“Megakadályozni apát és a bátyámat abban, hogy üssenek. Ennek szenteltem az életemet” #olvass Ott Annával

“Megakadályozni apát és a bátyámat abban, hogy üssenek. Ennek szenteltem az életemet” #olvass Ott Annával

Nagyon vártam, azonnal elolvastam, végül sokáig halogattam, hogy Linda Boström Isten hozott Amerikában című könyvéről írjak. Vártam a regényt, mert ezt a nőt ismerem, ahogy világszerte rengetegen ismerik, ráadásul nemcsak az arca és néhány életrajzi adata ismerős, hanem ő maga is: fiatal íróként, bipoláris depressziósként, feleségként és anyaként. Vagyis nem őt ismerem, hanem azt a Lindát, aki nagyon sok mindenben hasonlít rá, és akit Karl Ove Knausgard hozott létre a Harcom-sorozatában.

Ott Anna | 2020. június 25. |

Halogattam, mert nem tudok anélkül írni róla, hogy ne Karl Ove Knausgard Szerelem című regénye felől indulnék el, ami leginkább kettejük viharos viszonyát meséli el, és Lindát mint egy regény szereplőjét mutatja meg. Pedig az Isten hozott Amerikában nem Lindáról szól, és egyébként azon kívül semmi köze nincs Karl Ove Knausgard-hoz (továbbiakban: KOK), hogy a borítón is olvasható a felvett családnév. Egy tizenegy éves kislány traumatikus történetét olvashatjuk, amibe beleképzelhetjük a tinédzser Lindát, az interjúi is megerősítik ezt, de sokkal fontosabbnak látom, hogy 

Linda saját hangot, stílust és történetet kapott, végre igazán láthatóvá vált, megszűnt a volt férje egyik szereplőjének lenni. 

Lisa boström knausgard
Isten hozott Amerikában
Jaffa Kiadó, 2020, 136 oldal
-

A kislány, aki nem szólal meg

Ahogy az KOK regényéből kiderül, Linda anyja színésznő, aki a stockholmi Királyi Drámai Színházban dolgozik. Az Isten hozott Amerikában című regényben egy háromtagú családot ismerhetünk meg, ahol az édesanya ugyancsak színésznő. A tizenegy éves kislány, Ellen apja halála óta nem szólal meg, mert abban önmagát is vétkesnek hiszi, mindeközben a bátyja beszögelt ajtó mögött a szobájában tölti hétköznapjait. Családi kamaradráma, gyászregény, traumatörténet az Isten hozta Amerikában. Linda Boström Knausgard nyelve mély, csendes, szorongató és végtelenül plasztikus. Rövid mondataival hangulatot teremt, körbefon minket, amiből nem szabadulunk egészen a történet végéig, amire érdemes időt szánni és egyszerre végigolvasni. 

“Egyvalamit tudtam, méghozzá azt, hogy továbbra is áldásos időket éltünk meg apa halála óta. Hogyan lehetett ekkora szerencsénk? Mintha mindvégig egy óriás lába tiport volna minket, és most egyszeriben eltűnt. Talán ezért szerettem régebben annyira színházba járni. Ott nem apa rendezett. Hanem a művészet, és bármi áron megakadályozták volna, hogy apa megzavarja az előadást. Még apa sem mászhatott fel a nagy színpadra, hogy elvigye anyát. Ott anya biztonságban volt, és a biztonság a nézőtérre is kiterjedt, ahol én ültem, tökéletes biztonságban, ami néhány órán át tartott, és az én szememben varázslatos és csillámló volt”.

-

Az Isten hozott Amerika fő témái a családon belüli erőszak, a függés és függetlenedés, a kamaszkor és a felnőtté válás fájdalmas folyamata, valamint a gyász. A könyv tétje bár lehet, hogy nem az volt, hogy szerzője levesse a a világhírű irodalmi valóságshow egyik meghatározó nőalakjának szerepét, de ez mégis mindenképp sikerült neki. 

Ki az a Linda, akit a Harcomban megismertünk?

“Minden írónak meg kellene házasodnia, de senkinek nem kellene hozzámennie egy íróhoz”

 - KOK mondatával valószínűleg mindegyik felesége egyetért. Linda Boström, a második felesége és három gyermekének édesanyja egy interjúban azt mondta, hogy a világ legindiszkrétebb emberéhez ment hozzá, majd tíz év együttélés után el is vált tőle. Az életüket, kapcsolatukat, nehézségeiket ugyanúgy egy világ olvashatja rengeteg nyelven, ahogy közös titkaikat és örömüket is - de ezek nem Linda történetei, hanem KOK-éi, épp ezért azt sem tudjuk, ő hogyan élte meg ezeket. KOK azáltal, hogy megírta közös történetüket, ki is sajátította azt, ami kíméletlen dolog.

“Lindát 1999 nyarán Stockholm közelében, a biskops-arnői népfőiskola kezdő északi írók számára szervezett szemináriumán pillantottam meg először. Az egyik épület előtt állt, arcát a nap felé fordította. Napszemüveget viselt, fehér pólót piros csíkokkal a mellkasán és katonai zöld nadrágot. Karcsú volt, és szép. Olyan sötét, vad, erotikus és destruktív kisugárzással bírt, hogy mindent kiejtettem a kezemből.”

Linda Boström Knausgård regénybeli némaságán keresztül saját hangját találta meg - Összekötve Németh Lucával - Könyves magazin

Isten hozott Amerikában című regényével Linda Boström Knausgård nemcsak a pályája és élete feletti kontrollt szerezte vissza, hanem egyúttal a saját írói hangját is megtalálta, amellyel azóta is sorra aratja a nemzetközi sikereket.

A szeminárium alatt KOK egyre jobban vonzódott Lindához, féktelen vágyat érzett iránta, alig aludt, alig evett és minden este ivott. Ekkor bontakozik ki a regény egyik legnagyobb jelenete, amikor az utolsó esti búcsúbulin KOK végre összeszedi minden bátorságát és közli Lindával, mit érez iránta, aki ugyan kedveli őt, de egy másik srác, Arve érdekli igazán. 

“...ismét átvágtam a téren, akár egy alagúton, amelyben rajtam kívül semmi más nem volt, elsétáltam a ház előtt álló csoport mellett ,be a szobámba, ahol a laptopom bekapcsolva világított  az asztalon. Kirántottam a csatlakozóját a konnektorból, és lezártam, majd bementem a fürdőszobába, fogtam a mosdókagyló szélén álló poharat, és teljes erőből a falhoz vágtam. Vártam egy kicsit, hátha reagál valaki a zajra. Azután felemeltem a legnagyobb szilánkot, és vagdosni kezdtem az arcomat. Módszeresen csináltam, igyekeztem a lehető legmélyebb vágásokat ejteni, és az egész arcomat befedni velük. 

Az államat, az orcámat, a homlokomat, az orromat, az állam alsó részét. Rendszeres időközönként letöröltem a vért a törölközővel. Folytattam a vagdosást. Letöröltem a vért. Amikor már nem maradt hely több vágásnak, befejeztem, és aludni tértem.”

KOK Norvégiában hagyja Tonjét, első feleségét, és Svédországba költözik felejteni. Albérletet keres, amikor az egyik lehetséges lakás névtábláján meglátja Linda Boström nevét. Ekkor keresi meg újra a lányt, akiről az évek során annyi információ jutott el hozzá, hogy mániás depressziója miatt pszichiátrián is kezelték. A Harcom regényfolyamának egyik legfontosabb kötete számomra a Szerelem, ahol tabuk és mindennemű szépítés nélkül nézhetjük végig, hogyan lesz a kezdeti izgalmakkal teli ismerkedésből először egy boldogan funkcionáló kapcsolat, hogyan alakul a kapcsolat az összeköltözés során, és hogyan kezd el az egyik fél a másiknak korlátokat és határokat szabni az alkotói munkában annak érdekében, hogy egyáltalán lássák egymást. 

“Ugyanakkor valahányszor azt mondta, hogy valójában nem szeretem őt, hogy tulajdonképpen nem is akarok együtt lenni vele, hogy folyton csak egyedül akarok lenni, minden egyes alkalommal egy kicsit igazabb lett. (...) Már nem tudtam, mire számítsak, amikor a munkanap végén hazamegyek hozzá. Jókedvű lesz, és egy szép estét tölthetünk együtt? Dühös lesz valamiért, például mert már nem szeretkezünk minden éjjel, és akkor már nem is szeretem annyira, mint azelőtt? Vajon az ágyon ülünk majd tévét nézve? És vajon teljesen felemésztenek majd a velem szemben támasztott követelései, hogy teljes egészében magáénak akar engem, ami miatt igyekszem tartani tőle a távolságot, a gondolat pedig, hogy véget kell vetnem ennek, hogy nem mehet így tovább, vajon időről időre kereszülcikázik majd a fejemen, lehetetlenné téve bármiféle beszélgetést vagy közeledést, amit persze ő észrevesz, és az általános tézise bizonyítékának tekinti majd, mely szerint nem akarom őt?”

Megbeszélték, hogy gyereket akarnak, ráadásul még addig, amíg Linda egyetemre jár, így egy félév kihagyás után majd KOK marad otthon a kicsivel. Ahhoz azonban, hogy teherbe essen, abba kellett hagynia az antidepresszánsok szedését. Mélységes érzések uralkodtak el rajta, az érzelmek skálájának két végpontját is be tudta járni pár pillanat leforgása alatt és ezt csak tetézte az anyává válás ténye, folyamatosan azon járt az esze, hogy képes lesz-e gondoskodni a gyermekükről. A történetük innen már történelem és kötelező olvasmány mindenki számára, aki családot tervez alapítani. Példaként vagy épp ellenpéldaként olvasva is tanulságos történet.

Határok az irodalomban

Nagyon nehéz meghúzni a határt az irodalom és a valóság között, nehéz nem az író felől olvasni egy írást. Vajon mit tehet meg egy író az irodalom égisze alatt? 2001-ben jelent meg Grecsó Krisztián Pletykaanyu című kötete, ami után több szegvári is perrel fenyegette az írót, mert túl könnyen lehetett azonosítani a szereplőket. Barnás Ferenc Kilenecedik című regénye után tavaly megjelent az Életünk végéig című regénye, ahol az elbeszélő már azon is rágódik, hogy anyja halálához van-e köze annak, hogy elolvasta fia családjukról szóló regényét. Márai Sándor 1934-35 között írta az Egy polgár vallomásait, amit olvasva Márai gyerekkori házi tanítója, aki közben püspöki tanácsos lett, beperelte, mert a mű megsértette reputációját. Márai a bíróságon azzal érvelt, hogy ez egy családregény, amit a bíró elutasított és a 2000 pengő bírság mellett öncenzúrázásra ítélte az írót. 

A 922 helyen történt javítás után a regény elvesztette lendületét, a szöveg akadozni kezdett. 

Linda Boström Knausgard elvált KOK-tól, nagybátyja beperelte az írót. A Harcom olvasása közben azon gondolkodtam, hogy vajon időközben egyeztetett-e a hozzátartozóival. Vajon hogy tudott hazamenni a napi penzum megírása után és bebújni Linda mellé az ágyba, miközben a végletekig kiadta aznapi írásában a feleségét és annak bizonytalanságait? Mit jelenthet az írás egy embernek, aki minden emberi kapcsolatát egy lapra tesz fel annak érdekében, hogy amit az írásról gondol, azt művében programszerűen akkor is meg tudja valósítani, ha az a szeretteinek egyébként iszonyú nehéz lehet elviselni? KOK elbeszélőjének egyetlen célja van, jobb ember akar lenni, ezért kezdi elbeszélni életét, reflektálva minden apróságra: ez az önreflexió vagy önmarcangolás tette az egyik legmenőbb kortárs íróvá világszerte, és miközben befutott íróként, egyáltalán nem biztos, hogy jobb emberré is vált. A Lindával készített interjúkból az derül ki, hogy annak idején nem kérte a férjét, hogy bizonyos dolgokat ne írjon meg, de nem tudhatjuk, KOK mennyire vonta be, és hogy egyáltalán Linda megkérte-e valaha a férjét, hogy bizonyos részeit húzza ki a regénynek? Vagy íróként felismerte a regényfolyam tétjét és nem maradt más hátra, mint támogatni író férjét, majd magánemberként elválni tőle?

Linda győzött, visszaszerezte az életét

Mint az irodalmi valóságshow első számú rajongója, természetesen én is vártam, hogy Linda kiutal majd saját regényéből és válaszolgat férjének. Miközben persze tudtam, hogy Lindát ennél keményebb fából faragták, nem fogja engedni, hogy bevonják ebbe a játékba. Volt férje elvette tőle a magánéletét, majd irodalmi pozíciójával veszélyeztette Linda irodalmi életét is. Úgy képzelem, Linda Boström Knausgard vett egy nagy levegőt, majd leült az íróasztalához és írni kezdett, nem is akárhogy. 

Az írásának valódi célja van: visszaszerezni a nagy irodalmi alaktól, a volt férjétől a saját nevét, történetét, hangját.

Linda Boström pontosan akkor kezdett írni, amikor KOK, hiszen ugyanabban a író szemináriumban próbálgatták szárnyaikat. Az északi irodalmi élet jól ismerte már, lassan pedig nemzetközi szinten is egyre ismertebb lesz, hiszen folyamatosan egyre több nyelvre fordítják. A regény nem titkolt szándéka, hogy Linda kibújjon a Harcom rá vetülő fénye (vagy árnyéka) mögül és megmutassa saját irodalmi hangjának erejét. Válásuk évében jelent meg a regény, és szerzője egy pillanatig nem titkolja, hogy a történet minden momentuma önéletrajzi ihletettségű, tétje pedig nem más, mint az írás által feldolgozni gyermekkori és felnőttkori traumáit egyaránt. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek
Ha a légzésünk rááll a Párhuzamos történetekre, nagy élmény lesz - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna Instagram-csatonáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége a Jelenkor Kiadó igazgatója, Sárközy Bence volt: 0-99. oldal.

...
Nagy
Egy ideális világban nem lenne örökbefogadás - #olvass Ott Annával

Mártonffy Zsuzsa Akiknek két anyja van címmel könyvet írt az örökbefogadásról, amely fontos történeteket tár elénk, melyeket olvasva a szívtelen, gyermekét “eldobó” édesanya képét átírja a fejünkben. 

...
Nagy
Nem az olvasás, a mániákusság tehet magányossá - #olvass Ott Annával
Hírek
...
Hírek
Magyar író nyerte rajongói kategóriában a legfontosabb fantasztikus irodalmi díjat, a Hugót!
...
Hírek
Milan Kundera a Morva Tartományi Könyvtárnak adományozza archívumát
...
Nagy
5 könyv, amiben a művészeteké a főszerep
...
Hírek
Meghalt Alan Parker filmrendező
...
Hírek
Októberben jön Ulickaja járványveszélyről szóló kötete, amit negyven éve írt
...
Hírek
Szüts Miklós: istenem, a város szarrá-bombázását ramazurinak hívja!
...
Hírek
850 millió forintot oszt szét az MMA járványügyi mentőcsomagjában
...
Hírek
Tisza Kata: A csönd az abúzushoz asszisztál
...
Hírek
Hilary Mantel harmadszor is megnyerheti a Booker-díjat
Balaton
...
Beleolvasó
A 80-as évek Balaton-partján minden vad volt és húsbavágóan mulandó
...
Nagy
„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi nyarak
...
Nagy
Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja
...
Nagy
„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások
...
Nagy
Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái
...
Nagy
Hulahopp [vasárnapi liezon]
Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe
Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]
...
Egy kiállítás képe
Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]
...
Egy kiállítás képe
Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]
A hét könyve
Kritika
Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?
...
Nagy
Németh Róbert: Motorcycle Emptiness

"A dal saját naprendszer, beszippant, nem lehet kikeveredni belőle, átcsúszol egy intergalaktikus átjárón egy párhuzamos világegyetembe, aminek saját szabályai vannak és ahonnan nem lehet csak úgy visszajönni" - Németh Róbert A táguló idő című tárcasorozata folytatódik, színpadon a Manic Street Preachers.