Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt

Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.

Bányász Attila | 2020. szeptember 29. |

Stephen King, aki önmagát Walt Disney gonosz ikertestvérének tartja, immár megkerülhetetlen hivatkozási ponttá vált a popkultúrában. Az is hallotta a nevét, aki még egy könyvét sem olvasta, mozgóképes adaptációjával viszont valószínűleg már mindenki találkozott. Ő az, aki a mumust az ágy alól és a szekrényből becsempészi a fejünkbe. Aki elnyűtt szobapapucsban és kopott flanel köntösben lecaplat a lelkünk alagsorába, ellenőrizni a kazánt. Ő az, aki szépirodalmi igényességgel tálalja a ponyvát. És bizony ő, aki öreg halászként megküzd a félelmeinkkel a tudatalatti tengerén, aztán a csontig rágott tetemüket a partra vonszolja. Stephen King és a horror lélektana címmel tartott előadást a Lurdy Moziban és online Kovács Krisztián, az ectopolis.hu főszerkesztője és Lázár Gergely pszichológus. 

A gonoszság egy állapot

Stephen King nagysikerű műveit (ld. legjobb könyveit listázó cikkünket) ezúttal egy pszichológus nézőpontjából vizsgálhatjuk: az előadók olyan perspektívákra világítanak rá, amelyekre nem is gondoltunk volna vagy inkább nem került bennünk ilyen pontos megfogalmazásra. Kovács és Lázár messziről indítanak: először az ezerarcú félelemről, a gonoszságról és a horrorról értekeznek. „A gonoszság egy állapot”, mondja a korábban iskolapszichológusként is tevékenykedő Lázár, ajánlva, hogy látogassunk el bármelyik általános iskola 5-6. osztályába a nagyszünetben, és garantáltan találkozni fogunk vele. A gonoszság empátiahiányos állapot, amelynél a személy gyakran rajta kívül álló dolgokra hivatkozva menti fel önmagát. Ismerős? Valószínűleg már mindegyikünk megtapasztalta. Szokás mondani: a gonosz bennünk lakozik. És olykor kikívánkozik.

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel?

Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon? Vagy a szüleié? Esetleg – biztos, ami biztos alapon - az egész családfáé?

Rögtön beugrott a Milgram-kísérlet (ez nem az előadás része), amelyben alanyai azt hiszik, rossz válasz esetén elektrosokkot alkalmaznak a szomszéd szobában tartózkodó idegennél. Stanley Milgram azt vizsgálta, hogy ha megszűnik a felelősségünk, akkor képesek leszünk-e fájdalmat okozni másoknak. A kísérlet célja a holokauszt megértése volt, az emberi akarat autoritásnak való alávetésének miértje. 2015-ben remek film készült belőle Experimenter címmel.

A horror a mindennapjainkban

A jó horror ambivalens: egyszerre hiteles (úgy írja le a világot, amilyen valójában) és valószerűtlen (olyannak láthatjuk, amilyennek korábban még nem). A hatása ilyenkor mélyebb, mint mondjuk a mozgókép olcsó jump scare-es húzásai, egészen zsigerbe markoló. King közel hozza hozzánk a horrort, belecsempészi a mindennapjainkba. „Igen, ez akár veled is megtörténhet!”, sugallja, a megjelenített bűnnel kapcsolatban pedig ott a félelem, hogy vajon erre mi is képesek lennénk? Mennyire tudunk azonosulni a gonosszal, mondjuk Hannibal Lecterrel vagy akár George Komorral?

A Kedvencek temetőjét vagy Állattemetőt (kinek, hogy tetszik!) a mozgóképes remake megjelenése alkalmából nemrég mi is kiveséztük, apa és lánya dialógusait a legfontosabb momentumaiként emelve ki a regénynek. Az előadás során Kovácsék a tagadás könyveként említik, amelyben a szereplők nem hajlandók elfogadni a halál tényét, és ez végül szét is veti a család intézményét. Világos allegória, sok magyarázatot nem igényel.

A halál mindenkinek kijár - Miért mindig a lényeg marad ki a Kedvencek temetője-filmekből?

Mozikban a Kedvencek temetője legújabb filmvátlozata, amire válaszul az Európa Kiadó új köntösben - filmes borítóval és filmcímmel - újra kiadta Stephen King klasszikusát, az Állattemetőt. Csupán a kemény kötés hiányzik - ez a történet igazán megérdemelné már, hogy megkapja a maga végső, időtálló formáját. Mert tartalmát tekintve határozottan annak bizonyul: a halál elkoptathatatlan témájának az író szavakból emel örök érvényű síremléket, ami persze belülről is könnyen nyitható - hiszen a "horror koronázatlan királyánál" mit tudhatja azt az ember?! -, hogy a "hatalmas és khettenetes" időnként visszatérhessen elkapni közülünk egyet-egyet.

A szenvedélybetegség és az írói válság visszatérő témái Kingnek, nem véletlenül: mondhatni, volt miből merítenie, mivel a ’80-as éveket masszív alkohol-, és drogfüggőségben töltötte. Számos művének központi témája az alkoholizmus, a jelenleg szenvedélybetegekkel foglalkozó Lázár pácienseinek például „kötelező” mozi A ragyogás. De témához kapcsolódóan ugyanúgy említhetnénk A rémkoppantókat vagy A ragyogás folytatását, az Álom doktort is. A szenvedélybetegek egyik félelme, mondja Lázár, hogy „a szer nem csak elvesz, hanem ad is”. Ha pedig leteszik a poharat, azzal elveszítenek valamit (például egy kreatív irodalmi remek tollbamondásának képességét). Ilyenkor más forrást kell találniuk, amely segítheti, King esetében, az írás folyamatát.

A problémákat fel kell dolgozni, nem eltemetni 

Az Álom doktorban King univerzumot próbált építeni a főszereplő Danny Torrance különleges képessége, a ragyogás köré, több-kevesebb sikerrel. Számomra nagy csalódás volt a könyv – a mozgóképes adaptációval szemben -, bár tény, hogy voltak értékelhető momentumai, például Danny sorsának továbbgördítése (lásd: örökletes alkoholprobléma és emésztő bűntudat). Danny, mondja Lázár, poszttraumás stressztől szenved, csaknem maguk alá temetik a gyerekkorában elszenvedett traumák. Ugyanígy vannak ezzel az Az Vesztesek Klubjának tagjai is, akik inkább elfojtják élményeiket, nem emlékezve semmire, így menekülnek az őrületből. Ám az sosem megoldás, ha a problémákat besöpörjük a szőnyeg alá. Dannynek ott a ragyogás, amely Lázár szerint a lehetőségek közötti választás szimbóluma, hogy nem kell az előre determinált apai örökség útjára lépni, hanem a múlt jóvátétele által teremthet magának egy új életet.

Elhunyt Bihari György, Stephen King fordítója

2020. szeptember 19-én, 68 éves korában elhunyt Bihari György műfordító – adta hírül az Európa Könyvkiadó.

Az Azban a Vesztesek Klubjának nincsenek különleges képességeik, mindenki a maga módján próbál a saját félelméből felnőni, és persze „mindenkinek a maga szörnye a legborzasztóbb”. A csapatnak csak együtt sikerülhet a bohóc feléjük fordított tükrét összetörni, győzelmükhöz az összefogás a kulcs. Nagyon fontos mondanivaló ez: az élet más területén is, például a szenvedélybetegek esetében a csoportterápiás foglalkozások sokat segítenek. Már pusztán a tudat, hogy az adott problémával nem vagyunk egyedül, egy lépést jelent a gyógyulás útján, és egymásból erőt merítve kis lépésekkel felül kerekedhetünk a problémákon. Igen, a magányos Don Quijote-i szélmalomharcok együtt megnyerhetők.

A válaszút: a King-hősöknek dönteniük kell

És mindez csupán a jéghegy csúcsa, amivel Kovács Krisztián és Lázár Gergely beszélgetésük során foglalkozik. Tematizált előadásukban érintik még a hatalommal való visszaélést (Az intézet, A tűzgyújtó), az alkotó ember felelősségét és az antagonista karaktereket (Tortúra). Képet kapunk róla, hogy miért terrorizálja az embert a legjobb barátja (Cujo), és hogyan rajzolódik ki King regényeiben a családon belüli erőszak ábrázolása, következményként pedig Lázár beszél nekünk a polarizálódásról, a bántalmazottból bántalmazóvá válásról Az Beverlyje és Carrie karaktere kapcsán. 

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

 King a könyveiben, akárcsak a való életben, egyensúlyra törekszik. Hőseit válaszút elé állítja, és állítása szerint olykor maga is meglepődik, hogy merre folytatódik egy-egy története. Talán lehet valami abban az elcsépelt gondolatban, hogy a könyv saját magát írja. Ugyanez igaz ránk is. A legtöbben csak úgy lebegünk - bele a reménytelenségbe - az életünkben, mint léggömbök a Krajcáros markában. Saját traumáink foglyai vagyunk, nem tudjuk, hogyan kell a félelmeinket helyre tenni, kontrollt gyakorolni felettük. Bedobozolni, mint Danny teszi az Álom doktorban. Eljutni a felelősségvállalásig, hogy saját kezünkbe vegyük az irányítást. Látod, még a regényhősök élete sem eleve elrendelt. Mi tesz boldoggá? Írd át az életed könyvét.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? 

Stephen King új könyve, Az intézet egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. 

...

Elhunyt Bihari György, Stephen King fordítója

2020. szeptember 19-én, 68 éves korában elhunyt Bihari György műfordító – adta hírül az Európa Könyvkiadó.

...

A halál mindenkinek kijár - Miért mindig a lényeg marad ki a Kedvencek temetője-filmekből?

Hírek
...

Nemes Jeles László Az idol és az Eufória sztárjaival rendezi meg Cormac McCarthy regényét

...

"Néha bennem van a farka, de fel sem tűnik" – Mutatjuk A rózsák háborúja vicces-brutális előzetesét!

...

Több millióval körözte le az Egri csillagok József Attilát és a dél-amerikai irodalmat

...

Stephen King utálja az egyik saját könyvét

...

Kiadatlan Graham Greene kísértettörténetre bukkant egy irodalmi folyóirat

...

James Patterson megírta élete legrövidebb könyvét, ami az apaságról szól

Olvass!
...

Orwell a másvilágon is rágyújt, és cinikus – Olvass bele Margaret Atwood új novelláskötetébe!

A halott Orwell interjút ad, egy nő éticsigává változik az Elveszve a rengetegben című kötetben.

...

Isten valójában 2 milliárdnyi kéregető öregember-űrlény - Olvass bele a Háromtest-probléma szerzőjének új könyvébe!

Isten egy nap sokadmagával visszatér a Földre, hogy teremtett népétől egy kis reggelit és bort kérjen. Olvass bele!

...

Olvass bele a Jurassic Park szerzőjének posztumusz techno-trillerébe!

"Ha itt lakik az ember, akkor mindig aggódik a nagy vulkán miatt – felelte Mac –, akár ez a munkája, akár nem."

Polc

„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról

...

Knausgard bejárja a harmadik birodalmat, a Szentlélek korát

...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

...

Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum

...
A hét könyve
Kritika
A fehér maszkos japán irodalmi szenzáció, aki horrorjával elfüstölte az agyamat
Mi az a Harcosok klubja, és mit kell tudni róla?

Mi az a Harcosok klubja, és mit kell tudni róla?

A Harcosok klubja, bár sose ment ki a divatból, a kormány hatására hirtelen megint nagyon népszerű lett, viszont talán nem mindenki emlékszik, hogy miről is szól ez a kultikus regény/film.