Linda Boström Knausgård regénybeli némaságán keresztül saját hangját találta meg - Összekötve Németh Lucával

Linda Boström Knausgård regénybeli némaságán keresztül saját hangját találta meg - Összekötve Németh Lucával

Isten hozott Amerikában című regényével Linda Boström Knausgård nemcsak a pályája és élete feletti kontrollt szerezte vissza, hanem egyúttal a saját írói hangját is megtalálta, amellyel azóta is sorra aratja a nemzetközi sikereket. A járványhelyzet miatt egyelőre csak e-könyvben megjelent regényről, a gyermeki feldolgozás sajátosan ártatlan útjairól,  ehhez kapcsolódva pedig az író hányattatott magánéletéről és szakmai pályafutásáról is beszélgettünk Németh Lucával, a Jaffa Kiadó kommunikációs vezetőjével az Összekötve hétfői műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. május 12. |

  • Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című regénye 2016-ban jelent meg Svédországban, a világsikert mégis a tavaly kiadott angol fordítás hozta meg. Azóta folyamatos a nemzetközi felfutása: egyre több nyelven válik hozzáférhetővé, most a Jaffa Kiadó gondozásában pedig magyarul is megjelent az izgalmas regény.
Linda Boström Knausgård
Isten hozott Amerikában
Jaffa Kiadó, 2020, E-könyv
  • Nagyon sajátos és bonyolult szituáció, hogy korábbi férje, Karl-Ove Knausgård autofikciós regényfolyamából már ismerjük Boström személyiségének, életének bizonyos momentumait. Az író mégsem a Harcomban leírtakat akarja kijavítani, átírni, hanem ezen a nehezített a terepen próbálja meg visszavenni az élete feletti irányítást, megtalálni, főképp pedig megmutatni a saját írói hangját. 
  • Az Isten hozott Amerikában bevallottan önéletrajzi ihletésű: valamilyen formában minden momentuma az író saját életén alapul. A kötet 2016-ban, Karl Ove-val való válásuk idején jelent meg. Egészen addig nem volt lehetősége saját oldaláról reflektálni arra a sikerre, amibe a férje belekerült: 

ezzel a regénnyel azonban nemcsak gyerekkorát, hanem ezt a felnőttkori, magánéleti traumát is feldolgozza. 

  • A kötet a Harcom sorozathoz hasonlóan, az apa halálával indul. A regény főszereplője, a 11 éves Ellen ezután dönt úgy, nem szólal meg többet. A gondolatfolyam egészét ez az izgalmasan sajátos, gyermeki szemszög határozza meg. A némaság maga is egy ilyen gyermeki képzet: imában kérte bipoláris apja halálát, így Ellen egyértelműen magát hibáztatja az eseményekért. Ez az ártatlan, szavak erejébe vetett hit pedig több esemény kapcsán is megjelenik. A kötet nyelvezete nagyon szikár: kevés szóval nagyon sokat mond. A gyermeki elbeszélő ezt különösen izgalmassá teszi, hiszen a kislánynak még nincs meg az a nyelvi eszköztára, az az analitikus képessége, amellyel objektíven írhatná le az eseményeket. Sokszor pedig a fény-árnyék dinamika metaforikus beemelésével jeleníti meg a családi viszonyokat: az őt terrorizáló, bezárkózó bátyjával és a ragyogó jelenségként tündöklő anyával való kapcsolatát.

Az Isten hozott Amerikában a családi gyászmunkát és a gyermeki feldolgozás sajátos folyamatát mutatja meg.

  • Ellen némaságával teljesen bezárkózik, miközben folyamatosan keresi is a családtagokhoz való kapcsolódás útjait, lehetőségeit. Ez a kettősség jellemzi az anyához fűződő köteléket is: végtelenül erős kapocs köti össze őket, érzelmeiket mégsem tudják egymás felé kifejezni, explicitté tenni. Ellen szempontjából ezt a kapcsolatot két tényező határozza meg: egyrészt szeretne úgy ott lenni anyjának, hogy közben minél kevesebb terhet jelentsen neki, másrészt pedig fontos számára saját erejének biztosítása, amit a némasághoz való makacs ragaszkodással próbál megőrizni.
  • Az Isten hozott Amerikában regény nem ér véget az író diadalmenete: 2019-ben adta ki legújabb, October child című regényét. Saját bipoláris zavarára a válás utáni négy évben elektrosokk kezeléseket kapott. Ehhez kapcsolódó tapasztalatait mutatja be a szintén nemzetközi sikerek előtt álló kötet. Az Isten hozott Amerikában után elképzelhető, hogy idővel az új kötet is megjelenik majd magyarul. Egy szerző beemelése az irodalmi köztudatba mindig egyfajta missziós tevékenység, ami remélhetőleg Linda Boström Knausgård esetében Magyarországon is meghozza majd a megérdemelt népszerűséget.
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Linda Boström Knausgård saját irodalmi erejét mutatja meg ebben a könyvben

Akik olvasták a Harcom című regényfolyamot, azoknak a svéd Linda Boström Knausgård neve valószínűleg nem cseng ismeretlenül itthon sem. Holott ő nem pusztán egy híres író exfelesége, hanem saját jogán is ismert és népszerű szerző, akinek magyarul most tavasszal jelent meg az Isten hozott Amerikában című regénye.

...
Összekötve

Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård - Összekötve Rostás Enivel Karl Ove Knausgård-ról

A napokban jelent meg magyarul Karl Ove Knausgård Harcom-sorozatának ötödik, Álmok című kötete. Ennek kapcsán Rostás Enivel beszélgettünk a sorozat különlegességéről, népszerűségének okairól és persze magáról a világhírű norvég íróról.

...
Nagy

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Karl Ove Knausgard-ral testvéri reakcióról, Munch képeiről és egy elhalványuló apafiguráról is beszélgettünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.