A Hugo-díj adminisztrációs albizottságának hétfői közleménye szerint az éves elismerésekre leadott szavazatok összeszámolása során azt állapították meg, hogy 377 voksot olyan személyek adtak le, akiknek

„nyilvánvalóan hamis a nevük és/vagy más jellemzők miatt összeférhetetlenek”.

Fantáziátlan csalók

Bár a Hugót régóta a spekulatív irodalomban kapható legjelentősebb elismerések között emlegetik, az idei eredményt befolyásolni kívánók nem túlságosan erőltették meg a fantáziájukat. Az emlegetett hamis nevek között számos vezetéknév szinte teljes mértékben megegyezett, és akadtak olyanok is, akiknek „egymást követő számok fordításából” állt össze a kitalált neve.

Ez alapján azt gyanítjuk, az adminisztrációs albizottságnak nem kellett a leleplezés érdekében mesterdetektívet fogadnia. A Guardian cikke szerint az idei szavazási séma „megdöbbentően és nyilvánvalóan más” volt, mint a korábbiak. A fentebb emlegetett,

kétes kilétű voksolók többsége ugyanis az „A” finalistának nevezett szerzőre adta a szavazatát.

Az albizottság közleményéből kiderül, hogy amiatt nem fedik fel az „A” finalista kilétét, mert nincs rá bizonyítékuk, hogy a művére csalárd módon leadott voksokról az illető tudott.

A hírnév ára 8 millió forint?

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Hugo shortlistje 1955 óta a World Science Fiction Society (WSFS) tagjainak szavazataiból áll össze. A szervezetnek bárki tagja lehet, aki jegyet, pontosabban tagságot vesz a következő sci-fi világtalálkozóra, ahol az aktuális nyerteseket is kihirdetik.

A tagság évente minimum 45 fontba kerül, úgyhogy nem nehéz kiszámolni, hogy az adminisztrációs albizottság által kifogásolhatónak talált 377 szavazat közel 17 ezer fontba,

azaz nagyjából 8 millió forintba került.

Amint az adminisztrációs albizottsága közleményéből kiderül, „bizalmas jelentést kaptak arról, hogy a szóban forgó szavazóknak feltehetően egy magánszemély szponzorálta a WSFS tagság megvásárlását, aztán visszatérítette az árat, miután az illetők tudták bizonyítani, hogy a szponzor kívánsága szerint szavaztak”.

A győztesek tisztességesen nyertek

„Szeretnénk megnyugtatni a 2024-es Hugo-választókat, hogy a leadott szavazatokat tisztességesen számolták meg” ‒ olvasható a közleményben. „Legfőképpen pedig arról szeretnénk biztosítani az idei Hugo-díj nyerteseit, hogy tisztességesen nyertek.”

John Scalzi, az idei Hugo-döntős amerikai sci-fi író (akivel tavaly interjúztunk)

„az átláthatóság üdvözlendő aktusának” nevezte a nyilatkozatot.

Nem ez az első botrány a Hugo körül

Ahogy februárban mi is beszámoltunk róla, a Hugo-díj tavalyi jelölési folyamata során több népszerű és sikeres kötet, köztük R.F. Kuang Bábelje és Neil Gaiman Sandmanje is a „nem támogatható” kategóriába került. A díjat, mint fentebb említettük, az éves sci-fi világtalálkozón, a Worldconon adják át, amit tavaly Kínában tartottak, így azonnal felmerült a gyanú, hogy a kínai kormány nyomására cenzúráztak bizonyos szerzőket. Köztük már nyugaton élő, kínai származású írókat,

valamint olyan szerzőket is, akik kritizálták Kína politikáját.

Később nyugati szervezők kiszivárgott emailjei megerősítették a gyanút, ráadásul az is kiderült, hogy Tibet és Tajvan is tiltólistán volt. Adrian Tchaikovsky, a tavalyi győztes kijelentette, hogy a botrány miatt érvénytelennek tekinti a díját, és mások mellett rendszerszintű változásokat, illetve átláthatóságot követelt a Hugótól. Úgy látszik, ez még most is időszerű.

Az idei Worldcon egyébként augusztusban lesz Glasgow-ban, a Hugo-győzteseket pedig augusztus 11-én hirdetik ki. Az már biztos, hogy a Trónok harca írója, George R. R. Martin csak látogatóként vehet részt a programon, mert a szervezők nem fogadták el az előadásötleteit.

Forrás: Guardian

Nyitókép: pix4free.org