A 21 éves Félix Rey gyakornokként dolgozott az arles-i kórházban, amikor 1888 decemberében behoztak egy 35 éves beteget, aki részben levágta a fülét. A férfi Vincent Van Gogh volt, aki épp élete – és a művészettörténet – legismertebb fejezetét élte át. 66 napnyi együttélés után annyira összeveszett kollégájával és barátjával, Paul Gauguinnel, hogy megcsonkította a saját fülét, a levágott darabot pedig elküldte egy bordélyház alkalmazotjának. Az eszméletlen festőre másnap találtak rá és kórházba szállították.
Nem érezték élethűnek a Van Gogh-képet
Itt találkozott Rey doktorral, aki epilepsziát állapított meg nála. Az orvos olyan kedvesen bánt vele, hogy Van Gogh többször is megemlítette őt a testvérének, Theónak írt leveleiben. Háláját pedig egy portré formájában is megpróbálta kifejezni. Az 1889. január 7. és 17. között készült festmény azonban nem nyerte el a férfi családjának tetszését. Szerintük egyáltalán nem hasonlított az orvosra, így visszautasították az ajánlatot, hogy fessen róla még egy arcképet. Rey egy barátja szerint azonban ez volt a róla készült legélethűbb kép.
A már elkészült képet pedig, amit Van Gogh emlékül a doktornak adott, Rey anyja egy évtizedig a tyúkól befoltozására használta.
Ezt követően valószínűleg a padláson tárolták a vásznat, majd egy lomtalanításkor 1901 áprilisában Rey eladta a művet Charles Camoin francia expresszionista festőnek. Ő pedig gyorsan tovább is értékesítette Ambroise Vollard párizsi műkereskedőnek 150 frankért.
A festmény története itt még kalandosabbá vált. Többször gazdát cserélt és el is tűnt 1908-ig, amikor a szovjet állam elkobozta az 1917-es októberi forradalom után. Ekkorra azonban elfelejtődött, hogy ki is a festményen megörökített személy, így eléggé félreérthető módon mindössze az „egy férfi portréja" megjelöléssel leltározták. 1924-ig kellett várni, hogy Van Gogh életrajzírója, Jacob Baart de la Faille a festő katalógusának összeállításakor azonosítsa a modellt. Jeleleg a moszkvai Puskin Múzeumban található a kép rajta a vörös olajfestékkel: „Vincent, Arles, January 1889”.
Van Gogh 1890 júliusában vesztette életét, miután mellkason lőtte magát egy pisztollyal. Doktor Rey jelentős karriert futott be 1932-ben bekövetkezett haláláig. A világ egyik vezető szaktekintélye lett a tuberkolózis területén. A kolerajárvány idején végzett munkájáért pedig kitüntette a francia kormány.
A fordulatos történethez könyveket ajánlunk, amelyek festőkkel és festményeikkel foglalkoznak.
Dan Brown: A Da Vinci-kód
A tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késői órán, hogy a Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és egy érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, rejtett utalások nyomát fedezik fel Leonardo da Vinci műveiben. A festő zseniálisan álcázott kódjait több évszázad múltán fedik csak fel.
Dan Brown a tavaly kiadásának 20. évfordulóját ünneplő A Da Vinci-kód után idén új kötettel örvendezteti meg a Robert Langdon történetei iránt rajongókat. Az új kötet már hat éve készül, amiről az utóbbi időben egyre több információt oszt meg. Erről itt olvashatsz. Itt pedig arról számoltunk be, pontosan hogy is dolgozik a szerző.
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került. És innentől kezdve sok ember sorsában töltött be létfontosságú szerepet. Afonso Cruz (1971) regénye 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.
José Saramago: Festészeti és szépírási kézikönyv
A Nobel-díjas portugál író 1970-es évek második felében kezdődő érett korszakának első regénye a Salazar-diktatúra végnapjaiban játszódik. A történet főhőse és egyben elbeszélője, H., másodvonalbeli festőművész, aki többnyire gazdag és befolyásos lisszaboni megrendelőinek készít tucatportrékat. Egy rutinmunka közben azonban végérvényesen meghasonlik önmagával, és úgy érzi, folytathatatlanná válik a művészete. Titokban belekezd egy második portréba is, viszonya lesz kuncsaftja titkárnőjével, és naplóírásba fog, mégsem tud kitörni a művészi sematizmus, az érzelmi sivárság és a politikai szabadsághiány fojtogató csapdájából. Saramago „kézikönyve" meditatív, labirintusszerű szöveg a művészi alkotás folyamatáról, a művészet társadalmi, politikai szerepéről és az állampolgári elkötelezettségről. Itt tudhatsz meg többet José Saramagóról a születése 100. évfordulójára írott cikkünkből.
Rachel Cusk: A vendégház
Egy középkorú nő, M., meghív egy híres művészt a távoli lápvidékre, a vendégházába, hogy ott alkosson. Nem hagyják nyugodni a férfi festményei, és abban bízik, a bennük megtalált művészi látásmód őt is közelebb viszi majd saját életének rejtélyéhez. Ám ahogy a nyár beköszönt, a férfi provokatív jelenléte maga is rejtélyessé válik M. számára, és felkavarja a visszavonultan élő család nyugalmát. Rachel Cusk könyve a női sorsról és a férfikiváltságokról, az emberi kapcsolatok geometriájáról és az életünket átszövő erkölcsi kérdésekről gondolkodtat el. És emlékeztet arra, hogy a művészet kockázatos játék: amennyire felemelő, éppannyira romboló is lehet.
Rachel Cusk (1967) nagy kritikai sikert kiváltott regénytrilógiája (Körvonal, Tranzit, Babérok) magyar nyelven is olvasható. A 2021-ben megjelent A vendégházat Booker-díjra jelölték. Ennek a kötetnek a kapcsán arról is írtunk, hogy a szöveg egy része kimaradt a magyar fordításból. Korábbi kötetei közül nálunk a hét könyve volt a Körvonal, erről itt olvashatsz, a kötetből pedig itt találsz egy részletet. A trilógia következő része, a Babérok szintén szerepelt a hét könyve rovatunkban.
Paula Hawkins: Kéksötét
Paula Hawkins, A lány a vonaton szerzőjének legújabb thrillerét a magyar rajongók már két héttel a világpremier előtt kezükbe vehették: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra való tekintettel. A Kéksötét című regényben egy világhírű képzőművész, Vanessa egyik alkotásáról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz. Elég nyugtalanító információ figyelmebe véve, hogy a nő hírhedten csalfa férje húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt.
A művész egykori házában, a magányos szigeten, amit a dagály napi 12 órára elvág a világtól most egy magányos idős nő, Grace él. Az ő élete is felbolydul hamarosan, amikor a műalkotásokkal kapcsolatos felfedezések nyomán egy szakértő is megjelenik a szigeten, hogy kiderítse, mi is történt valójában a korábbi lakókkal. A regénybe itt olvashatsz bele.
Forrás: ArtNews
Fotó: Wikipedia
