Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

Amennyire nehezen lehetett fogást találni a Körvonal-trilógia első részén, legalább annyira nyomot hagyott az olvasóban. Hova fut ki a történet, ha egyáltalán annak lehet nevezni és mi is ez a könyv? A regény megreformálása, önéletírás, az oral history irodalomba emelése? A Tranzitról nekünk David Szalay jutott az eszünkbe, más kritikusoknak pedig az, hogy Rachel Cusk úgy ír, mintha a szereplőit egy medence aljáról, de mégis érthetően hallanánk. A Tranzit folytatásai sem a szigorú konvenciók mentén alakulnak, de némileg azért összeáll a kép, és kerek befejezést kapunk. A trilógia lezárása már magyarul is olvasható, a Babérok a hét könyve.

Benedek Márton | 2022. augusztus 01. |
Rachel Cusk
Babérok
Ford.: Kada Júlia, Park, 2022, 241 oldal
Rachel Cusk: Babérok könyv

Az önéletrajzírás vagy autofikció említése elkerülhetetlen, ha Rachel Cusk munkáiról beszélünk.

A kanadai születésű londoni író több hagyományos regény után fordult az önéletrajz irányába, így dolgozta fel azt is, hogy anya lett, és azt is, hogy elvált. A Körvonal-trilógia (Körvonal, Tranzit, Babérok) nem ennyire precízen önéletrajzi, de főhőse mégis egy Cuskhoz hasonlóan középkorú, középosztálybeli, kontinensváltó nő, akinek két gyereke van, aki elvált, majd újraházasodott, és aki egy befutott, de nem világhíres író, aki, amikor éppen nem a regényein dolgozik, kreatív írást tanít és irodalmi rendezvényekre, fesztiválokra jár.

Ennek megfelelően a trilógia is hemzseg az irodalmi helyszínektől és alakoktól. Különböző európai országokban járunk fesztiválokon, interjúkon, pódiumbeszélgetéseken, és írókkal, kiadókkal, újságírókkal találkozunk. És közben rengeteget repülünk meg utazunk, hiszen ez az irodalmi élet, amiben Cusk, vagyis a főhőse, Faye él (akinek regényenként talán csak egyszer hangzik el a neve), egy nemzetközi irodalmi élet. A Babérokban például két különböző országban is járunk, egy konferencián, illetve egy fesztiválon. 

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Számos hagyományosnak mondható regény után fordult az önéletrajzírás felé a kanadai születésű Rachel Cusk, akinek most elsőként Körvonal című regénye jelenik meg magyarul. Ez már se nem fikciós, se nem önéletrajzi írás, hanem a kettő találkozása. A remélhetőleg magyar fordításban is trilógiává bővülő könyvben egy athéni kreatív írás kurzus kulisszái között bolyongunk és változatos szereplőit hallgatjuk, egyáltalán nem bő lére eresztve, de annál precízebb és élesebb meglátásokkal. A Körvonal a hét könyve. 

Tovább olvasok

De persze ezt nem azt jelenti, hogy kolbászból van a kerítés. A Babérokban egy nagymúltú kiadó élére irodalmi háttér nélkül került harmincöt éves vezető arról beszél, hogy úgy lett a vállalat hosszú idő után újra nyereséges, hogy visszautasítottak sok olyan szerzőt, aki már csak a nevéből él és egyre több krimit, illetve leginkább sudokut adtak ki. Ám így a kevésbé népszerű íróknak is lehetőséget tudnak biztosítani, amilyen például a főhős is.

Később pedig Faye kísérőjétől azt halljuk, miután elmondja, hogy egy tévés interjúra csak kevesebb idő jut már, mint a megelőző évben, hogy: “Nem világos, ez miért történt, jegyezte meg, azon kívül, hogy a jelek szerint folyamatosan zsugorodik minden, ami az irodalommal kapcsolatos, mintha a könyvek világát az entrópia elve uralná, miközben minden más burjánzik és terjeszkedik. Az újságokban most feleannyi hely jut a könyvkritikának, mint tíz éve, és egymás után zárnak be a könyvesboltok, az e-könyvek megjelenése óta pedig még az a rémhír is szárnyra kapott, hogy a könyv mint fizikai entitás megszűnhet létezni. Olyan, mint a szibériai tigris, folytatta, örökösen a kihalásával fenyegetőznek, mintha a regények, amelyek valaha vadak voltak, most törékenyek, védtelenek lennének. Egyszer csak felhagytunk a termékünk népszerűsítésével, talán mert azok, akik a könyv világában dolgoznak, titokban úgy érzik, érdeklődésük az irodalom iránt gyarlóság, valami fogyatékosság, amely megkülönbözteti őket mindenki mástól. Mi, könyvkiadók, magyarázta, abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a könyvek senkit sem érdekelnek, miközben a zabpehelygyártók arról győznek mindenkit, hogy a világnak olyan fontos a zabpehely, mint az, hogy reggel felkeljen a nap.”A Babérokban szerepel az a történet is, amiben egy grófnő az olaszországi kastélyába invitál írókat, hogy nyugodtan alkothassanak. Csakhogy az elbeszélő, egy testesebb nő, hamar felismeri, hogy rajta kívül csak egy másik meghívott nő van, aki egy leszbikus, a többiek fiatal férfiak, és hogy minden a színlelt érdeklődés körül forog.

Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg
Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg
Tovább olvasok

Az alkotásnak ára van, és ezt különböző módokon fizetik meg a Cusk regényeiben felbukkanó írók,

akikben azért nagyjából mégis közös, hogy saját életüket tárják az olvasók elé, ahogy ugye valamennyire Cusk is. És ahogy Cuskot is rendre Karl Ove Knausgårdhoz hasonlítják (vagy többek között Sheila Hetihez), úgy a trilógiában is több olyan író van, akibe akarva-akaratlanul beleláthatjuk KOK-ot.

A trilógiát - és a Babérokat főleg - ellepik az irodalmi hátterű történések, de azért az összes felbukkanó szereplő nem innen jött, a második részben, a Tranziton áthúzódó londoni lakásfelújítás történetében nagy hangsúlyt kapnak a melós arcok is, akik közül csak az egyik angol, a másik albán, a harmadik pedig lengyel. Utóbbi kettő az, akik szót tudnak érteni a házsártos, öreg szomszédokkal, akik már a korábbi “afrikai” lakókra is fújtak. 

Ahogy a munkásemberek esetében is, Faye minden párbeszédhelyzetben úgy viselkedik, hogy a háttérből, észrevehetetlenül kérdez, vagy nem is kérdez, mégis mindenki megnyílik neki (ha meg nem így van, akkor túlbeszéli egy újságíró vagy egy másik író, vagy félreérti a kiadója). Cusk nagy trükkje, hogy ez a megnyílás nem erőltetett, pont, hogy nagyon valósnak tűnik. A szereplők történetei pedig akár az irodalmi életről szólnak, akár bármi másról (egy okosóráról, egy kutyáról, egy kaszálásról, a Brexitről - aminek Cusk határozottan ellene volt, egy festőről, vagy úgy általában a családi kudarcokról), sokáig ott motoszkálnak az olvasóban. Ezek a történetek nagyon aprók, nem annyira novellaszerűek, mint mondjuk Roberto Bolano nagyregényei szereplőinek valamelyik tetszőleges sztorija, sokszor nem is kerekek és csak egy-két bekezdést kapnak, de egyáltalán nem felszínesek.

Történetek, történetfoszlányok vannak, ahogy létezés, jövés-menés, és beszélgetés is, de

Rachel Cusk trilógiájában valódi cselekményt ne keressünk.

A főhős családjáról is alig tudunk valamit, a gyerekek sincsenek soha jelen, de amilyen passzív Faye, annyira aktív a külvilág.

Hogy ez a cselekménynélküliség a regény megújítása-e, azt valószínűleg csak a jövő kritikusai döntik majd el, de az biztos, hogy a Körvonal-trilógia nem hagyományos regény. Lehet, hogy valami olyasmi “negatív regény”, amiről a Babérok egy szereplője, egy újságíró elmélkedik például Thomas Bernhardot említve: “a negatív irodalom hatása nagyrészt a kérlelhetetlen őszinteségből ered: akit nem érdekel az élet, így nem akar befektetni a jövőbe, az megengedheti magának az őszinteséget, jelentette ki, és ugyanez a kétes értékű kiváltság vonatkozik a mindent elutasító írókra”.

Az viszont biztos, hogy Rachel Cusk olyan író, akiket Faye egyik kiadója is keres a Babérok elején: “akik olyan könyveket írnak, amelyeket az olvasók élvezetesnek találnak, de nem kell szégyenkezniük, ha rajtakapják őket az olvasásukon”.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg

Rachel Cusk a Tranzitban folytatja a Körvonalból megismert író élettörténetét: a trilógia második kötete a költözés, az újrakezdés és a továbblépés regénye. Mutatunk egy részt belőle!

...
Kritika

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Rachel Cusk könyvében egy athéni kreatív írás kurzus kulisszái között bolyongunk és változatos szereplőinek nézeteit hallgatjuk magányról, intimitásról, undorról. A különleges atmoszférájú Körvonal a hét könyve. 

...
Hírek

Kazuo Ishiguro és Rachel Cusk is esélyes a 2021-es Booker-díjra

Kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker hosszú lsitáját. Mások mellett Kazuo Ishiguro, Rachel Cusk és Richard Powers is megnyerheti idén az 50 ezer fontos fődíjat.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?
...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

Egyre több nagyváros áll át a “15 perces város” koncepcióra, ami sokak szerint a legértelmesebb és legzöldebb megoldás a károsanyag-kibocsátásokat tekintve és egyáltalán: az élhetőbb városok kialakításának útján. Összeszedtük, miért ez az egyik legélhetőbb megoldás és természetesen ajánlunk néhány könyvet hozzá.   

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?