- Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című regénye 2016-ban jelent meg Svédországban, a világsikert mégis a tavaly kiadott angol fordítás hozta meg. Azóta folyamatos a nemzetközi felfutása: egyre több nyelven válik hozzáférhetővé, most a Jaffa Kiadó gondozásában pedig magyarul is megjelent az izgalmas regény.
- Nagyon sajátos és bonyolult szituáció, hogy korábbi férje, Karl-Ove Knausgård autofikciós regényfolyamából már ismerjük Boström személyiségének, életének bizonyos momentumait. Az író mégsem a Harcomban leírtakat akarja kijavítani, átírni, hanem ezen a nehezített a terepen próbálja meg visszavenni az élete feletti irányítást, megtalálni, főképp pedig megmutatni a saját írói hangját.
- Az Isten hozott Amerikában bevallottan önéletrajzi ihletésű: valamilyen formában minden momentuma az író saját életén alapul. A kötet 2016-ban, Karl Ove-val való válásuk idején jelent meg. Egészen addig nem volt lehetősége saját oldaláról reflektálni arra a sikerre, amibe a férje belekerült:
ezzel a regénnyel azonban nemcsak gyerekkorát, hanem ezt a felnőttkori, magánéleti traumát is feldolgozza.
- A kötet a Harcom sorozathoz hasonlóan, az apa halálával indul. A regény főszereplője, a 11 éves Ellen ezután dönt úgy, nem szólal meg többet. A gondolatfolyam egészét ez az izgalmasan sajátos, gyermeki szemszög határozza meg. A némaság maga is egy ilyen gyermeki képzet: imában kérte bipoláris apja halálát, így Ellen egyértelműen magát hibáztatja az eseményekért. Ez az ártatlan, szavak erejébe vetett hit pedig több esemény kapcsán is megjelenik. A kötet nyelvezete nagyon szikár: kevés szóval nagyon sokat mond. A gyermeki elbeszélő ezt különösen izgalmassá teszi, hiszen a kislánynak még nincs meg az a nyelvi eszköztára, az az analitikus képessége, amellyel objektíven írhatná le az eseményeket. Sokszor pedig a fény-árnyék dinamika metaforikus beemelésével jeleníti meg a családi viszonyokat: az őt terrorizáló, bezárkózó bátyjával és a ragyogó jelenségként tündöklő anyával való kapcsolatát.
Az Isten hozott Amerikában a családi gyászmunkát és a gyermeki feldolgozás sajátos folyamatát mutatja meg.
- Ellen némaságával teljesen bezárkózik, miközben folyamatosan keresi is a családtagokhoz való kapcsolódás útjait, lehetőségeit. Ez a kettősség jellemzi az anyához fűződő köteléket is: végtelenül erős kapocs köti össze őket, érzelmeiket mégsem tudják egymás felé kifejezni, explicitté tenni. Ellen szempontjából ezt a kapcsolatot két tényező határozza meg: egyrészt szeretne úgy ott lenni anyjának, hogy közben minél kevesebb terhet jelentsen neki, másrészt pedig fontos számára saját erejének biztosítása, amit a némasághoz való makacs ragaszkodással próbál megőrizni.
- Az Isten hozott Amerikában regény nem ér véget az író diadalmenete: 2019-ben adta ki legújabb, October child című regényét. Saját bipoláris zavarára a válás utáni négy évben elektrosokk kezeléseket kapott. Ehhez kapcsolódó tapasztalatait mutatja be a szintén nemzetközi sikerek előtt álló kötet. Az Isten hozott Amerikában után elképzelhető, hogy idővel az új kötet is megjelenik majd magyarul. Egy szerző beemelése az irodalmi köztudatba mindig egyfajta missziós tevékenység, ami remélhetőleg Linda Boström Knausgård esetében Magyarországon is meghozza majd a megérdemelt népszerűséget.
