Vincent van Gogh a festményei mellett arról is híres, hogy mennyire gyönyörű, személyes hangú, kifejező leveleket tudott írni. A visszaemlékezések szerint, amikor már besötétedett és nem tudott festeni, rengeteget olvasott és olyankor írta meg a leveleit is. Az írásainak nagy részét – főleg azokat a leveleket, amelyeket Theo testvérének címzett – franciául vetette papírra (Theóval életük folyamán végig aktívan leveleztek, ebből a levelezésből 650 darab maradt fenn). A franciát még a kamasz éveiben sajátította el, de kedvenc könyveiből is sokat tanult, például Victor Hugo, Guy de Maupassant és Émile Zola műveiből.
Van Gogh ugyanis imádta az irodalmat. Általában szívesen olvasott olyan könyveket, amelyek tükrözték az adott élethelyzetét. Például, amikor az volt a terve, hogy az apját követve ő is a lelkipásztori hivatást választja, számos könyvet olvasott a vallásról. Amikor azt latolgatta, hogy a francia fővárosba költözik, Párizsról szóló regényekbe merült bele.
A Van Gogh Múzeum most készített egy listát arról, hogy pontosan mik voltak a festő kedvenc könyvei:
- Charles Dickens: Karácsonyi ének
- Jules Michelet: L'amour
- Émile Zola: A mestermű
- Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin
- Biblia
- John Keats: Szent Ágnes-este
- George Eliot: Jelenetek a papi életből
- Henry Wadsworth Longfellow költeményei
- Hans Christian Andersen: Amit a Hold látott
- Thomas A. Kempis: Krisztus követése
- Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója
- Edmond de Goncourt: Chérie
- Victor Hugo: Nyomorultak
- Honoré de Balzac: Goriot apó
- Guy de Maupassant: A szépfiú
- Pierre Loti: Krizantém asszony
- Voltaire: Candide
- Shakespeare: Macbeth
- Shakespeare: Lear király
- Charles Dickens: Nehéz idők
- Émile Zola: Nana
- Émile Zola: Életöröm
Forrás: Open Culture