Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt

Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.

Bányász Attila | 2020. szeptember 29. |

Stephen King, aki önmagát Walt Disney gonosz ikertestvérének tartja, immár megkerülhetetlen hivatkozási ponttá vált a popkultúrában. Az is hallotta a nevét, aki még egy könyvét sem olvasta, mozgóképes adaptációjával viszont valószínűleg már mindenki találkozott. Ő az, aki a mumust az ágy alól és a szekrényből becsempészi a fejünkbe. Aki elnyűtt szobapapucsban és kopott flanel köntösben lecaplat a lelkünk alagsorába, ellenőrizni a kazánt. Ő az, aki szépirodalmi igényességgel tálalja a ponyvát. És bizony ő, aki öreg halászként megküzd a félelmeinkkel a tudatalatti tengerén, aztán a csontig rágott tetemüket a partra vonszolja. Stephen King és a horror lélektana címmel tartott előadást a Lurdy Moziban és online Kovács Krisztián, az ectopolis.hu főszerkesztője és Lázár Gergely pszichológus. 

A gonoszság egy állapot

Stephen King nagysikerű műveit (ld. legjobb könyveit listázó cikkünket) ezúttal egy pszichológus nézőpontjából vizsgálhatjuk: az előadók olyan perspektívákra világítanak rá, amelyekre nem is gondoltunk volna vagy inkább nem került bennünk ilyen pontos megfogalmazásra. Kovács és Lázár messziről indítanak: először az ezerarcú félelemről, a gonoszságról és a horrorról értekeznek. „A gonoszság egy állapot”, mondja a korábban iskolapszichológusként is tevékenykedő Lázár, ajánlva, hogy látogassunk el bármelyik általános iskola 5-6. osztályába a nagyszünetben, és garantáltan találkozni fogunk vele. A gonoszság empátiahiányos állapot, amelynél a személy gyakran rajta kívül álló dolgokra hivatkozva menti fel önmagát. Ismerős? Valószínűleg már mindegyikünk megtapasztalta. Szokás mondani: a gonosz bennünk lakozik. És olykor kikívánkozik.

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel?

Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon? Vagy a szüleié? Esetleg – biztos, ami biztos alapon - az egész családfáé?

Rögtön beugrott a Milgram-kísérlet (ez nem az előadás része), amelyben alanyai azt hiszik, rossz válasz esetén elektrosokkot alkalmaznak a szomszéd szobában tartózkodó idegennél. Stanley Milgram azt vizsgálta, hogy ha megszűnik a felelősségünk, akkor képesek leszünk-e fájdalmat okozni másoknak. A kísérlet célja a holokauszt megértése volt, az emberi akarat autoritásnak való alávetésének miértje. 2015-ben remek film készült belőle Experimenter címmel.

A horror a mindennapjainkban

A jó horror ambivalens: egyszerre hiteles (úgy írja le a világot, amilyen valójában) és valószerűtlen (olyannak láthatjuk, amilyennek korábban még nem). A hatása ilyenkor mélyebb, mint mondjuk a mozgókép olcsó jump scare-es húzásai, egészen zsigerbe markoló. King közel hozza hozzánk a horrort, belecsempészi a mindennapjainkba. „Igen, ez akár veled is megtörténhet!”, sugallja, a megjelenített bűnnel kapcsolatban pedig ott a félelem, hogy vajon erre mi is képesek lennénk? Mennyire tudunk azonosulni a gonosszal, mondjuk Hannibal Lecterrel vagy akár George Komorral?

A Kedvencek temetőjét vagy Állattemetőt (kinek, hogy tetszik!) a mozgóképes remake megjelenése alkalmából nemrég mi is kiveséztük, apa és lánya dialógusait a legfontosabb momentumaiként emelve ki a regénynek. Az előadás során Kovácsék a tagadás könyveként említik, amelyben a szereplők nem hajlandók elfogadni a halál tényét, és ez végül szét is veti a család intézményét. Világos allegória, sok magyarázatot nem igényel.

A halál mindenkinek kijár - Miért mindig a lényeg marad ki a Kedvencek temetője-filmekből?

Mozikban a Kedvencek temetője legújabb filmvátlozata, amire válaszul az Európa Kiadó új köntösben - filmes borítóval és filmcímmel - újra kiadta Stephen King klasszikusát, az Állattemetőt. Csupán a kemény kötés hiányzik - ez a történet igazán megérdemelné már, hogy megkapja a maga végső, időtálló formáját. Mert tartalmát tekintve határozottan annak bizonyul: a halál elkoptathatatlan témájának az író szavakból emel örök érvényű síremléket, ami persze belülről is könnyen nyitható - hiszen a "horror koronázatlan királyánál" mit tudhatja azt az ember?! -, hogy a "hatalmas és khettenetes" időnként visszatérhessen elkapni közülünk egyet-egyet.

A szenvedélybetegség és az írói válság visszatérő témái Kingnek, nem véletlenül: mondhatni, volt miből merítenie, mivel a ’80-as éveket masszív alkohol-, és drogfüggőségben töltötte. Számos művének központi témája az alkoholizmus, a jelenleg szenvedélybetegekkel foglalkozó Lázár pácienseinek például „kötelező” mozi A ragyogás. De témához kapcsolódóan ugyanúgy említhetnénk A rémkoppantókat vagy A ragyogás folytatását, az Álom doktort is. A szenvedélybetegek egyik félelme, mondja Lázár, hogy „a szer nem csak elvesz, hanem ad is”. Ha pedig leteszik a poharat, azzal elveszítenek valamit (például egy kreatív irodalmi remek tollbamondásának képességét). Ilyenkor más forrást kell találniuk, amely segítheti, King esetében, az írás folyamatát.

A problémákat fel kell dolgozni, nem eltemetni 

Az Álom doktorban King univerzumot próbált építeni a főszereplő Danny Torrance különleges képessége, a ragyogás köré, több-kevesebb sikerrel. Számomra nagy csalódás volt a könyv – a mozgóképes adaptációval szemben -, bár tény, hogy voltak értékelhető momentumai, például Danny sorsának továbbgördítése (lásd: örökletes alkoholprobléma és emésztő bűntudat). Danny, mondja Lázár, poszttraumás stressztől szenved, csaknem maguk alá temetik a gyerekkorában elszenvedett traumák. Ugyanígy vannak ezzel az Az Vesztesek Klubjának tagjai is, akik inkább elfojtják élményeiket, nem emlékezve semmire, így menekülnek az őrületből. Ám az sosem megoldás, ha a problémákat besöpörjük a szőnyeg alá. Dannynek ott a ragyogás, amely Lázár szerint a lehetőségek közötti választás szimbóluma, hogy nem kell az előre determinált apai örökség útjára lépni, hanem a múlt jóvátétele által teremthet magának egy új életet.

Elhunyt Bihari György, Stephen King fordítója

2020. szeptember 19-én, 68 éves korában elhunyt Bihari György műfordító – adta hírül az Európa Könyvkiadó.

Az Azban a Vesztesek Klubjának nincsenek különleges képességeik, mindenki a maga módján próbál a saját félelméből felnőni, és persze „mindenkinek a maga szörnye a legborzasztóbb”. A csapatnak csak együtt sikerülhet a bohóc feléjük fordított tükrét összetörni, győzelmükhöz az összefogás a kulcs. Nagyon fontos mondanivaló ez: az élet más területén is, például a szenvedélybetegek esetében a csoportterápiás foglalkozások sokat segítenek. Már pusztán a tudat, hogy az adott problémával nem vagyunk egyedül, egy lépést jelent a gyógyulás útján, és egymásból erőt merítve kis lépésekkel felül kerekedhetünk a problémákon. Igen, a magányos Don Quijote-i szélmalomharcok együtt megnyerhetők.

A válaszút: a King-hősöknek dönteniük kell

És mindez csupán a jéghegy csúcsa, amivel Kovács Krisztián és Lázár Gergely beszélgetésük során foglalkozik. Tematizált előadásukban érintik még a hatalommal való visszaélést (Az intézet, A tűzgyújtó), az alkotó ember felelősségét és az antagonista karaktereket (Tortúra). Képet kapunk róla, hogy miért terrorizálja az embert a legjobb barátja (Cujo), és hogyan rajzolódik ki King regényeiben a családon belüli erőszak ábrázolása, következményként pedig Lázár beszél nekünk a polarizálódásról, a bántalmazottból bántalmazóvá válásról Az Beverlyje és Carrie karaktere kapcsán. 

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

 King a könyveiben, akárcsak a való életben, egyensúlyra törekszik. Hőseit válaszút elé állítja, és állítása szerint olykor maga is meglepődik, hogy merre folytatódik egy-egy története. Talán lehet valami abban az elcsépelt gondolatban, hogy a könyv saját magát írja. Ugyanez igaz ránk is. A legtöbben csak úgy lebegünk - bele a reménytelenségbe - az életünkben, mint léggömbök a Krajcáros markában. Saját traumáink foglyai vagyunk, nem tudjuk, hogyan kell a félelmeinket helyre tenni, kontrollt gyakorolni felettük. Bedobozolni, mint Danny teszi az Álom doktorban. Eljutni a felelősségvállalásig, hogy saját kezünkbe vegyük az irányítást. Látod, még a regényhősök élete sem eleve elrendelt. Mi tesz boldoggá? Írd át az életed könyvét.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? 

Stephen King új könyve, Az intézet egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. 

...
Hírek

Elhunyt Bihari György, Stephen King fordítója

2020. szeptember 19-én, 68 éves korában elhunyt Bihari György műfordító – adta hírül az Európa Könyvkiadó.

...
Nagy

A halál mindenkinek kijár - Miért mindig a lényeg marad ki a Kedvencek temetője-filmekből?

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

20/20
...
20/20

Grecsó Krisztián: A szegénység fonalai

...
20/20

Karafiáth Orsolya: Idegenek

...
20/20

Szabó T. Anna: Kő, könyv

Hírek
...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Hírek

Meghalt Móricz Zsigmond fia, aki sosem akart irodalmi pályára lépni

...
Hírek

Egy harvardi prof szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket

...
Hírek

Sorozat lesz Az igazság ára-könyvekből

...
Hírek

Így illusztrálták ötszáz éve a könyveket

...
Hírek

Bookline top50: Kepes vitte a decembert

...
Hírek

Szeptemberben jelenik meg Sally Rooney harmadik regénye

...
Hírek

Az évtized könyvét keresi a Merítés-díj

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Polc

Hidegrázós élmény Ulickaja Csak egy pestisét olvasni

...

Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

...

Zadie Smith a karantén alatt a szenvedésről, a nők helyzetéről és a rasszizmusról elmélkedett

...

2020 hangulata a magyar fantasztikus kisprózákba is beszűrődik

...
A hét könyve
Kritika
Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.