Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

Amennyire nehezen lehetett fogást találni a Körvonal-trilógia első részén, legalább annyira nyomot hagyott az olvasóban. Hova fut ki a történet, ha egyáltalán annak lehet nevezni és mi is ez a könyv? A regény megreformálása, önéletírás, az oral history irodalomba emelése? A Tranzitról nekünk David Szalay jutott az eszünkbe, más kritikusoknak pedig az, hogy Rachel Cusk úgy ír, mintha a szereplőit egy medence aljáról, de mégis érthetően hallanánk. A Tranzit folytatásai sem a szigorú konvenciók mentén alakulnak, de némileg azért összeáll a kép, és kerek befejezést kapunk. A trilógia lezárása már magyarul is olvasható, a Babérok a hét könyve.

Benedek Márton | 2022. augusztus 01. |
Rachel Cusk
Babérok
Ford.: Kada Júlia, Park, 2022, 241 oldal
Rachel Cusk: Babérok könyv

Az önéletrajzírás vagy autofikció említése elkerülhetetlen, ha Rachel Cusk munkáiról beszélünk.

A kanadai születésű londoni író több hagyományos regény után fordult az önéletrajz irányába, így dolgozta fel azt is, hogy anya lett, és azt is, hogy elvált. A Körvonal-trilógia (Körvonal, Tranzit, Babérok) nem ennyire precízen önéletrajzi, de főhőse mégis egy Cuskhoz hasonlóan középkorú, középosztálybeli, kontinensváltó nő, akinek két gyereke van, aki elvált, majd újraházasodott, és aki egy befutott, de nem világhíres író, aki, amikor éppen nem a regényein dolgozik, kreatív írást tanít és irodalmi rendezvényekre, fesztiválokra jár.

Ennek megfelelően a trilógia is hemzseg az irodalmi helyszínektől és alakoktól. Különböző európai országokban járunk fesztiválokon, interjúkon, pódiumbeszélgetéseken, és írókkal, kiadókkal, újságírókkal találkozunk. És közben rengeteget repülünk meg utazunk, hiszen ez az irodalmi élet, amiben Cusk, vagyis a főhőse, Faye él (akinek regényenként talán csak egyszer hangzik el a neve), egy nemzetközi irodalmi élet. A Babérokban például két különböző országban is járunk, egy konferencián, illetve egy fesztiválon. 

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Számos hagyományosnak mondható regény után fordult az önéletrajzírás felé a kanadai születésű Rachel Cusk, akinek most elsőként Körvonal című regénye jelenik meg magyarul. Ez már se nem fikciós, se nem önéletrajzi írás, hanem a kettő találkozása. A remélhetőleg magyar fordításban is trilógiává bővülő könyvben egy athéni kreatív írás kurzus kulisszái között bolyongunk és változatos szereplőit hallgatjuk, egyáltalán nem bő lére eresztve, de annál precízebb és élesebb meglátásokkal. A Körvonal a hét könyve. 

Tovább olvasok

De persze ezt nem azt jelenti, hogy kolbászból van a kerítés. A Babérokban egy nagymúltú kiadó élére irodalmi háttér nélkül került harmincöt éves vezető arról beszél, hogy úgy lett a vállalat hosszú idő után újra nyereséges, hogy visszautasítottak sok olyan szerzőt, aki már csak a nevéből él és egyre több krimit, illetve leginkább sudokut adtak ki. Ám így a kevésbé népszerű íróknak is lehetőséget tudnak biztosítani, amilyen például a főhős is.

Később pedig Faye kísérőjétől azt halljuk, miután elmondja, hogy egy tévés interjúra csak kevesebb idő jut már, mint a megelőző évben, hogy: “Nem világos, ez miért történt, jegyezte meg, azon kívül, hogy a jelek szerint folyamatosan zsugorodik minden, ami az irodalommal kapcsolatos, mintha a könyvek világát az entrópia elve uralná, miközben minden más burjánzik és terjeszkedik. Az újságokban most feleannyi hely jut a könyvkritikának, mint tíz éve, és egymás után zárnak be a könyvesboltok, az e-könyvek megjelenése óta pedig még az a rémhír is szárnyra kapott, hogy a könyv mint fizikai entitás megszűnhet létezni. Olyan, mint a szibériai tigris, folytatta, örökösen a kihalásával fenyegetőznek, mintha a regények, amelyek valaha vadak voltak, most törékenyek, védtelenek lennének. Egyszer csak felhagytunk a termékünk népszerűsítésével, talán mert azok, akik a könyv világában dolgoznak, titokban úgy érzik, érdeklődésük az irodalom iránt gyarlóság, valami fogyatékosság, amely megkülönbözteti őket mindenki mástól. Mi, könyvkiadók, magyarázta, abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a könyvek senkit sem érdekelnek, miközben a zabpehelygyártók arról győznek mindenkit, hogy a világnak olyan fontos a zabpehely, mint az, hogy reggel felkeljen a nap.”A Babérokban szerepel az a történet is, amiben egy grófnő az olaszországi kastélyába invitál írókat, hogy nyugodtan alkothassanak. Csakhogy az elbeszélő, egy testesebb nő, hamar felismeri, hogy rajta kívül csak egy másik meghívott nő van, aki egy leszbikus, a többiek fiatal férfiak, és hogy minden a színlelt érdeklődés körül forog.

Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg
Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg
Tovább olvasok

Az alkotásnak ára van, és ezt különböző módokon fizetik meg a Cusk regényeiben felbukkanó írók,

akikben azért nagyjából mégis közös, hogy saját életüket tárják az olvasók elé, ahogy ugye valamennyire Cusk is. És ahogy Cuskot is rendre Karl Ove Knausgårdhoz hasonlítják (vagy többek között Sheila Hetihez), úgy a trilógiában is több olyan író van, akibe akarva-akaratlanul beleláthatjuk KOK-ot.

A trilógiát - és a Babérokat főleg - ellepik az irodalmi hátterű történések, de azért az összes felbukkanó szereplő nem innen jött, a második részben, a Tranziton áthúzódó londoni lakásfelújítás történetében nagy hangsúlyt kapnak a melós arcok is, akik közül csak az egyik angol, a másik albán, a harmadik pedig lengyel. Utóbbi kettő az, akik szót tudnak érteni a házsártos, öreg szomszédokkal, akik már a korábbi “afrikai” lakókra is fújtak. 

Ahogy a munkásemberek esetében is, Faye minden párbeszédhelyzetben úgy viselkedik, hogy a háttérből, észrevehetetlenül kérdez, vagy nem is kérdez, mégis mindenki megnyílik neki (ha meg nem így van, akkor túlbeszéli egy újságíró vagy egy másik író, vagy félreérti a kiadója). Cusk nagy trükkje, hogy ez a megnyílás nem erőltetett, pont, hogy nagyon valósnak tűnik. A szereplők történetei pedig akár az irodalmi életről szólnak, akár bármi másról (egy okosóráról, egy kutyáról, egy kaszálásról, a Brexitről - aminek Cusk határozottan ellene volt, egy festőről, vagy úgy általában a családi kudarcokról), sokáig ott motoszkálnak az olvasóban. Ezek a történetek nagyon aprók, nem annyira novellaszerűek, mint mondjuk Roberto Bolano nagyregényei szereplőinek valamelyik tetszőleges sztorija, sokszor nem is kerekek és csak egy-két bekezdést kapnak, de egyáltalán nem felszínesek.

Történetek, történetfoszlányok vannak, ahogy létezés, jövés-menés, és beszélgetés is, de

Rachel Cusk trilógiájában valódi cselekményt ne keressünk.

A főhős családjáról is alig tudunk valamit, a gyerekek sincsenek soha jelen, de amilyen passzív Faye, annyira aktív a külvilág.

Hogy ez a cselekménynélküliség a regény megújítása-e, azt valószínűleg csak a jövő kritikusai döntik majd el, de az biztos, hogy a Körvonal-trilógia nem hagyományos regény. Lehet, hogy valami olyasmi “negatív regény”, amiről a Babérok egy szereplője, egy újságíró elmélkedik például Thomas Bernhardot említve: “a negatív irodalom hatása nagyrészt a kérlelhetetlen őszinteségből ered: akit nem érdekel az élet, így nem akar befektetni a jövőbe, az megengedheti magának az őszinteséget, jelentette ki, és ugyanez a kétes értékű kiváltság vonatkozik a mindent elutasító írókra”.

Az viszont biztos, hogy Rachel Cusk olyan író, akiket Faye egyik kiadója is keres a Babérok elején: “akik olyan könyveket írnak, amelyeket az olvasók élvezetesnek találnak, de nem kell szégyenkezniük, ha rajtakapják őket az olvasásukon”.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg

Rachel Cusk a Tranzitban folytatja a Körvonalból megismert író élettörténetét: a trilógia második kötete a költözés, az újrakezdés és a továbblépés regénye. Mutatunk egy részt belőle!

...
Kritika

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Rachel Cusk könyvében egy athéni kreatív írás kurzus kulisszái között bolyongunk és változatos szereplőinek nézeteit hallgatjuk magányról, intimitásról, undorról. A különleges atmoszférájú Körvonal a hét könyve. 

...
Hírek

Kazuo Ishiguro és Rachel Cusk is esélyes a 2021-es Booker-díjra

Kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker hosszú lsitáját. Mások mellett Kazuo Ishiguro, Rachel Cusk és Richard Powers is megnyerheti idén az 50 ezer fontos fődíjat.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is
...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

Jane Goodall etológus és környezetvédő, és a hét elején az ELTE Lágymányosi Campusán mutatta be A remény könyve című kötetét. Szó esett spiritualitásról, klímakatasztrófáról, és a természettudós arra is kitért, hogy miért köszöni meg a pincérek és a reptéri takarítók munkáját. 

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit