Linda Boström Knausgård regénybeli némaságán keresztül saját hangját találta meg - Összekötve Németh Lucával

Linda Boström Knausgård regénybeli némaságán keresztül saját hangját találta meg - Összekötve Németh Lucával

Isten hozott Amerikában című regényével Linda Boström Knausgård nemcsak a pályája és élete feletti kontrollt szerezte vissza, hanem egyúttal a saját írói hangját is megtalálta, amellyel azóta is sorra aratja a nemzetközi sikereket. A járványhelyzet miatt egyelőre csak e-könyvben megjelent regényről, a gyermeki feldolgozás sajátosan ártatlan útjairól,  ehhez kapcsolódva pedig az író hányattatott magánéletéről és szakmai pályafutásáról is beszélgettünk Németh Lucával, a Jaffa Kiadó kommunikációs vezetőjével az Összekötve hétfői műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. május 12. |

  • Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című regénye 2016-ban jelent meg Svédországban, a világsikert mégis a tavaly kiadott angol fordítás hozta meg. Azóta folyamatos a nemzetközi felfutása: egyre több nyelven válik hozzáférhetővé, most a Jaffa Kiadó gondozásában pedig magyarul is megjelent az izgalmas regény.
Linda Boström Knausgård
Isten hozott Amerikában
Jaffa Kiadó, 2020, E-könyv
  • Nagyon sajátos és bonyolult szituáció, hogy korábbi férje, Karl-Ove Knausgård autofikciós regényfolyamából már ismerjük Boström személyiségének, életének bizonyos momentumait. Az író mégsem a Harcomban leírtakat akarja kijavítani, átírni, hanem ezen a nehezített a terepen próbálja meg visszavenni az élete feletti irányítást, megtalálni, főképp pedig megmutatni a saját írói hangját. 
  • Az Isten hozott Amerikában bevallottan önéletrajzi ihletésű: valamilyen formában minden momentuma az író saját életén alapul. A kötet 2016-ban, Karl Ove-val való válásuk idején jelent meg. Egészen addig nem volt lehetősége saját oldaláról reflektálni arra a sikerre, amibe a férje belekerült: 

ezzel a regénnyel azonban nemcsak gyerekkorát, hanem ezt a felnőttkori, magánéleti traumát is feldolgozza. 

  • A kötet a Harcom sorozathoz hasonlóan, az apa halálával indul. A regény főszereplője, a 11 éves Ellen ezután dönt úgy, nem szólal meg többet. A gondolatfolyam egészét ez az izgalmasan sajátos, gyermeki szemszög határozza meg. A némaság maga is egy ilyen gyermeki képzet: imában kérte bipoláris apja halálát, így Ellen egyértelműen magát hibáztatja az eseményekért. Ez az ártatlan, szavak erejébe vetett hit pedig több esemény kapcsán is megjelenik. A kötet nyelvezete nagyon szikár: kevés szóval nagyon sokat mond. A gyermeki elbeszélő ezt különösen izgalmassá teszi, hiszen a kislánynak még nincs meg az a nyelvi eszköztára, az az analitikus képessége, amellyel objektíven írhatná le az eseményeket. Sokszor pedig a fény-árnyék dinamika metaforikus beemelésével jeleníti meg a családi viszonyokat: az őt terrorizáló, bezárkózó bátyjával és a ragyogó jelenségként tündöklő anyával való kapcsolatát.

Az Isten hozott Amerikában a családi gyászmunkát és a gyermeki feldolgozás sajátos folyamatát mutatja meg.

  • Ellen némaságával teljesen bezárkózik, miközben folyamatosan keresi is a családtagokhoz való kapcsolódás útjait, lehetőségeit. Ez a kettősség jellemzi az anyához fűződő köteléket is: végtelenül erős kapocs köti össze őket, érzelmeiket mégsem tudják egymás felé kifejezni, explicitté tenni. Ellen szempontjából ezt a kapcsolatot két tényező határozza meg: egyrészt szeretne úgy ott lenni anyjának, hogy közben minél kevesebb terhet jelentsen neki, másrészt pedig fontos számára saját erejének biztosítása, amit a némasághoz való makacs ragaszkodással próbál megőrizni.
  • Az Isten hozott Amerikában regény nem ér véget az író diadalmenete: 2019-ben adta ki legújabb, October child című regényét. Saját bipoláris zavarára a válás utáni négy évben elektrosokk kezeléseket kapott. Ehhez kapcsolódó tapasztalatait mutatja be a szintén nemzetközi sikerek előtt álló kötet. Az Isten hozott Amerikában után elképzelhető, hogy idővel az új kötet is megjelenik majd magyarul. Egy szerző beemelése az irodalmi köztudatba mindig egyfajta missziós tevékenység, ami remélhetőleg Linda Boström Knausgård esetében Magyarországon is meghozza majd a megérdemelt népszerűséget.
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Linda Boström Knausgård saját irodalmi erejét mutatja meg ebben a könyvben

Akik olvasták a Harcom című regényfolyamot, azoknak a svéd Linda Boström Knausgård neve valószínűleg nem cseng ismeretlenül itthon sem. Holott ő nem pusztán egy híres író exfelesége, hanem saját jogán is ismert és népszerű szerző, akinek magyarul most tavasszal jelent meg az Isten hozott Amerikában című regénye.

...
Összekötve

Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård - Összekötve Rostás Enivel Karl Ove Knausgård-ról

A napokban jelent meg magyarul Karl Ove Knausgård Harcom-sorozatának ötödik, Álmok című kötete. Ennek kapcsán Rostás Enivel beszélgettünk a sorozat különlegességéről, népszerűségének okairól és persze magáról a világhírű norvég íróról.

...
Nagy

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Karl Ove Knausgard-ral testvéri reakcióról, Munch képeiről és egy elhalványuló apafiguráról is beszélgettünk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.