Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? 

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? 

Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon? Vagy a szüleié? Esetleg – biztos, ami biztos alapon - az egész családfáé?

Bányász Attila | 2020. augusztus 12. |
Stephen King
Az Intézet
Európa, 2020, 496 oldal

Felébredsz az éjszaka közepén. Borzalmas álmod volt, bár hogy mi az, nem tudsz visszaemlékezni. Úgy érzed, épphogy megmenekültél valami óriási veszedelemtől. Az ébredés a vészkijárat az Elm utcából. Körbe nézel a szobádban. Az ismerős dolgok megnyugtatóan vesznek körül. Saját kis életed nyomot hagyott a szoba minden négyzetcentijén. Itt minden a tied. A biztonság illúziója maga a realitás.

A csend sípolva türemlik a füledbe, a sötétség mélyén árnyak moccannak. A végtagjaid pillanat alatt kihűlnek, a jeges iszonyat a takaró alól egyre feljebb kúszik, hogy megragadja a torkodat.

A tudatalatti felszínére bukkan a bizonyosság: nem otthon vagy. Itt semmi sem valódi. Utánzat, mint a korábban beléd fészkelő biztonság érzete. Ez nem a te szobád. Egyedül vagy valódi egy valótlan világban. Valami le akarja másolni az életed. Kicsi és magányos vagy. Mindössze tizenkét éves.

Ez az általános ébredési folyamat King intézetében. Az első ébredés egy ódon komplexumban, amely tárt karokkal fogadja a paranormális képességekkel megáldott-megvert gyerekeket. Ez a hely lehetne akár Karácsonyországban is, ahová Charlie Manx juttatja el a kölyköket agg Rolls-Royce-án, ahogy azt King fia, Joe Hill a NOS4AU című regényében megálmodja.

De King aktuális regényének borzalmát nem vámpírok, megelevenedett szállodák vagy bohócbőrbe bújt szörnyek adják, hanem hétköznapi emberek. Ebből a szempontból Az intézet King legfélelmetesebb művei közé tartozik.

Mert akár meg is történhet.

A könyv első fele – az első fejezetet leszámítva, amely korábban az Emelkedés című kisregényben kedvcsinálóként is napvilágot látott – a Száll a kakukk fészkére gyerek változata. Az intézet legújabb lakójának szemszögéből ismerkedünk meg a paranormális képességeik miatt elrabolt gyerekek zárt világával. Börtön ez, ahol nem az elzárás, hanem a különleges adottságaik felszínre hozása és elmélyítése a cél; mintha Xavier professzor mutáns iskolájának elborult változatába tévednénk az X-Menből. A kicsiken történő kísérletezgetés Mengele munkásságát idézi, a személyzet – „jó” esetben - embertelen közönye a bezárt és megkínzott gyerekek kiszolgáltatottságát mélyíti el. A kölykök számára gyehenna ez az intézmény rejtélyes hátsó traktusához képest, ahová idővel mindenki átkerül, és ahonnan nincs visszatérés. Az intézet tranzitállomás a pokolba vezető úton.

Stephen King elárulta, mi a 10 kedvenc könyve - Könyves magazin

Most, hogy a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségben mindenki ki van éhezve a szórakozásra és jóformán az egész világ az interneten csüng, Stephen King elárulta, mik a kedvenc könyvei, és ezzel ajánlott is némi olvasnivalót a karantén idejére. A horror nagymesterének listáján George Orwelltől, J. R.R. Tolkienon át, egészen Kathrine Anne Porterig szerepelnek szerzők.

Ide kerül be a tizenéves Luke, aki hatalmas intellektusát hadrendbe állítva próbálja túlélni az intézeti mindennapokat. Az átlagosnál okosabb kisfiú elkeseredett sakkjátszmába kezd a polipkarú szervezettel, amely élet-halál uraként bármit megtehet vele. Ez az alá-, fölérendeltségi viszony fordul át a történet második felében, amikor szerepet kap a King által piedesztálra emelt kisvárosi közeg, és a külvilág beszivárog az intézet zárt falai mögé. Egyedül persze semmi sem megy. Luke társakat verbuvál, és bár közelébe sem érnek az Az-féle Vesztesek Klubjának, azért egész ütős csapatot alkotnak. 

A könyv másik fele két nagyobb akciójelenet köré építkezik. 

King filmszerűen ír, az alfejezeteket úgy használja, ahogy a vágó az ollóját, és ezzel a feszültséget precízen, patikamérlegen adagolja. Ez teszi letehetetlenné az újabb könyveit.

Ugyanakkor itt is megfigyelhető, ami a Csipkerózsikák végkifejletét jelentő börtönostromnál: a túlírás. Kiegyeznék vele, ha ezt a rengeteg energiát és leütött karaktert inkább a jellemábrázolásra fordítaná, ha megint úgy belegyalogolna a figurái - és az olvasói – lelkébe, ahogy azt a korábbi, ma már klasszikusnak számító könyveiben (A ragyogás, Hasznos holmik, Tortúra, Halálos árnyék, és még sorolhatnánk) tette.

Stephen King 10 legjobb könyve - Könyves magazin

Az (It, 1986) Ez a több mint ezeroldalas monstrum a gyermeki egyszerűséget, ártatlanságot állítja szembe egy ősi, kozmikus és mérhetetlen gonosszal, ami cirka harmincévente végigsöpör egy Maine állambeli kisvárosban, hogy gyerekek hulláit hagyja maga után, aztán pedig nyomtalanul eltűnjön. Hét kölyök az 1950-es években megfejti a titkot, és elpusztítja a rémet, vagy legalábbis azt hiszik.

Díjazandó, hogy a kissé felejthetőre sikerült A kívülállóval ellentétben most szakít a „balladai homállyal”, és a kötet végén némi magyarázattal, kitekintéssel szolgál magáról az intézményről. Egyben megalapozza azt a dilemmát, amelyet a könyv felvet: feláldozható-e bárki, akárcsak egyetlen személy is – legyen felnőtt vagy gyerek -, hogy mások tovább élhessenek? A válasz nem kategorikus „igen” vagy „nem”. De megtalálható a sorok közt, ott van Avery, Luke intézetbeli barátjának sorsában.

A #metoo kapcsán számos ember számol be róla, hogy már gyermekkorban atrocitás érte, amely kihatott a későbbi életére. Felnőtt is kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, ez a gyerekek esetében hatványozottan igaz.

Az intézet a gyerekekkel szembeni abúzusra hívja fel a figyelmet, olykor bicskanyitogató őszinteséggel,

amitől önkéntelenül is felmerül bennünk a gondolat: mi baja van Kingnek a gyerekekkel? Hiszen egész munkássága arról szól, hogy előszeretettel dobálja elméjének darálójába a legkisebbeket.

King nem nézi hülyének a gyerekeket. Kölyökkorom óta imádom azért, ahogyan srácokat állít a felnőtt történetei középpontjába, hihetetlenül pontos és mély karakterábrázolással merülve el a gyermeki lélek rejtelmeiben. King érti a bennünk élő gyereket. Emberszámba veszi. Egyenrangú félként kezeli. Szól hozzá. Képes hatni rá. Megérinteni. Meg persze rá hozni a frászt. Erre jó a darálója: megmutatni a gyermeki énünknek a bennünk élő sötétséget.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Stephen King elárulta, mi a 10 kedvenc könyve

Most, hogy a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségben mindenki ki van éhezve a szórakozásra és jóformán az egész világ az interneten csüng, Stephen King elárulta, mik a kedvenc könyvei, és ezzel ajánlott is némi olvasnivalót a karantén idejére.

...
Hírek

Milyen lesz az új Stephen King-film, a Végítélet?

Az amerikai influenza elpusztítja az emberiség jelentős részét Stephen King Végítélet című 1978-as regényében, amiből a Csillagainkban a hiba rendezője készít tévésorozatot.

...
Hírek

Stephen King élőben olvasta fel új novelláskötetének első fejezetét

Április 21-én jelenik meg Stephen King új novelláskötete, az If it Bleeds. Az író videóban osztotta meg a könyv első novelláját a rajongóival.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Az olasz kulturális miniszter nem adja vissza a Diszkoszvetőt a müncheni antik múzeumnak

...
Podcast

A magyar folklór mitikus lényei olykor az emberek pszichés terheit is oldották

...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

...
Nagy

Kiss Edina: Az írás számomra életismeret

...
Zöld

COP28: Teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

Olvass!
...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Nagy

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket

A szlovén Vesna Lemaic kisprózái egyfajta tranzitállapotot tükröznek, amely lehet földrajzi vagy érzelmi akár, írásai pedig minden benne szereplőt állandó önvizsgálatra kényszerítenek – írtuk a Margó Könyvek sorozatban megjelent Szíves fogadtatás című novelláskötetről. A könyvet az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

...
Sándor Anna

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

Polc

Ilyen az első magyar sorozatgyilkos az áldozatok, és nem a Netflix nézőpontjából

...

A "médiasztár pakit" csak addig éltetik, míg ki nem mondja a h-betűs szót

...

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

...

Irene Solà katalán falujában a legnagyobb bánat sem tudja felemészteni a reményt

...