5 érdekesség, amit nem kell, de érdemes tudni a Don Quijotéról!

5 érdekesség, amit nem kell, de érdemes tudni a Don Quijotéról!

"Kevés rafináltabb, ütősebb és jobban átgondolt könyv jelent meg az utóbbi időben, mint Salman Rushdie Quichotte-ja, amely egyszerre erős Don Quijote-parafrázis, különös világú pikareszk és kínosan találó szatíra a 21. századról" - írtuk kritikánkban. Rushdie könyve mindenesetre jó alkalmat adott arra, hogy leporoljunk egy régit és átnézzük, mit kell tudni az első modern regénynek tekintett Don Quijotéról - mutatunk öt érdekességet Cervantes főművéről.

Könyves Magazin | 2020. július 07. |

1. A regény ötlete egy börtönben fogant

Bár ma már a világirodalom egyik legnagyszerűbb műveként tartjuk számon, a maga idejében a fiatal Miguel de Cervantes is a feltörekvő írók egyik legnagyobb nyűgét nyögte: meg kellett keresnie a napi betevőt. Egyebek között a spanyol kormány adóbehajtójaként is dolgozott, ugyanakkor a gyakori "matematikai szabálytalanságok" miatt kétszer is a sevillai börtönben találta magát (1597-ben és 1602-ben). Állítólag egyik kényszerű tartózkodása alatt merült fel benne a Don Quijote ötlete. A regényben amúgy van egy jelenet, amelyben a hős és Sancho Panza gályarabokat szabadítanak ki - ehhez Cervantes saját élményeit is felhasználhatta, hiszen az 1570-es években öt éven keresztül rabszolgaként dolgoztatták Algériában.

2. A névadó nagybácsi

A második kötet végén Cervantes felfedi hőse igaz nevét, ami nem más, mint Alonso Quijano. A nevet a felesége egyik távoli nagybácsijától, Alonso de Quesada y Salazartól kölcsönözte. A rokon állítólag nemcsak a nevét adta Cervantes hősének, de a szereplő jellemét is nagyban inspirálta. Maga a Quijote szó amúgy a lovagi vértezetre utal.

3. A modern spanyol nyelv

Az a spanyol nyelvvariáns, amelyen Cervantes lejegyezte művét, még viszonylag újnak számított a 17. század fordulóján, ugyanakkor a kortársaknak ma már sokkal ismerősebbnek hat, mint a korszak akkori hétköznapi nyelve. A Don Quijote népszerűsége megerősítette a modern spanyolt, amelyet ma már a mandarin mögött a legtöbben beszélnek a világon.

4. Egy népszerű mondás

A népszerű mondást, miszerint a puding próbája az evés, állítólag szintén ennek a könyvnek köszönhetjük, egészen pontosan egy 18. századi angol nyelvű fordításnak. Pierre Antoine Motteux fordító az eredeti maximát (al freír de los huevos lo verá) ültette így át. A spanyol mondat szó szerint nagyjából annyit tesz: látni fogjuk, amikor megsül a tojás.

5. Bestseller

A Don Quijote minden idők legnépszerűbb könyve, amelyet egyes becslések szerint az eredeti 1605-ös publikálása óta nagyjából 500 millióan olvastak (csak összehasonlításul: A Gyűrűk Urát 150 millióan). Nagy kár, hogy Cervantes a bevételekből alig látott néhány pesetát (a 17. században még nem volt ritka, hogy finoman szólva is lazábban kezelték a szerzői jogokat). A könyvet mindenesetre legalább ötven nyelvre lefordították már, és rajongói között olyan irodalmi nagyságokat is találni, mint Dosztojevszkij, aki tökéletes irodalmi hősnek nevezte Don Quijotét.

Az összeállításhoz a Mental Floss cikkét használtuk fel.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

...

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében

A szerelemről, az öregedésről és az őrületről is szól Salman Rushdie új regénye, a Quichotte, amely a Don Quijote parafrázisa. Rushdie rengeteg iróniával mesél a mai korról, amiben elvileg bármi lehetséges, és közben bemutatja a 21. század bolondos lovagját, a sorozatfüggő utazó ügynököt, aki egy tévésztárt hajkurászik. Olvass bele!

...

Don Quijotéval vigasztalódik a börtönben a Köpcös

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Olvass!
...

Fel lehet dolgozni a gyerekkori bántalmazást? – Olvass bele Pion István első regényébe!

Szembe tudunk nézni a gyerekkori traumáinkkal? Olvass bele Pion István első regényébe!

...

Az utolsó nyár, amikor még nem pusztult el minden – Olvass bele a posztapokaliptikus felnövésregénybe!

Ha felnövünk, azzal a világ is elpusztul? Olvass bele Szalkai Szabó Ádám regényébe!

...

Kihajtanak minket, mint csavart az anyából: Olvass bele Cserna-Szabó András családregényébe!

„Szóval ezúttal anyázni fogok. Buzgó szüvel.”