Mécs Anna: Kapcsolati hiba
Gyerekzár című novelláskötetével Mécs Anna nyerte el a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2018-ban. Ezt követően indította el a Könyves Magazin oldalán Kapcsolati hiba címen havonta jelentkező tárcasorozatát, amelynek írásai újabb novellákkal kiegészülve mostanra egy kötetbe rendeződtek. A novellák azt a kérdést járják körbe, hogyan szabja át az énhatárainkat a technika. Mi történne például, ha az okos jegygyűrűnk minden lépésünkről tájékoztatná a párunkat? Vagy ha egy robotpap arcpirítóan sokat tudna rólunk? Vagy ha zavarbaejtő helyzettel bosszulnák meg az applikációk, ha az ingyenes verziójukat használnánk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a Kapcsolati hiba történeteiből. Nézzétek vissza a könyv Margós bemutatóját ITT.
Mécs Anna: A megértés puffjai [Kapcsolati hiba] - Könyves magazin
Viola: Kedves József, be tudnál jönni az irodámba? :) József látta. József gépel. Rendszerüzenet: József, a leírtak többszöri kitörlése bizonytalanságot sugallhat Viola felé. Viola: Mondjuk 10 perc múlva? Ki kell bújnia ez alól valahogy, hátha utána elsikkad a dolog. Persze tudja, itt sose sikkad el, itt mindent rögzítenek, itt mindenre emlékeznek.
Marc-Uwe Kling: Qualityland
Képzelj el egy olyan világot, amelynek az alapja a fogyasztás és az algoritmusok által szabályozott, optimalizált élet. Képzeld el, hogy applikációk mondják meg, ki számodra a tökéletes partner; hogy a csomagküldő cégek maguktól házhoz szállítják mindazt, amire vágysz; hogy a gépek minden feladatot elvégeznek helyetted. Ez QualityLand, a felsőfokú jelzők hazája, a világ „legpompásabb országa”, ahol már nem számít a valóság, csak a digitális identitás. Marc-Uwe Kling, a németek Bödőcs Tiborja, most megmutatta nekünk, milyen lenne ezen a helyen élni. Csavart néhányat a bevett sci-fi toposzokon, továbbtekerte a most zajló folyamatokat, és felnagyította a számunkra még nem annyira evidens következményeket is. Az eredmény egy konzumdiktatúra egyszerre szórakoztató és kiábrándító szatírája lett, amin rengeteget lehet nevetni, és ami után az ember nemcsak, hogy leragasztja a webkameráját, de legszívesebben letörölné magát az internetről is. Olvass bele a könyvbe ITT, és nézd meg, hogyan készült a regény borítója! Marc-Uwe Kling interjúnkban ezt mondta a technológiai diktatúrákról:
"A megfigyeléshez szükséges technológiákat elsősorban az üzleti élet szereplői hoztak létre, nem a kormányok, hiszen az alapvető cél az volt, hogy személyre szabott hirdetésekkel tudják bombázni az embereket. Ugyanakkor ezeket a technológiákat már most használhatják a kormányok is megfigyelés céljából, és csak a jószándékon múlik, hogy felhasználják-e az információkat vagy sem. És ez nagyon könnyen vezethet totalitárius diktatúrához, ráadásul olyan mértékben, amivel még korábban soha nem találkozhattunk. Beláthatnak az otthonunkba, az életünk legszemélyesebb részeibe. Nincs hova bújni ez elől."
Bartók Imre: Mindannyian a digitális prostitúció állapotában vagyunk - Összekötve Marc-Uwe Kling: QualityLand - Könyves magazin
A Németország-szerte ismert humorista, Marc-Uwe Kling népszerű QualityLand című regénye a Helikon Kiadó gondozásában végre magyarul is megjelent, interjúztunk is a szerzővel. A szatirikus disztópia a jövő és a jelen összemosódott határán lavírozva mutatja be a technológia térnyerésével felmerülő problémákat.
Dragomán György: Rendszerújra
A Rendszerújra novellái – ahogy azt az alcím is jelzi – szabadulástörténetek, azonban jellemzően nem a pozitív kicsengésen vagy happy enden van bennük a hangsúly. Dragomán világában ugyanis minden szabadulási kísérletnek súlyos ára van. Erről szól például maga a címadó szöveg is, amely egy olyan elképzelt jövőben játszódik, ahol az ember szó szerint ki van szolgáltatva a hatalom gépezetének, azaz a technológiai kontrollnak. A gondolatkísérletben a diktatúra új szintre lép, az ember viselkedését, cselekedetét és gondolatait egy kontaktlencseként beépített ultrafejlett számítógép tartja kordában. Minden – a rendszer szempontjából – pozitív tettért hazafipontokat lehet kapni, amelyek például olyan jutalmakra válthatók be, mint egy reggeli forró zuhany. Kibúvóknak és kihágásoknak helye nincs, a rendszert kijátszani szinte lehetetlen. (Kritikánk a kötetről ITT olvasható.) Dragomán György ezt mondta a a novellákról interjúnkban:
"Mindenről írok, és van egy elég erős technofetisiszta énem is. Elég komoly geek vagyok és ennek teret engedek az írásban is. Mindig is érdekeltek a gépezetek, és a gépezetként működő rendszerek mechanikussága. Az írást is sokszor úgy látom, mint ha egy gépet építenék. Nem gondolom, hogy sci-fi író lennék, de azt igen, hogy bárki írhat bármiről. És én írok olyan szövegeket, amelyek sci-fiként is olvashatók. Egyrészt van ez a kelet-európai buhera mátrix, ami nagyon érdekel, amikor a szigetelőszalaggal és forrasztópákával változtatjuk meg a valóságot. Ez nagyon jól működött egész gyerekkoromban. Volt például olyan szomszédunk, aki a pincéjében épített egy gépet, bár sosem készült el. Láttam sok ilyet. Olyan motorszerelőket, akik három motorból próbáltak négyet csinálni. Ez meghatározó élmény volt. Másrészt érdekel ennek a futurizmusa is. Hogy az ember meddig ember, és hogy a géplét vajon az emberlétnek a megszüntetése-e."
Dragomán György: Fogunk még látni durva technológiai diktatúrákat - Könyves magazin
A Margó Irodalmi Fesztivál vasárnap sajnos véget ért, viszont van egy jó hírünk: a beszélgetések egy része ITT visszanézhető. Szóval ha lemaradtál valamelyik programról, vagy szívesen meghallgatnád újra, amit a kedvenc íród mesélt, most megteheted. Dragomán György például legújabb, Rendszerújra című novelláskötetéről beszélgetett Veiszer Alindával szombat este.
Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia
„Bár a MaddAddam fikció, egyetlen olyan technológia vagy biolény sem szerepel benne, ami nem létezik, nem áll fejlesztés alatt, illetve nincs rá elméleti lehetőség már jelenleg is” – írja Margaret Atwood a MaddAddam-trilógia utolsó oldalain. Bár ez csak egy egyszerű kommentár, annak, aki végigolvasta a könyveket, ez a mondat több mint felkavaró. A Szolgálólány meséjének írója ebben a nagyszabású disztópiában nem tett mást, mint továbbgondolta a most zajló folyamatokat: a klímaváltozást, a génsebészet fejlődését, a szegények és a gazdagok közti olló szétnyílását, az új vírusok és baktériumok okozta veszélyeket. És amit mindezeket alapul véve kitalált a jövőről, az finoman szólva nem túl szívderítő.
A trilógiáról kritikánkban ezt írtuk:
"A MaddAddam-trilógia nagyon jól felépített disztópia, amelyben jó ritmusban váltakoznak a súlyos és könnyed részek, és amelyet mondatszinten és történetszinten is átsző Margaret Atwood sajátos fekete humora. Ráadásul megjelenik benne számos olyan téma is, ami mostanában élénken foglalkoztatja a közvéleményt, és aminek súlyos következményei lehetnek a jövőben. A MaddAddam világában is vannak ugyanis olyanok, akik tagadják a klímaváltozást, akik falat emelnek a menekültek ellen, és akik nem félnek áthágni a természet törvényeit. Atwood a könyvekben világossá teszi, hogy az ilyen folyamatok ellen tenni kell valamit, mert a következményeket nemcsak ők, hanem az egész emberiség fogja elszenvedni. "
Borítópornó: Margaret Atwood - MaddAddam-trilógia - Könyves magazin
Borítópornó című rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Margaret Atwood MaddAddam-trilógiájának gyönyörű borítóiról ezúttal Féder Mártával, a Libri Kiadói Csoport grafikusával beszélgettünk.
Blake Crouch: Hamis emlkek
Blake Crouch regényében egy rejtélyes betegség üti fel fejét világszerte, amelynek következtében az áldozatokat olyan emlékképek gyötrik, amik rettenetesen valóságosnak tűnnek, de nem lehetnek igaziak. A soha meg nem élt valóság fekete-fehérben megjelenő emlékek mintha más emberekhez tartoznának, a betegek mégis kénytelenek saját világukként megélni azokat. Furcsa módon kenődik el így a valóság(ok) láthatatlan határa, hogy a hamisemlék-szindrómában szenvedőknek feldolgozhatatlan traumát, kognitív disszonanciát és más személyiségzavarokat okozzanak. Barry Sutton is épp egy HESZ-ben szenvedő nővel próbál tárgyalni, hogy megakadályozza öngyilkossági kísérletét. Sikertelenül. Nyomozása során ő maga is megbetegszik, de olyan kéretlen segítőkre bukkan, akik jobban ismerik őt és vágyait, mint azt elsőre sejtené és talán a problémájára is tudnak gyógyírt. Helena Smith neurológus pedig a családját is sújtó Alzheimer-kór gyógyításában ér el óriási előrelépést, amikor egy vagyonos techmogul, Markus Slade kéri fel, hogy csatlakozzon hozzá és váltsák meg együtt a világot. A három főszereplő történetszálai pedig jó thrillerhez méltóan megdöbbentő fordulatokon keresztül fonódnak egybe, hogy a könyv egy letehetetlen, idegtépő ámokfutássá változzon.
A könyvről kritikánkban ezt írtuk:
"Crouch új könyvének nagy erőssége, hogy a felvezetett témát rengeteg oldalról körüljárja, így ugyanolyan szerep jut az emlékmanipulálás bioetikai, pszichológiai, filozófiai, társadalmi és geopolitikai vetületeinek, de mégis az ember és emlékeinek viszonya áll a középpontban. Ennél fogva rendkívül érzékeny és érzelemdús a cselekmény. Ez elsősorban az érzéki jelzőkkel sűrűn megszórt, újra átélt nosztalgikus, keserédes emlékek rendkívül atmoszférikus leírásában jelenik meg, de a szereplők egymáshoz fűződő viszonya és tragikus párhuzamosságaik is árulkodóak. Mindez a Crouchnál már megszokott párbeszédközpontú, feszes prózában olyan vizuális élménnyé válik, amely szinte filmszerűen képződik le az olvasó előtt. "
Blake Crouch: Okosan kell használnunk a halálos kapacitást rejtő technológiákat - Könyves magazin
A külföldi premierrel egy időben jelent meg itthon Blake Crouch új könyve címmel ( Hamis emlékek olvass bele ITT). Crouch elképesztő kreativitással, remek stílusban használ fel ismert science fiction témákat egy hajmeresztően pörgős, fordulatos thriller narratívában. A szerző új könyve olyannyira népszerű lett mind a kritikusok, mind az olvasók körében, hogy karrierje során először felkerült a New York Times bestseller-listájára is.
