés ennyire széttöredezett. Az egész könyv kicsit olyan, mintha Don Quijote történetét különböző filterekkel ellátva és darabokra szedve ismernénk meg, hiszen ebben a regényben egy kicsit minden szereplő Don Quijote és Szerző is egyszerre.

Az út, a szerelem, az őrület, a képzelet és a halál köti össze a Quichotte összes figuráját.

A kitaláció, a valóság, a hazugság, a fantázia, a mese, a hit, a valószerűtlenség és az abszurd mind-mind keverednek a regényben, amely pontosan tudja magáról, hogy teljes egészében fikció, mégis az igazságról szeretne mesélni. Rushdie voltaképpen úgy írt nagyregényt a történelem és a világ végéről, a Szerző haláláról és magáról az elmúlásról, hogy közben megénekelte a nagy narratívák lehetetlenségét is. 

„Talán ilyen az emberi élet, fikcióban élni, amelyeket valótlanságok, vagy tényleges igazságok elhallgatásai teremtenek meg. Talán az emberi élet valóban fiktív abban az értelemben, hogy akik élik, nem értik meg, hogy nem valódi.”

Rushdie regénye mindenekelőtt a világ szétcsúszásáról szól, arról, hogy az emberi élet foszladozik, hogy nem jó irányba tartunk mostanában. A Quichotte univerzumában a vakság járványa pusztít, lyukak keletkeznek az univerzumon, a bolygó pusztulóban van. Az útnak, amit a szereplők megtesznek, így nem lehet értelme, hiszen ilyen körülmények közt nem létezhet megérkezés, sem pedig semmilyen beteljesülés. 

Ez a világ tükröt tart nekünk, mert a maga csavaros módján megmutatja, hogy bár nincs többé egy igaz történet, azért mi magunk mindannyian történetek vagyunk, még ha olyan történetek is, amelyeknek a végét nem lehet tudni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében

A szerelemről, az öregedésről és az őrületről is szól Salman Rushdie új regénye, a Quichotte, amely a Don Quijote parafrázisa. Rushdie rengeteg iróniával mesél a mai korról, amiben elvileg bármi lehetséges, és közben bemutatja a 21. század bolondos lovagját, a sorozatfüggő utazó ügynököt, aki egy tévésztárt hajkurászik. Olvass bele!

...
Nagy

5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod

A Booker-djías Salman Rushdie mögött nehéz helyzetekkel teli pálya, több évnyi bujkálás és rengeteg nagyon jó könyv áll. A napokban legújabb, Quichotte című regényét ajánlottuk (olvass bele ITT), most pedig mutatunk öt Rushdie-könyvet, amellyel alá lehet merülni az író mágikus realista világában. 

...
Hírek

Atwood és Rushdie új regénye is felkerült a Booker-díj rövidlistájára

Olvass!
...
Nagy

Németh Róbert: Motorcycle Emptiness

"A dal saját naprendszer, beszippant, nem lehet kikeveredni belőle, átcsúszol egy intergalaktikus átjárón egy párhuzamos világegyetembe, aminek saját szabályai vannak és ahonnan nem lehet csak úgy visszajönni" - Németh Róbert A táguló idő című tárcasorozata folytatódik, színpadon a Manic Street Preachers.

...
Beleolvasó

A kiégés társadalmában élünk

A kiégés és a túlhajszoltság ma már korunk egyik népbetegségének számít, olyannyira, hogy a WHO tavaly hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Byung-Chul Han szerint ma a kiégés társadalmában élünk és önmagunk kizsákmányolói lettünk. Olvassatok bele a könyvébe!

...
Beleolvasó

Flea: Az agyam eldobom, szinte LEBEGEK, fénysugarak hatolnak át a testemen

A Red Hot Chili Peppers a világ egyik legnépszerűbb zenekara, ikonikus alakja a basszusgitáros, Flea, vagyis Michael Peter Balzary, aki LSD gyerekeknek címmel megírta önéletrajzát. Hosszú részletet olvashattok itt.

...
Beleolvasó

Kobe Bryant, a kaliforniai Szellempofa

Kobe Bryant minden idők egyik legjobb kosárlabdázója volt, 41 évesen 2020. január 26-án tragikus helikopter-balesetben hunyt el kislányával. Egy sportoló alapvetően eredményeket és emlékeket tud örökségként maga után hagyni, és csak egészen keveseknél adatik meg, hogy a sportolói karrier életfelfogássá vagy egyéni nézőponttá álljon össze. Mivel a kosárlabda az NBA népszerűsége globális játékká vált, ezért a kiemelkedő szereplői a legkomolyabb véleményvezérekké váltak, akik rengeteg fiatal számára jelentenek inspirációt. Exkluzív részletet mutatunk az önéletrajzból olasz szállal, rappeléssel és Kaliforniával.

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az emlékkezelés segít megtalálni a problámák gyökereit

Alexander Loyd legújabb könyvében radikálisan új megközelítést kínál gondolataink, tudatos és tudattalan énünk megújításához. Módszere, az emlékek újraformálása arra teszi képessé a használóit, hogy életüket magasabb szintre emeljék. Olvass bele!

Balaton
...
Beleolvasó

A 80-as évek Balaton-partján minden vad volt és húsbavágóan mulandó

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi nyarak

...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

...
Nagy

Hulahopp [vasárnapi liezon]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

20 ezer ízlelőbimbó elvesztéséről [zsebró]

A szokás nagy úr. De mi van akkor, ha ezek a szokások sokkal inkább korlátoznak, mintsem támogatnak, segítség helyett csak elvárások és igazából semmi közük ahhoz, aki te vagy?

...
Nagy

Linda Boström Knausgård: Az írás könnyen ment és közben szabadnak éreztem magam

Egy 11 éves gyerek a narrátora Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című kisregényének, amely egyből a svéd szerzőre irányította a figyelmet. Az írót a Harcom-ciklusból amúgy talán az is ismerni véli, aki sosem olvasott még tőle semmit, ám ő érthető módon saját jogán akar érvényesülni. Interjúnkban gyerekkori álmokról és traumákról mesélt, valamint arról, milyen érzések kavarogtak benne a regény megírásakor.

...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.