Stephen King 10 legjobb könyve

Stephen King 10 legjobb könyve

Stephen King nagyon sok könyvet írt, mi kiválasztottuk a 10 kedvencünket. (Portrécikkünkből kiderült, hogy győzte le a drogfüggőségét. Korábban kiválasztottuk a kedvenc filmjeinket is tőle.)  

Rusznyák Csaba | 2015. január 10. |

Az (It, 1986)

Ez a több mint ezeroldalas monstrum a gyermeki egyszerűséget, ártatlanságot állítja szembe egy ősi, kozmikus és mérhetetlen gonosszal, ami cirka harmincévente végigsöpör egy Maine állambeli kisvárosban, hogy gyerekek hulláit hagyja maga után, aztán pedig nyomtalanul eltűnjön. Hét kölyök az 1950-es években megfejti a titkot, és elpusztítja a rémet, vagy legalábbis azt hiszik. Csaknem három évtizeddel később azonban ismét szembetalálják magukat Azzal. 1986 egyik legnagyobb, több díjra jelölt könyvsikere az ismeretlentől való zsigeri rettegést kombinálja a tipikus kisvárosi kedvesség és nyugalom illúziójának leleplezésével és az életeket formáló gyerekkori traumák torokszorító ábrázolásával. Ugyan mi lehet félelmetesebb egy kora tizenéves számára, mint egy gyilkos bohóc?

Állattemető (Pet Sematary, 1983)

Az Állattemető rendkívül egyszerű, és részben éppen ezért már-már mitikus erejű, tetszés szerint tanulságos vagy elrettentő rémmese. A felállás klasszikus: vannak szabályok, amiket az ember nem hághat át, helyek, ahová nem mehet, dolgok, amiket nem tehet, vágyak, amiknek nem engedhet. De az ember már csak ember, és természetéből adódóan kidülleszti a mellét, felszegi az állát, és azt mondja: csak azért is! Aztán nyilván ráfarag. Az orvos családapa sejti, hogy nem kellene kislánya döglött macskáját, majd pedig halálra gázolt kisfiát a közeli indiántemetőbe hantolnia, mégis ezt teszi. A porontyok visszatérnek, csak persze addigra már nem önmaguk. Az Állattemető a halál legyőzésének ambiciózus és naiv vágyát állítja szembe az ősi erőkkel való felelőtlen játszadozás borzalmas következményeivel.

Borzalmak városa (Salem’s Lot, 1975)

A másodikként megjelent King-regény az 1970-es évek egyik legfélelmetesebb horrora, a másik egyébként a Ragyogás. A Borzalmak városa a vámpírmítoszt modernizálja: vérszívói nem elvont, gótikus rémalakok elhagyatott, pókhálós kastéllyal és vállra borított palásttal, hanem felkavaróan emberi, alattomos szörnyetegek, akik Amerika szívében, egy álmos (és fantasztikusan ábrázolt), de sötét múltú kisvárosban terjesztik megállíthatatlan járványukat. Ebben a regényben jelent meg King első íróalteregója: a főhős egy mérsékelten sikeres szerző, aki inspirációért tér vissza szülőhelyére, az immár vámpíroknak otthont adó Jerusalem’s Lotba. A szerző Bram Stoker Drakulájának egyfajta újrameséléseként tekint a könyvre.

Carrie (Carrie, 1974)

King első publikált regénye vallási fanatizmusról, felnőtté válásról, az elmét és lelket torzító, beteg és abszurd otthonról szól. Egyfajta amerikai rémálom, amiben a szerencsétlen főhősnőnek természetesebb a tárgyak puszta akarattal való mozgatása, mint a számára felfoghatatlan és rettenetes menstruáció. A szerző egyik legrövidebb és legtragikusabb könyve a korától egyedülálló szabadossággal és vad közönségességgel fecskendezett friss vért a természetfeletti horrorok éppen aktuális divathullámába. King viszont nem szereti a Carrie-t, kiforratlannak tartja, sőt, pár oldal után ki is dobta a kéziratot, amit a felesége kapart ki a kukából, és vette rá, hogy fejezze be.

Christine (Christine, 1983)

A 17 éves nyomorult, lenézett, az iskolában nap mint nap puhára vert Arnie Cunningham élete akkor vesz pozitív fordulatot, amikor a birtokába kerül Christine, egy 1957-es, vörös-fehér Plymouth Fury. Az autó ugyanolyan pocsék állapotban van, mint új tulajdonosa: egy szánalmas, rozsdás roncs, amiből az következik, hogy mindkettejüknek szükségük van egymásra. Ja, igen, az autó él. És senki, de senki nem állhat kettejük közé. King a tinédzserkori dühöt, lázadást és világfájdalmat burkolja horrorba: Arnie a zavart tizenéves mintapéldája, remekül árnyalt és hiteles karakter, akinek Christine-nel való kapcsolata komplex és nehezen feldolgozható. Borzalmas és perverz, ugyanakkor gyöngéd és nosztalgiával, szeretettel teli.

Hasznos holmik (Needful Things, 1991)

Miután bő egy évtizedet töltött alkohol- és drogmámorban, a Hasznos holmik volt King első, józan életűként írt regénye. Hogy ennek van-e valami köze a nem kifejezetten szokványos tempóhoz, az rejtély, de tény, hogy King, aki nem egyszer több száz oldalt tölt a karakterek kibontásával, az atmoszféra megfestésével és a cselekmény felvezetésével, itt szinte már a legelején őrületes tempóval indít. Egy öreg, kereskedő úriember (egy démon, vagy talán az Ördög maga) érkezik King kedvenc fiktív kisvároskájába, Castle Rockba, és személyre szabott portékáival totális ölési tébolyba kergeti a lakosságot. A Hasznos holmikban talajvízként jönnek fel a mosolygós szomszédok közti régi sérelmek, és nyomukban az egész város fellángol. Ez az emberben lévő gonoszság elszabadulásának talán leginkább explicit ábrázolása King életművében.

Joyland (Joyland, 2013)

King egyik legutóbbi könyve horrorelemeket csak nyomokban tartalmazó, ponyvahangulatú krimi-dráma felnőtté válásról, halálról, életről, szerelemről, szívszakadásról, elfogadásról és továbblépésről. Főhőse a húszéves Devin, aki 1973 nyarán elszegődik segítőnek a Joyland nevű vidámparkba, ahol aztán találkozik egy különleges képességű, ám haldokló fiúval és annak megtört anyjával. Közben megtudja, hogy új munkahelyének egyik épületében állítólag egy rég meggyilkolt lány szelleme kísért. A King-mércével rövid könyvecske egy édeskeserű, nosztalgikus hangvételű és rendkívül érett alkotás, ami akár a tipikus műfaji elemei nélkül is kiválóan tudna működni, bár akkor le kellene mondanunk a nagyszerű fináléról.

Ragyogás (The Shining, 1977)

Ez valószínűleg a legevidensebb darab a listán, aligha létezik olyan Stephen King legjobbjai”-összeállítás, amin a Ragyogás, a horrorirodalom egyik legnagyobb teljesítménye ne szerepelne. A külvilágtól elzárt Overlook Hotelben télre gondnoki munkát vállaló, és ott a családja szeme láttára lassan megőrülő Jack Torrance (egy újabb író) története a szerző legfőbb műve. Energikus, gonosz, hátborzongató és brutális horror, amely nemcsak feszültsége, atmoszférája, a realizmus és a természetfeletti magától értetődő összemosása miatt emlékezetes, hanem az ember dekonstrukciójának és a Gonosznak való behódolásának ábrázolásáért is (ez King egyik állandó témája).

Tortúra (Misery, 1987)

King rajongói enyhén szólva nem voltak elégedettek bálványuk meglepően horrormentes fantasyjével, A sárkány szemével, és ennek nem féltek hangot adni. A reakciót a szerző a Tortúrába dolgozta bele, amiben egy író balesetet szenved a hegyekben, és pont az egyik legnagyobb, de mindenképpen legőrültebb rajongója találja meg: Annie, egy robusztus, hirtelen haragú nő, aki a férfit hónapokra a rabjává, sőt, a rabszolgájává teszi, hogy megírassa vele kedvenc hősnőjének új történetét. Az ágyhoz kötött szerző és a túlbuzgó ápolónő bizarr kapcsolata a kiszolgáltatottság és a fanatizmus naturális horrormeséje. Egyébként ez lett volna King messze legjobb könyve, amit az akkor már csaknem egy évtizede használt Richard Bachman álnéven írt – csakhogy még megjelenése előtt, 1985-ben lelepleződött a turpisság, és a világ megtudta, hogy King és Bachman egy és ugyanaz.

Végítélet (The Stand, 1978)

Sokak szerint King legjobb, legalább ezeroldalas könyve a Jó és a Gonosz bibliai összecsapásáról szól: egy katonai laborban kitenyésztett járvány szinte teljesen kipusztítja az emberiséget, a kevés túlélő pedig két táborra oszlik, amelyek végül kegyetlen háborúba keverednek egymással a Föld örökléséért. A Végítélet úgy született, hogy King írni akart egy olyan monumentális fantasyeposzt, mint A Gyűrűk Ura – de úgy, hogy az a jelenkor Amerikájában játszódjon. A könyv hemzseg King kedvenc témáitól, mint az emberi gyarlóság és a mindenkiben ott lapuló gonosz, de csak az első kétharmada igazán lenyűgöző. A befejezés miatt King komoly írói válsággal küszködött, ám a Végítélet még így is az életmű egyik legemlékezetesebb darabja.

+ American Vampire

Kingnek több művéből is készült képregényadaptáció, de mindeddig csak egyetlen eredeti képregényt írt ő maga: Scott Snyder és Rafael Albuquerque American Vampire című (máig futó) sorozatának első sztoriját 2010-ben. King a széria egyik főszereplőjének, Skinnernek, egy új vámpírfaj első példányának eredettörténetét dolgozta ki, méghozzá vadnyugati kulisszák közt. Skinner egy törvényen kívüli, akit egy európai vámpírfaj tagjai vadásznak le, és formálnák át – abszolút véletlenszerűen, akaratukon kívül – valami náluk is sokkal erősebbé és veszélyesebbé. King remekül zsonglőrködik a horror és a western műfaji elemeivel, sztorija véres, lendületes, hangulatos, és persze megvan benne az az emberi romlottság is, mint minden művében.  

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Stephen King Újjászületés című regényéből forgat filmet Mike Flanagan

Stephen King Újjászületés című, 2014-ben megjelent könyvéből forgat filmet Mike Flanagan, aki korábban az író Álom doktor című regényét is adaptálta.

...
Hírek

Stephen King elárulta, mi a 10 kedvenc könyve

Most, hogy a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségben mindenki ki van éhezve a szórakozásra és jóformán az egész világ az interneten csüng, Stephen King elárulta, mik a kedvenc könyvei, és ezzel ajánlott is némi olvasnivalót a karantén idejére.

...
Hírek

Stephen King élőben olvasta fel új novelláskötetének első fejezetét

Április 21-én jelenik meg Stephen King új novelláskötete, az If it Bleeds. Az író videóban osztotta meg a könyv első novelláját a rajongóival.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

Thomas Erikson viselkedéskutató új, Energiavámpírokkal körülvéve című könyvében arra ad magyarázatot, hogy miért érezzük bizonyos emberek társaságát fárasztónak. Interjúnkban arról beszélgettünk vele, hogy mit tehetünk, ha energiavámpír van a családban, hogyan hatnak a társadalomra, és örökölhetőek-e a rossz mintázatok. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.