Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? 

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? 

Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon? Vagy a szüleié? Esetleg – biztos, ami biztos alapon - az egész családfáé?

Bányász Attila | 2020. augusztus 12. |
Stephen King
Az Intézet
Európa, 2020, 496 oldal
-

Felébredsz az éjszaka közepén. Borzalmas álmod volt, bár hogy mi az, nem tudsz visszaemlékezni. Úgy érzed, épphogy megmenekültél valami óriási veszedelemtől. Az ébredés a vészkijárat az Elm utcából. Körbe nézel a szobádban. Az ismerős dolgok megnyugtatóan vesznek körül. Saját kis életed nyomot hagyott a szoba minden négyzetcentijén. Itt minden a tied. A biztonság illúziója maga a realitás.

A csend sípolva türemlik a füledbe, a sötétség mélyén árnyak moccannak. A végtagjaid pillanat alatt kihűlnek, a jeges iszonyat a takaró alól egyre feljebb kúszik, hogy megragadja a torkodat.

A tudatalatti felszínére bukkan a bizonyosság: nem otthon vagy. Itt semmi sem valódi. Utánzat, mint a korábban beléd fészkelő biztonság érzete. Ez nem a te szobád. Egyedül vagy valódi egy valótlan világban. Valami le akarja másolni az életed. Kicsi és magányos vagy. Mindössze tizenkét éves.

Ez az általános ébredési folyamat King intézetében. Az első ébredés egy ódon komplexumban, amely tárt karokkal fogadja a paranormális képességekkel megáldott-megvert gyerekeket. Ez a hely lehetne akár Karácsonyországban is, ahová Charlie Manx juttatja el a kölyköket agg Rolls-Royce-án, ahogy azt King fia, Joe Hill a NOS4AU című regényében megálmodja.

De King aktuális regényének borzalmát nem vámpírok, megelevenedett szállodák vagy bohócbőrbe bújt szörnyek adják, hanem hétköznapi emberek. Ebből a szempontból Az intézet King legfélelmetesebb művei közé tartozik.

Mert akár meg is történhet.

A könyv első fele – az első fejezetet leszámítva, amely korábban az Emelkedés című kisregényben kedvcsinálóként is napvilágot látott – a Száll a kakukk fészkére gyerek változata. Az intézet legújabb lakójának szemszögéből ismerkedünk meg a paranormális képességeik miatt elrabolt gyerekek zárt világával. Börtön ez, ahol nem az elzárás, hanem a különleges adottságaik felszínre hozása és elmélyítése a cél; mintha Xavier professzor mutáns iskolájának elborult változatába tévednénk az X-Menből. A kicsiken történő kísérletezgetés Mengele munkásságát idézi, a személyzet – „jó” esetben - embertelen közönye a bezárt és megkínzott gyerekek kiszolgáltatottságát mélyíti el. A kölykök számára gyehenna ez az intézmény rejtélyes hátsó traktusához képest, ahová idővel mindenki átkerül, és ahonnan nincs visszatérés. Az intézet tranzitállomás a pokolba vezető úton.

Stephen King elárulta, mi a 10 kedvenc könyve - Könyves magazin

Most, hogy a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségben mindenki ki van éhezve a szórakozásra és jóformán az egész világ az interneten csüng, Stephen King elárulta, mik a kedvenc könyvei, és ezzel ajánlott is némi olvasnivalót a karantén idejére. A horror nagymesterének listáján George Orwelltől, J. R.R. Tolkienon át, egészen Kathrine Anne Porterig szerepelnek szerzők.

Ide kerül be a tizenéves Luke, aki hatalmas intellektusát hadrendbe állítva próbálja túlélni az intézeti mindennapokat. Az átlagosnál okosabb kisfiú elkeseredett sakkjátszmába kezd a polipkarú szervezettel, amely élet-halál uraként bármit megtehet vele. Ez az alá-, fölérendeltségi viszony fordul át a történet második felében, amikor szerepet kap a King által piedesztálra emelt kisvárosi közeg, és a külvilág beszivárog az intézet zárt falai mögé. Egyedül persze semmi sem megy. Luke társakat verbuvál, és bár közelébe sem érnek az Az-féle Vesztesek Klubjának, azért egész ütős csapatot alkotnak. 

A könyv másik fele két nagyobb akciójelenet köré építkezik. 

King filmszerűen ír, az alfejezeteket úgy használja, ahogy a vágó az ollóját, és ezzel a feszültséget precízen, patikamérlegen adagolja. Ez teszi letehetetlenné az újabb könyveit.

Ugyanakkor itt is megfigyelhető, ami a Csipkerózsikák végkifejletét jelentő börtönostromnál: a túlírás. Kiegyeznék vele, ha ezt a rengeteg energiát és leütött karaktert inkább a jellemábrázolásra fordítaná, ha megint úgy belegyalogolna a figurái - és az olvasói – lelkébe, ahogy azt a korábbi, ma már klasszikusnak számító könyveiben (A ragyogás, Hasznos holmik, Tortúra, Halálos árnyék, és még sorolhatnánk) tette.

Stephen King 10 legjobb könyve - Könyves magazin

Az (It, 1986) Ez a több mint ezeroldalas monstrum a gyermeki egyszerűséget, ártatlanságot állítja szembe egy ősi, kozmikus és mérhetetlen gonosszal, ami cirka harmincévente végigsöpör egy Maine állambeli kisvárosban, hogy gyerekek hulláit hagyja maga után, aztán pedig nyomtalanul eltűnjön. Hét kölyök az 1950-es években megfejti a titkot, és elpusztítja a rémet, vagy legalábbis azt hiszik.

Díjazandó, hogy a kissé felejthetőre sikerült A kívülállóval ellentétben most szakít a „balladai homállyal”, és a kötet végén némi magyarázattal, kitekintéssel szolgál magáról az intézményről. Egyben megalapozza azt a dilemmát, amelyet a könyv felvet: feláldozható-e bárki, akárcsak egyetlen személy is – legyen felnőtt vagy gyerek -, hogy mások tovább élhessenek? A válasz nem kategorikus „igen” vagy „nem”. De megtalálható a sorok közt, ott van Avery, Luke intézetbeli barátjának sorsában.

A #metoo kapcsán számos ember számol be róla, hogy már gyermekkorban atrocitás érte, amely kihatott a későbbi életére. Felnőtt is kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, ez a gyerekek esetében hatványozottan igaz.

Az intézet a gyerekekkel szembeni abúzusra hívja fel a figyelmet, olykor bicskanyitogató őszinteséggel,

amitől önkéntelenül is felmerül bennünk a gondolat: mi baja van Kingnek a gyerekekkel? Hiszen egész munkássága arról szól, hogy előszeretettel dobálja elméjének darálójába a legkisebbeket.

King nem nézi hülyének a gyerekeket. Kölyökkorom óta imádom azért, ahogyan srácokat állít a felnőtt történetei középpontjába, hihetetlenül pontos és mély karakterábrázolással merülve el a gyermeki lélek rejtelmeiben. King érti a bennünk élő gyereket. Emberszámba veszi. Egyenrangú félként kezeli. Szól hozzá. Képes hatni rá. Megérinteni. Meg persze rá hozni a frászt. Erre jó a darálója: megmutatni a gyermeki énünknek a bennünk élő sötétséget.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Stephen King elárulta, mi a 10 kedvenc könyve

Most, hogy a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségben mindenki ki van éhezve a szórakozásra és jóformán az egész világ az interneten csüng, Stephen King elárulta, mik a kedvenc könyvei, és ezzel ajánlott is némi olvasnivalót a karantén idejére.

...
Hírek

Milyen lesz az új Stephen King-film, a Végítélet?

Az amerikai influenza elpusztítja az emberiség jelentős részét Stephen King Végítélet című 1978-as regényében, amiből a Csillagainkban a hiba rendezője készít tévésorozatot.

...
Hírek

Stephen King élőben olvasta fel új novelláskötetének első fejezetét

Április 21-én jelenik meg Stephen King új novelláskötete, az If it Bleeds. Az író videóban osztotta meg a könyv első novelláját a rajongóival.

Hírek
...
Hírek

Klasszikus meséket írt újra Natalie Portman

...
Hírek

Az elmúlt tíz évben ezeket a könyveket akarták a legtöbbször leszedetni a polcokról

...
Hírek

Kattintsd végig az amerikai nőirodalmat

...
Hírek

Az emberi psziché szakadékait mutatja meg a Párhuzamos történetek #olvassnádast 14. rész

...
Nagy

Szegedet két nagy katasztrófa alakította - Vaktérkép // Szeged

...
Hírek

Kattintsd végig az amerikai nőirodalmat

...
Hírek

Sofi Oksanen, Jonas Jonasson, Bereményi Géza és Háy János is részt vesz az őszi Margón

...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics Németországba távozott

...
Nagy

Öt érdekesség A katedrális előzményregényéről, amit tudni érdemes

Kötelezők
...
Hírek

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

...
Nagy

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

...
Nagy

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Olvass!
...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Pulitzer öt dollárral a zsebében érkezett Amerikába

Makón született, de az Egyesült Államokban csinálta meg a szerencséjét Pulitzer József, aki nélkül a sajtó ma nem lenne az, ami. Életéről Wisinger István írt könyvet.

...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (2. rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a jelölteket!

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia

...
Kolozsi Orsolya

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...
Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

Polc

Mégis minden félbemaradt - Térey János 50

...

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

...

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

...