Űropera kapta a legjobb regényért járó Hugo-díjat

Űropera kapta a legjobb regényért járó Hugo-díjat

Vasárnap Glasgow-ban átadták az egyik legfontosabb spekulatív irodalmi kitüntetésnek számító Hugo-díjakat. Bár az utóbbi időben több botrány is felütötte a fejét a Hugo körül, az elismerésnek még mindig komoly presztízse van.

vn | 2024. augusztus 12. |

A 2024-ben a skóciai Glasgow-ban tartott Worldconon nevezték meg a Hugo-díjak idei nyerteseit. A kitüntetések odaítéléséről hagyományosan az aktuális sci-fi világtalálkozó résztvevői döntöttek.

A legfontosabb kategóriák győztesei

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Hugo shortlistje 1955 óta a World Science Fiction Society (WSFS) tagjainak szavazataiból áll össze. A szervezetnek bárki tagja lehet, aki jegyet, pontosabban tagságot vesz a következő Worldconra, ahol az aktuális nyerteseket is kihirdetik.

Bár a Hugo-díj adminisztrációs albizottsága idén közel 400 szavazatot gyanúsnak talált, azonban állításuk szerint ezek nem befolyásolták a végeredményt.

A legjobb regény Emily Tesh háborús queer űroperája lett.

A Some Desperate Glory a családról, valamint a választások beszűküléséről is beszél. Tesh bemutatkozó kötete többek között Vajra ChandrasekeraShannon Chakraborty és John Scalzi elől halászta el a Hugót.

A legjobb kisregény T. Kingfisher Thornhedge, a legjobb hosszú elbeszélés Naomi Kritzer The Year Without Sunshine című írása lett, a legjobb novellának pedig a Better Living Through Algorithms-t választották, ugyancsak Kritzertől.

A legjobb sorozat kategóriát Ann Leckie és az Imperial Radch nyerte,

a legjobb képregénynek járó díjat pedig Brian K. Vaughan és Fiona Staples Sagája vitte haza.

Megvásárolt szavazatok és kitalált nevek

Ahogy arról nemrég mi is beszámoltunk, a Hugo-díj adminisztrációs albizottsága szerint az éves elismerésekre leadott szavazatok összeszámolása során azt állapították meg, hogy 377 voksot olyan személyek adtak le, akiknek „nyilvánvalóan hamis a nevük és/vagy más jellemzők miatt összeférhetetlenek”.

Az emlegetett hamis nevek között számos vezetéknév szinte teljes mértékben megegyezett, és akadtak olyanok is,

akiknek „egymást követő számok fordításából” állt össze a kitalált neve.

A kétes kilétű voksolók többsége az „A” finalistának nevezett szerzőre adta a szavazatát. Az albizottság közleményéből kiderül, hogy amiatt nem fedik fel az „A” finalista kilétét, mert nincs rá bizonyítékuk, hogy a művére csalárd módon leadott voksokról az illető tudott.

„Szeretnénk megnyugtatni a 2024-es Hugo-választókat, hogy a leadott szavazatokat tisztességesen számolták meg” ‒ olvasható a Guardian által szemlézett közleményben.

„Legfőképpen pedig arról szeretnénk biztosítani az idei Hugo-díj nyerteseit, hogy tisztességesen nyertek.”

Az idei Hugo-döntős amerikai sci-fi író, John Scalzi (akivel tavaly interjúztunk) „az átláthatóság üdvözlendő aktusának” nevezte a nyilatkozatot.

Egy másik botrány

Az átláthatóság tényleg jó cél lehet, hiszen amint februárban mi is beszámoltunk róla, a Hugo-díj tavalyi jelölési folyamata során több népszerű és sikeres kötet, köztük R.F. Kuang Bábelje és Neil Gaiman Sandmanje is a „nem támogatható” kategóriába került.

A díjat, mint fentebb említettük, az éves sci-fi világtalálkozón, a Worldconon adják át, amit tavaly Kínában tartottak, így azonnal felmerült a gyanú, hogy a kínai kormány nyomására cenzúráztak bizonyos szerzőket. Köztük már nyugaton élő, kínai származású írókat, valamint olyan szerzőket is, akik kritizálták Kína politikáját.

Később nyugati szervezők kiszivárgott emailjei megerősítették a gyanút, ráadásul az is kiderült, hogy Tibet és Tajvan is tiltólistán volt. Adrian Tchaikovsky, a tavalyi győztes kijelentette, hogy a botrány miatt érvénytelennek tekinti a díját, és mások mellett rendszerszintű változásokat, illetve ő is átláthatóságot követelt a Hugótól.

Forrás: Guardian, sffworld.com

Nyitókép: X

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hamis szavazatokkal próbálták befolyásolni az idei Hugo-díjakat

Az egyik legfontosabb spekulatív irodalmi kitüntetés, a Hugo-díj adminisztrációs albizottsága közel 400 szavazatot talált gyanúsnak, de állításuk szerint ezek nem befolyásolták a végeredményt.

...

Adrian Tchaikovsky a botrány miatt érvénytelennek tartja a Hugo-díját

Az idő gyermekei szerzője az átláthatóságot szolgáló változtatásokat sürgeti a díj körüli botrány miatt.

...

Kínai cenzúra foszthatta meg a Bábelt és a Sandmant a Hugo-jelöléstől

A Hugo a legfontosabb spekulatív irodalmi elismerések közé tartozik, ám a tavalyi díjazással kapcsán felmerült az erős gyanú, hogy Kína befolyásolta a jelölési folyamatot. A Hugo történetében nem ez lenne az első alkalom, hogy politikai szándékkal megpróbálják befolyásolni a végeredményt. 

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

Polc

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

...

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

...

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

...
A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú.