A koronavírus hozhatja el a totális technológiai uralmat - Maradj otthon #48

Ötven éve a KGB nem tudott minden szovjet állampolgárt megfigyelni a nap 24 órájában, ma ezt gond nélkül megtehetik az államok a technológia segítségével, kongatta meg a vészharangot március közepén Yuval Noah Harari izraeli történész-filozófus, aki az egyik legnagyobb veszélynek azt látja, hogy a kormányok a koronavírus elleni harcban még szorosabban figyelhetik meg az állampolgárokat. De ebben az előttünk álló új világban nem is a kormányoktól, hanem önmagunktól, technológiai szokásainktól és a világot uraló gigacégektől kell tartanunk.

A totális technológiai uralommal foglalkozik a pár hete megjelent QualityLand című szatirikus regény, amelynek szerzője, a német standupos, Marc-Uwe Kling szórakoztatóan írja meg, hogy a fogyasztói szokásaink hogyan hozták létre körülöttünk a totális technológiai kiszolgáltatottságot. Németországban 2017-ben jelent meg a regény, akkor olvashatták úgy, mint saját szokásaink eltúlzott, karikírozott bemutatását. Nevethettek a béna ismerkedésen, a szex előtti végtelen szerződés átolvasásán, a regényíró androidon, a Zuckerberg parkon, a párkapcsolatokat újraíró speciális Tinderen. Mintha a Black Mirrort valaki viccesen akarná elmesélni: nevetgélsz, de attól még az egész disztópia marad, amiben nem szívesen élnél - miközben ezt éled. A QualityLand társadalmi szatíra volt mindaddig, amíg be nem robbant a vírus, amivel egy új világba lépünk be.

MARC-UWE KLING
QualityLand
Helikon Kiadó, 2020, 427 oldal, Fordította: Bartók Imre

QualityLand

Örülsz, hogy a Spotify normálisan állítja össze a Discovery Weeklydet? Idegesít, amikor a Netflix-ajánlásokat felborítja egy részeges este összevissza klikkelgetése? Feltűnt már, hogy a Gmailedben olyan hirdetések jelennek meg, amelyekről cseteltél? Feltűnt már, hogy beszélsz valamiről és később megjelenik a hirdetések között? Bizony, ami látszólag az életünket segíti, az totális elnyomást alakít ki. 

QualityLand egy ideálisnak látszó állam, amiben minden szép és jó, folyamatosan értékelik az embereket, ahogy Kínában, drónok hozzák a TheShopból a termékeket, amiket meg sem kellett rendelni, de még a főszereplőnk számára is feltűnik, hogy amikor boldogtalan, akkor megjelenik a drón és hoz valamit. 

Egyik nap Munkanélküli Péter egy pink, delfines vibrátort kap, amire semmi szüksége nincs, de az algoritmus mégis jobban tudja, hogy mire van szüksége.

Így jut el egy kafkai világba, amiből iszonyú nehéz kitörni, és amire először rávágnánk, hogy nem is kafkai, hanem orwelli rendszer, miközben ezt az adatalapú és megfigyelésközpontú rendszert mi magunk hozzuk létre. Áruvá vált a magánéletünk, mondja Shoshana Zuboff, aki ezt nevezi megfigyelő kapitalizmusnak.

Mi hoztuk létre az elnyomást

A legtöbb problémánk, amit ma az internet okoz, olyan következmények miatt van, amelyeket nem szándékosan idéztek elő, állítja Kling a vele készült interjúnkban. Szerinte a Facebook eredeti célja nem az volt, hogy megossza a társadalmat a visszhangkamrákkal, de mégis ez történt. Egy olyan óriási médiavállalat jött létre, amilyen nem volt még, és valójában most sincsen, mert technológiai cégként pozicionálja magát, így a médiatörvények nem vonatkoznak rájuk. A Cambridge Analytics botrányát, a Brexitet és Trumpot hagyjuk most. 

Rengeteg adatból állunk, és mindent adatot pontosan ismernek.

Marc-Uwe Kling: A QualityLand a jelenről szól, csak sci-finek álcázza magát - Könyves magazin

Marc Uwe-Kling a németek Bödőcs Tiborja csavart néhányat a bevett sci-fi toposzokon, továbbtekerte a most zajló folyamatokat, és felnagyította a számunkra még nem annyira evidens következményeket is. Így született meg a QualityLand, egy konzumdiktatúra egyszerre szórakoztató és kiábrándító szatírája lett, amin rengeteget lehet nevetni, és ami után az ember nemcsak, hogy leragasztja a webkameráját, de legszívesebben letörölné magát az internetről is.

A pandémia alatt új rekordokat döntöget a Facebook, soha ennyien nem használták még a szolgáltatásaikat (Facebook, Instagram, Messenger, WhatsApp), vagyis iszonyú mennyiségű adatot gyűjtenek össze. 

A munkánk a Zoomra költözött, digitális jelekké alakulnak kapcsolataink, vicces lefagyások, elvékonyodó hangok, a háttérben felbukkanó élettársak, felvillanó alsónadrágok jellemzik az új életet.

Ha igazak az előrejelzések, akkor még nagyon sokáig fogunk otthonról dolgozni, pedig szakértők figyelmeztetnek, mennyire problémás biztonsági szempontból a Zoom, amit 300 millióan használtak egy átlagos napon áprilisban.

A Facebook és a Google a jelen helyzetben sokat dolgozik azon, hogy visszaszorítsák a kamu híreket, mert a bizonytalanság minden hasonló nagy krízishelyzetben a legrosszabb. A Google több ezer videót szedett le, hogy megvédje az embereket a hülyeségtől, bár a fényevő és fertőtlenítőt ivó Donald Trumppal ők sem tudnak mit kezdeni. A Covid-19-ről szóló központi Facebook-oldalra többszáz millión klikkeltek már. A Facebook 60 tényellenőrző szervezettel dolgozik együtt, hogy 50 nyelven vizsgálják a posztokat. De el tudjuk képzelni, hogy ezt az adattömeget hányféleképpen lehet még használni? Ez a folyamatos monitorozás mit jelent a mindennapi életünkben?

Bartók Imre: Mindannyian a digitális prostitúció állapotában vagyunk - Összekötve Marc-Uwe Kling: QualityLand - Könyves magazin

A Németország-szerte ismert humorista, Marc-Uwe Kling népszerű QualityLand című regénye a Helikon Kiadó gondozásában végre magyarul is megjelent, interjúztunk is a szerzővel. A szatirikus disztópia a jövő és a jelen összemosódott határán lavírozva mutatja be a technológia térnyerésével felmerülő problémákat.

Ez nem disztópia, hanem az életünk, egyszerűen el kell fogadnunk, hogy az új, megfigyelő kapitalizmusban a nagy techcégek már amúgy is mindent tudnak rólunk.

Az életünk a négy fal közé szorult, az izolációban online alkalmazásokon tartjuk egymással a családi és munkakapcsolatokat is. Az elemzések szerint a közelgő másfél évben, amíg nem lesz vakcina, hasonlóan fogunk élni.. 

Jön az állam

A saját és ismerőseink egészsége érdekében a járványhelyzet első lépéseként mindenki otthon maradt, maszkot és kesztyűt húzott. Az okostelefonok adatainak elemzésével tudták megállapítani, mennyire tartottuk be az otthonmaradási szabályokat. Plusz a testhőmérsékletet mérhetik, csekkolhatják az egészségügyi állapotot, de azt is, hogy valaki koronavírusos-e, és ha igen, pillanatok alatt nyomon tudják követni a mozgását és találkozásait. Az Ökológiai Kutatóintézet vezetője, Garamszegi László néhány hete arról beszélt az Összekötve műsorában, hogy olyan alkalmazáson dolgoznak, ami már a beszédhangból következtetni tud a fertőzöttségünkre

Nem nehéz belátni, hogy mi is letöltenénk egy alkalmazást, ami segít meghatározni, hol vannak koronavírussal fertőzött emberek, sőt ehhez az adatainkat is megadnánk. A vírus elkerülése mindennél fontosabb, az információ meg a leghasznosabb. Szingapúrban és Indiában már rengetegen használnak ilyen alkalmazást, Pekingben okoskarkötőkkel mérik a diákok testhőmérsékletét, ami riasztást küld a tanár telefonján lévő applikációra.

A krízisben könnyen lemondunk a személyes adatainkról, a magánéletünkről a közös jó érdekében, de ki tudja, mikor lesz vége hivatalosan a járványnak?

Ha vége a járványnak, akkor mi történik? Törlik az adatainkat? Vagy folyamatos megfigyeltségben fogunk élni?

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu engedélyezte a titkosszolgálatnak, hogy a terroristák megfigyelésére használt eszközöket a lehetséges fertőzöttek felkutatására, nyomonkövetésére is használhassák. Hamarosan így alakulhat ki a társadalom újfajta rétegződése: koronások és nem-koronások. Előbbiek, ha már átestek a betegségen, amivel talán immunissá váltak valamennyi időre, utazhatnak majd, míg a veszélyeztetettek maradnak otthon. Lesz a víruson átesettek számára külön szórakozóhely? 

Itt az új világ

A koronavírus szempontjából ezek jó és hasznos dolgok, ki ne szeretné tudni, hány fertőzött tartózkodik abban az étteremben, ahová mondjuk vacsorázni indult. Letöltjük majd az appokat, mert kell az infó, másfelől még több adatot adunk át magunktól. 

A boldogságra automatizált világban már ciki lesz analóg ismerkedni - Könyves magazin

Isten hozott, kedves olvasó, a nem túl távoli jövőben, QualityLand országában - Európa legjobb, legszuperebb, legminőségibb államában! Ez a felsőfokú jelzők birodalma, ahol már szinte kizárólag robotok és mesterséges intelligenciák dolgoznak (bár a munkával járó stresszt sokuk nehezen viseli), a reklámcégek és híroldalak kínálatukat előzékenyen a fogyasztók ízléséhez igazítják, a szerelmi élet pedig a randialkalmazások mindentudó algoritmusai által előre kijelölt mederben csordogál...

A koronavírus után a Facebook, az Amazon (TheShop a QualityLandben) és a Google is erősebb lesz. A munka, az oktatás és a család is teljesen az internetre költözött, funkcionálisan és hatékonyan működtethető minden, és ez a változás hosszú távon alakítja át az életünket. Lehet, hogy a koronavírus lesz az a nagy válság, ami létrehozza QualityLandet?

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mindegy, hogy valóság vagy fikció, csak ne hazudjon! - Maradj otthon #42

Az Unortodox, a Tiger King, a Jól láthatóan lógok itt,  az Életünk végéig, A mérgezett nő vagy a Békeidő is valóság és fikció határán működik, miközben teljesen mindegy, hogy valami fikciónak vagy valóságnak mutatja magát, az a lényeg, hogy hihető-e.

...
Nagy

A sporttörténelem legszebb dobása - Maradj otthon #36

A The Last Dance a kosártörténelem egyik, ha nem legjobb csapatának utolsó szezonjára koncentrálva mesél el egy nagy ívű történetet csapatról, játékról és a világ legjobb kosárlabdázójáról, Michael Jordanről.

...
Nagy

5 kérdés, amit a koronavírus hozott az olvasásba - Maradj otthon #30

Mi történik az ekönyvekkel a koronavírus után? Meddig olvasom bele a járványt bármibe? Sirokai Mátyás és a pandémia? Ki Elena Ferrante? Létezhet jó adaptáció? Valuska László otthon maradt és elgondolkodott a kérdésein.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!