A fogadóirodáknál Can Hszüe a 2024-es irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyese

A fogadóirodáknál Can Hszüe a 2024-es irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyese

Az elsősorban kísérleti rövidprózájáról ismert, hetvenéves kínai szerző mellett Murakami Haruki és Margaret Atwood díjazására is sokan fogadtak. Csütörtökön megtudjuk, ki lesz 2024 irodalmi Nobel-díjasa. Rövid esélylatolgatás következik.

vn | 2024. október 08. |

2024 irodalmi Nobel-díjasának nevét október 10-én csütörtökön 13 órakor jelenti be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Bár azelőtt, hogy kinyílna a díszes faajtó és egy jól öltözött ember gondosan artikulálva felolvasná a győztes nevét, nem mehetünk biztosra, a fogadóirodákban idén is sokan megtették már a Nobel-díjasra vonatkozó tippjeiket.

A harmadik kínai díjazott?

A Love in the New Millennium szerzőjét tavaly is a favoritok között emlegették. A legfrissebb statisztikák szerint 10/1 arányban biztosak az ő győzelmében a tippelők.

Az 1953-ban, a Hunan tartománybeli Csangshában született Can Hszüe korábban kétszer is volt Booker-jelölt. Amint az életrajzából kiderül, a kulturális forradalom idején szüleit vidéki fizikai munkára kényszerítették, neki pedig az általános iskolával fejeződtek be a formális tanulmányai. Ha ő lesz az idei kitüntetett,

18. nőként nyeri el az irodalmi Nobel-díjat.

Ő lenne egyébként a harmadik kínai díjazott.

Régóta favoritok

Can Hszüe után 14/1 arányban tesznek a tippelők Murakami Haruki győzelmére. Az idén 75 éves japán szerzőt régóta az esélyesek között emlegetik. Portrénkban azt írtuk Murakamiról, hogy „a legfontosabb ihletforrásai között rendszerint a dzsesszt emlegeti, a mágikus realizmusból elrugaszkodó, szürreális és humoros, a science fiction zsánerelemeit sem mellőző írásainak pedig visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem”.

A legutóbb, magyarul megjelent, Mesterségem a regényírás című kötetét a hét könyvének választottuk nyáron,

de abban nem vagyunk biztosak, hogy szeretnénk a japán mester szomszédságába költözni.

Murakami Harukit Margaret Atwood, és a rejtőzködő életet élő Thomas Pynchon követik, fej fej mellett, 16/1-es odsszal. Ahogy A szolgálólány meséjét jegyző kanadai, úgy a legmaradandóbbat talán a Súlyszivárvánnyal alkotó amerikai szerzőre is előszeretettel fogadnak az irodalomrajongók.

Nádas és Krasznahorkai a ringben

„Az idei Nobel-díjért folyó verseny még mindig teljesen nyitott” – nyilatkozta a Guardiannak az online fogadásokkal foglalkozó Ladbrokes munkatársa, Alex Apati. „És bár Gerald Murnane és César Aira iránt nagy érdeklődés mutatkozik, a fogadók körében továbbra is Can Hszüe a legnépszerűbb”

A Ladbrokes listáján Anne Carson (20/1), Don DeLillo (25/1), Salman Rushdie (25/1), Krasznahorkai László (25/1), Nádas Péter (25/1) és Karl Ove Knausgård (28/1) is felbukkan.

2023-ban a norvég Jon Fosse nyerte az irodalmi Nobel-díjat.

Forrás: Guardian

Nyitókép: Sohu / Wikipedia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Margaret Atwood nem fogta vissza magát, amikor le akarták beszélni az írásról

Már a hatvanas években is extrémnek számított az a tanács, amit Margaret Atwood kanadai író egyetemista korában kapott.

...

Macskák, telefonszex és spagetti [Murakami75]

Murakami ötvözi a nyugati kultúrával hazája hagyományait. A legfontosabb ihletforrásai közé tartozik a dzsessz, a mágikus realizmusból elrugaszkodó, a science fiction zsánerelemeit sem mellőző írásainak pedig visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Portré.

...

Thomas Pynchon, az intellektuális Superman

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hogyan kapcsolódik össze egyház, politika és személyes sors? Hodász Andrással beszélgettünk legújabb könyve kapcsán. 

...

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast