A koronavírus hozhatja el a totális technológiai uralmat - Maradj otthon #48

Ötven éve a KGB nem tudott minden szovjet állampolgárt megfigyelni a nap 24 órájában, ma ezt gond nélkül megtehetik az államok a technológia segítségével, kongatta meg a vészharangot március közepén Yuval Noah Harari izraeli történész-filozófus, aki az egyik legnagyobb veszélynek azt látja, hogy a kormányok a koronavírus elleni harcban még szorosabban figyelhetik meg az állampolgárokat. De ebben az előttünk álló új világban nem is a kormányoktól, hanem önmagunktól, technológiai szokásainktól és a világot uraló gigacégektől kell tartanunk.

A totális technológiai uralommal foglalkozik a pár hete megjelent QualityLand című szatirikus regény, amelynek szerzője, a német standupos, Marc-Uwe Kling szórakoztatóan írja meg, hogy a fogyasztói szokásaink hogyan hozták létre körülöttünk a totális technológiai kiszolgáltatottságot. Németországban 2017-ben jelent meg a regény, akkor olvashatták úgy, mint saját szokásaink eltúlzott, karikírozott bemutatását. Nevethettek a béna ismerkedésen, a szex előtti végtelen szerződés átolvasásán, a regényíró androidon, a Zuckerberg parkon, a párkapcsolatokat újraíró speciális Tinderen. Mintha a Black Mirrort valaki viccesen akarná elmesélni: nevetgélsz, de attól még az egész disztópia marad, amiben nem szívesen élnél - miközben ezt éled. A QualityLand társadalmi szatíra volt mindaddig, amíg be nem robbant a vírus, amivel egy új világba lépünk be.

MARC-UWE KLING
QualityLand
Helikon Kiadó, 2020, 427 oldal, Fordította: Bartók Imre
-

QualityLand

Örülsz, hogy a Spotify normálisan állítja össze a Discovery Weeklydet? Idegesít, amikor a Netflix-ajánlásokat felborítja egy részeges este összevissza klikkelgetése? Feltűnt már, hogy a Gmailedben olyan hirdetések jelennek meg, amelyekről cseteltél? Feltűnt már, hogy beszélsz valamiről és később megjelenik a hirdetések között? Bizony, ami látszólag az életünket segíti, az totális elnyomást alakít ki. 

QualityLand egy ideálisnak látszó állam, amiben minden szép és jó, folyamatosan értékelik az embereket, ahogy Kínában, drónok hozzák a TheShopból a termékeket, amiket meg sem kellett rendelni, de még a főszereplőnk számára is feltűnik, hogy amikor boldogtalan, akkor megjelenik a drón és hoz valamit. 

Egyik nap Munkanélküli Péter egy pink, delfines vibrátort kap, amire semmi szüksége nincs, de az algoritmus mégis jobban tudja, hogy mire van szüksége.

Így jut el egy kafkai világba, amiből iszonyú nehéz kitörni, és amire először rávágnánk, hogy nem is kafkai, hanem orwelli rendszer, miközben ezt az adatalapú és megfigyelésközpontú rendszert mi magunk hozzuk létre. Áruvá vált a magánéletünk, mondja Shoshana Zuboff, aki ezt nevezi megfigyelő kapitalizmusnak.

Mi hoztuk létre az elnyomást

A legtöbb problémánk, amit ma az internet okoz, olyan következmények miatt van, amelyeket nem szándékosan idéztek elő, állítja Kling a vele készült interjúnkban. Szerinte a Facebook eredeti célja nem az volt, hogy megossza a társadalmat a visszhangkamrákkal, de mégis ez történt. Egy olyan óriási médiavállalat jött létre, amilyen nem volt még, és valójában most sincsen, mert technológiai cégként pozicionálja magát, így a médiatörvények nem vonatkoznak rájuk. A Cambridge Analytics botrányát, a Brexitet és Trumpot hagyjuk most. 

Rengeteg adatból állunk, és mindent adatot pontosan ismernek.

Marc-Uwe Kling: A QualityLand a jelenről szól, csak sci-finek álcázza magát - Könyves magazin

Marc Uwe-Kling a németek Bödőcs Tiborja csavart néhányat a bevett sci-fi toposzokon, továbbtekerte a most zajló folyamatokat, és felnagyította a számunkra még nem annyira evidens következményeket is. Így született meg a QualityLand, egy konzumdiktatúra egyszerre szórakoztató és kiábrándító szatírája lett, amin rengeteget lehet nevetni, és ami után az ember nemcsak, hogy leragasztja a webkameráját, de legszívesebben letörölné magát az internetről is.

A pandémia alatt új rekordokat döntöget a Facebook, soha ennyien nem használták még a szolgáltatásaikat (Facebook, Instagram, Messenger, WhatsApp), vagyis iszonyú mennyiségű adatot gyűjtenek össze. 

A munkánk a Zoomra költözött, digitális jelekké alakulnak kapcsolataink, vicces lefagyások, elvékonyodó hangok, a háttérben felbukkanó élettársak, felvillanó alsónadrágok jellemzik az új életet.

Ha igazak az előrejelzések, akkor még nagyon sokáig fogunk otthonról dolgozni, pedig szakértők figyelmeztetnek, mennyire problémás biztonsági szempontból a Zoom, amit 300 millióan használtak egy átlagos napon áprilisban.

A Facebook és a Google a jelen helyzetben sokat dolgozik azon, hogy visszaszorítsák a kamu híreket, mert a bizonytalanság minden hasonló nagy krízishelyzetben a legrosszabb. A Google több ezer videót szedett le, hogy megvédje az embereket a hülyeségtől, bár a fényevő és fertőtlenítőt ivó Donald Trumppal ők sem tudnak mit kezdeni. A Covid-19-ről szóló központi Facebook-oldalra többszáz millión klikkeltek már. A Facebook 60 tényellenőrző szervezettel dolgozik együtt, hogy 50 nyelven vizsgálják a posztokat. De el tudjuk képzelni, hogy ezt az adattömeget hányféleképpen lehet még használni? Ez a folyamatos monitorozás mit jelent a mindennapi életünkben?

Bartók Imre: Mindannyian a digitális prostitúció állapotában vagyunk - Összekötve Marc-Uwe Kling: QualityLand - Könyves magazin

A Németország-szerte ismert humorista, Marc-Uwe Kling népszerű QualityLand című regénye a Helikon Kiadó gondozásában végre magyarul is megjelent, interjúztunk is a szerzővel. A szatirikus disztópia a jövő és a jelen összemosódott határán lavírozva mutatja be a technológia térnyerésével felmerülő problémákat.

Ez nem disztópia, hanem az életünk, egyszerűen el kell fogadnunk, hogy az új, megfigyelő kapitalizmusban a nagy techcégek már amúgy is mindent tudnak rólunk.

Az életünk a négy fal közé szorult, az izolációban online alkalmazásokon tartjuk egymással a családi és munkakapcsolatokat is. Az elemzések szerint a közelgő másfél évben, amíg nem lesz vakcina, hasonlóan fogunk élni.. 

Jön az állam

A saját és ismerőseink egészsége érdekében a járványhelyzet első lépéseként mindenki otthon maradt, maszkot és kesztyűt húzott. Az okostelefonok adatainak elemzésével tudták megállapítani, mennyire tartottuk be az otthonmaradási szabályokat. Plusz a testhőmérsékletet mérhetik, csekkolhatják az egészségügyi állapotot, de azt is, hogy valaki koronavírusos-e, és ha igen, pillanatok alatt nyomon tudják követni a mozgását és találkozásait. Az Ökológiai Kutatóintézet vezetője, Garamszegi László néhány hete arról beszélt az Összekötve műsorában, hogy olyan alkalmazáson dolgoznak, ami már a beszédhangból következtetni tud a fertőzöttségünkre

Nem nehéz belátni, hogy mi is letöltenénk egy alkalmazást, ami segít meghatározni, hol vannak koronavírussal fertőzött emberek, sőt ehhez az adatainkat is megadnánk. A vírus elkerülése mindennél fontosabb, az információ meg a leghasznosabb. Szingapúrban és Indiában már rengetegen használnak ilyen alkalmazást, Pekingben okoskarkötőkkel mérik a diákok testhőmérsékletét, ami riasztást küld a tanár telefonján lévő applikációra.

A krízisben könnyen lemondunk a személyes adatainkról, a magánéletünkről a közös jó érdekében, de ki tudja, mikor lesz vége hivatalosan a járványnak?

Ha vége a járványnak, akkor mi történik? Törlik az adatainkat? Vagy folyamatos megfigyeltségben fogunk élni?

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu engedélyezte a titkosszolgálatnak, hogy a terroristák megfigyelésére használt eszközöket a lehetséges fertőzöttek felkutatására, nyomonkövetésére is használhassák. Hamarosan így alakulhat ki a társadalom újfajta rétegződése: koronások és nem-koronások. Előbbiek, ha már átestek a betegségen, amivel talán immunissá váltak valamennyi időre, utazhatnak majd, míg a veszélyeztetettek maradnak otthon. Lesz a víruson átesettek számára külön szórakozóhely? 

Itt az új világ

A koronavírus szempontjából ezek jó és hasznos dolgok, ki ne szeretné tudni, hány fertőzött tartózkodik abban az étteremben, ahová mondjuk vacsorázni indult. Letöltjük majd az appokat, mert kell az infó, másfelől még több adatot adunk át magunktól. 

A boldogságra automatizált világban már ciki lesz analóg ismerkedni - Könyves magazin

Isten hozott, kedves olvasó, a nem túl távoli jövőben, QualityLand országában - Európa legjobb, legszuperebb, legminőségibb államában! Ez a felsőfokú jelzők birodalma, ahol már szinte kizárólag robotok és mesterséges intelligenciák dolgoznak (bár a munkával járó stresszt sokuk nehezen viseli), a reklámcégek és híroldalak kínálatukat előzékenyen a fogyasztók ízléséhez igazítják, a szerelmi élet pedig a randialkalmazások mindentudó algoritmusai által előre kijelölt mederben csordogál...

A koronavírus után a Facebook, az Amazon (TheShop a QualityLandben) és a Google is erősebb lesz. A munka, az oktatás és a család is teljesen az internetre költözött, funkcionálisan és hatékonyan működtethető minden, és ez a változás hosszú távon alakítja át az életünket. Lehet, hogy a koronavírus lesz az a nagy válság, ami létrehozza QualityLandet?

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mindegy, hogy valóság vagy fikció, csak ne hazudjon! - Maradj otthon #42

Az Unortodox, a Tiger King, a Jól láthatóan lógok itt,  az Életünk végéig, A mérgezett nő vagy a Békeidő is valóság és fikció határán működik, miközben teljesen mindegy, hogy valami fikciónak vagy valóságnak mutatja magát, az a lényeg, hogy hihető-e.

...
Nagy

A sporttörténelem legszebb dobása - Maradj otthon #36

A The Last Dance a kosártörténelem egyik, ha nem legjobb csapatának utolsó szezonjára koncentrálva mesél el egy nagy ívű történetet csapatról, játékról és a világ legjobb kosárlabdázójáról, Michael Jordanről.

...
Nagy

5 kérdés, amit a koronavírus hozott az olvasásba - Maradj otthon #30

Mi történik az ekönyvekkel a koronavírus után? Meddig olvasom bele a járványt bármibe? Sirokai Mátyás és a pandémia? Ki Elena Ferrante? Létezhet jó adaptáció? Valuska László otthon maradt és elgondolkodott a kérdésein.

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Még több olvasnivaló
...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Kritika

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Nagyon ritka, hogy egy szépirodalmi mű valamely (bármely) politikai-társadalmi eseményre szinte azonnal rezonálva jelenjen meg, és ez még akkor is igaz, ha Ali Smith már jó pár évtizede tervezte az Ősz című regényét – pontosabban az Évszakok címet viselő kvartetet. Az Őszt az első poszt-Brexit-regényként szokás emlegetni, de annál sokkal több, hiszen egyszerre az elmúlás és az útkeresés könyve. Nálunk pedig most ez a hét könyve.

...
Kritika

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

...
Nagy

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

"Valójában az élet csak úgy lopja a távolságot előre, mint egy jobbhátvéd bedobáskor, a partvonal mellett, amikor csalna még pár métert" - Németh Róbert és A táguló idő című tárcasorozat új részéből kiderül, milyen félelmetes egy katonai sorozás. Az aláfestő zenét az Editors adja.

...
Kritika

Te elárulnád a családod pár millió dollárért?

Samantha Downing már első regényével is bizonyított. Második megjelent kötete sok mindent átvesz az Elbűvölő feleségem receptjéből, ám a szimplán csak jóízű vacsora helyett ezúttal egy minden harapással új, meglepő ízeket rejtő gourmet csemegét tett le az asztalra. 

A hét könyve
Kritika
A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót
...
Kritika

A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót

Jászberényi Sándor nemcsak Maros Dániel karakterét építi ügyesen tovább több novellában, hanem kiterjeszti elbeszélői világát, sőt egy nagyon kemény és aktuális kisregénnyel is jelentkezik. A varjúkirály a hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

A tárgyalóteremben az igazság néha különösen rossz védelem

Graham Moore egy olyan „ki tette?” típusú krimit alkotott, ami mindamellett, hogy fontos témákat boncolgat a törvény, igazságosság, lelkiismeret és rasszizmus tengelyén, veszettül szórakoztató is - írtuk kritikánkban a Bűnösökről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Hogyan őrizzük meg humorunkat és ép eszünket vesztegzár idején?

Mihez kezd egy nagymama, ha karanténba kerül? Pataki Éva sok humorral átszőtt regényéből ez is kiderül. Mutatunk egy részt belőle.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.