Rushdie először a világ legősibbnek tartott, és a szanszkrit irodalom legrégebbi nyelvemlékeként ránk maradt Pancsatantra című gyűjteményből oszt meg egy történetet. Az állatok fölött uralkodó oroszlánról, az ő sakál tanácsadóiról, valamint egy pórul járt bikáról szóló tanmese lényege, hogy a ravaszság, a fondorlatok és az erkölcstelenség gyakran felülkerekednek a szerénységen, a becsületességen és az önuralmon. Rushdie úgy fogalmaz, nekünk, mai olvasóknak megdöbbentően ismerősek ennek a majdnem háromezer éves könyvnek a történetei, hiszen az árulás és az szemérmetlenség világában éljük a mindennapjainkat.
Látjuk, hogy „nem mindig a jófiúk győznek” – sőt, olykor az sem teljesen világos, hogy kik is a jófiúk.
Az író ezután arról ír, hogy mindig is inspirálták a mesék és a mítoszok, de nem a bennük előforduló csodák miatt, hanem mert az igazságot beszélik el. Példaként említi Orfeusz és Eurüdiké történetét, aminek a tartalma száz szóban is összefoglalható, a benne feltett kérdések viszont ihlethetnének legalább ezer regényt.
Számos alkalommal ő is ihlet reményében olvassa a mítoszokat. A Pancsatantra meséiben például – állítja – mindent megtalál, amit a jóról és a rosszról, a fogságról és a szabadságról, az együttműködésről és a konfliktusokról tudni érdemes.
A szerelem dolgait illetően azonban más gyűjteményekhez kell fordulnia.
Rushdie ezt követően azt a kérdést teszi fel, hogy mit mondanak a békéről az ősi mitológiák és a modern mesék, és így folytatja: nincsenek jó hírei. Homérosz szerint a béke csak évtizedes háború után jön el, mely során Trójának el kell pusztulnia. Az északi mítoszokban az áll, hogy a béke a Ragnarök után köszönthet be, és igaz ugyan, hogy ebben az összecsapásban az istenek elpusztítják az ellenségeiket, de odavesznek maguk is. Hasonló a Mahábhárata és a Rámájana tanítása is: a békének véres ára van. A Pancsatantra előbb idézett meséje szerint pedig a béke csak árulással érhető el.
Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. Az „atombomba atyjaként” emlegetett láncdohányos zseni pályája intrikákkal, erkölcsi dilemmákkal és krimibe illő jelenetekkel volt tele, de a róla szóló könyvet sem volt egyszerű összeállítani. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.
Fotó: Universal Pictures
A szöveg ezen pontján Rushdie a modern mítoszokra is kitér. „Az Oppenheimer című film ‒ írja ‒ emlékeztet minket, hogy a béke csak azután jött el, hogy Hirosima és Nagaszaki lakosságára atombombát dobtak.” A Barbie pedig egyértelművé teszi, hogy a béke és a boldogság csak egy rózsaszín, műanyag világban létezik.
Kétszázezernél is több nézőt vonzott a hazai mozikba a Barbenheimer-hétvége, vagyis a Barbie és az Oppenheimer premierje óta eltelt napok. Csütörtökön bemutattuk az életrajzi kötetet, amelyre Christopher Nolan a háromórás mozija forgatókönyvének megírásakor támaszkodott, ezúttal pedig annak jártunk utána, hogy a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusznak hányféle könyves vonatkozása van.
Fotó: Warner Bros. Pictures
Tovább olvasokA békét – folytatja Rushdie – egy háborúk tépázta világban nehéz megtalálni és nehéz megteremteni, és eljátszik a gondolattal, vajon mi történne, ha az emberek békét kapnának kitüntetésként a szépség, a jóság, az igazságosság – vagy pláne, a készpénz ‒ helyett. Úgy zárja a történetet, hogy az, amit mi erénynek tartunk, más nézőpontból,
illetve a világunkra tett hatása felől nézve könnyen válhat megkérdőjelezhetővé.
Bár világ életében szabadnak érezte magát, napjainkban – fogalmaz – olyan időket élünk, amikor a szabadságot, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát támadások érik „a reakciós, tekintélyelvű, populista, demagóg, félművelt, önimádó, nemtörődöm” erők részéről; amikor az oktatási intézményekben és a könyvtárakban tapasztalható cenzúra egyre szélesebb körű.
A Német Könyvkereskedők Békedíját odaítélő kuratórium úgy döntött, hogy 2023-ban Salman Rushdie írónak adományozza az elismerést. A díjat október 22-én adják át Frankfurtban.
Tovább olvasok„A szabadságra tehát a bal- és a jobboldal, fiatal és az idős egyaránt nyomást gyakorol”, és a szabadság eszméjével nap mint nap visszaélnek a közösségi média platformok tulajdonosai is. Köszönetet mond mindazoknak, akik felemelték a hangjukat az őt másfél éve ért támadás után, zárásként mégis arra buzdít, válaszoljunk a gyűlöletre szeretettel, és higgyünk benne, hogy az igazság még a hazugság korában is sikerre vihető.
Forrás: Guardian
