Július 23-án este 8-kor közzétették a Felvi.hu oldalán a felvételi ponthatárokat. Több népszerű szakra idén magasabb pontszámra volt szükség a bejutáshoz, mint tavaly, és akadtak olyan intézmények is, ahol kiugróan sok pont kellett: a Dunaújvárosi Egyetemre például állami ösztöndíjas levelező tagozatra csak maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bekerülni.
A felsőoktatásban töltött időszak az egész életünkre hatással van. Az önállósodás, a felnőtté válás nehézségei, a kudarcokkal való szembesülés és persze a párkapcsolat témája is meghatározó ezekben az években. Nem véletlen, hogy számos regény foglalkozik az egyetemi évek történéseivel. Hármat ajánlunk ezek közül.
Sally Rooney: Baráti beszélgetések
Sally Rooney történetei megosztják az olvasókat: vannak, akik lelkesedve fogadták, hogy az írónő behozta az Y generáció problémáit az irodalomba, másokat elképesztően idegesítenek a karakterei, akik a problémák megoldása és a nyílt kommunikáció helyett inkább a passzív befelé fordulást és a szenvedést választják. Rooney Normális emberek című kötetéhez hasonlóan a Baráti beszélgetések (a hét könyve is volt nálunk) középpontjában is az emberi kapcsolatok, a játszmák és a szerelmi dráma állnak.
Egy viszonylag közhelyes élethelyzetet, a megcsalás témáját dolgozza fel a kötet, de veszi a fáradságot, hogy mögé nézzen, és megmutassa, milyen érzelmek, motivációk és sebzettségek állhatnak egy olyan klisés szituáció hátterében, amikor egy idősebb, házas férfi viszonyt kezd egy jóval fiatalabb nővel.
A barátság és a szerelem nagy kérdései mellett szó esik a diszfunkcionális családokról, a gyerekvállalásról, az alkotás nehézségeiről, a pénzről és még az endometriózis okozta gyötrelmekről is.
Az egész történet kerete, háttere pedig az egyetem, és megjelennek az egyetemista lét kihívásai, örömei és magányossága is. A könyvből adaptáció is készült.
Elena Ferrante: Nápolyi történetek
Elena Ferrante Nápolyi regények-tetralógiája (itt írtunk róla) látszólag két nő barátságának története, de benne van egy egész korszak és egy város regénye, illetve egy sajátos szabályok szerint működő közösségé, sőt egyúttal egy kapcsolat dinamikájának és egy kreatív életpálya kibontakozásának a krónikája is.
A narrátor, Elena Greco elbeszélése nyomán rengeteget megtudunk a telepként emlegetett nápolyi szegénynegyed lakóiról és az innen való kitörés, majd visszatérés nehézségeiről.
A regényfolyam második kötete, Az új név története foglalkozik azokkal az évekkel, amikor Elena a Pisai Egyetemen tanul, anyagi és identitásproblémákkal küzd, Lila pedig – aki páratlan intelligenciája ellenére nem tanulhat tovább – egy gyárban robotol.
Mona Awad: Nyuszika
Samantha egy elit egyetem írásművészeti mesterképzésének ösztöndíjas hallgatója, és ki nem állhatja a prózaíró klub dúsgazdag lánykáinak négyfős klikkjét, akik látszólag tökéletesek, Nyuszikának szólítják egymást, és valahogy nagyon furák. Egy nap valamiért Samanthát is meghívják a Nyuszikák legendás Szutyok Szalonjába, és a magányos, kívülálló lányt azonnal berántja a Műhelynek nevezett klub világa, ami jóval több, mint egy tudatmódosítókban bővelkedő művészi összejövetel. Samantha hanyagolni kezdi Avát, a legjobb barátnőjét és a tanulmányait is, egyre mélyebbre merül a Nyuszika-kultusz rituáléiban, míg végül már ő is nehezen tudja kibogozni a valós és a képzelt történések szövevényét.
A kanadai születésű Mona Awad horrorelemeket is tartalmazó regénye Ottessa Moshfegh My Year of Rest and Relaxation című könyvével együtt a BookTokon hasító weird girl-trend egyik alapműve.
Egy booktokker (@eviemaddaloni) az ilyen könyvekre „nyugtalanító és nyers” elbeszélésekként hivatkozik, amelyek visszavágnak a csendes és jól nevelt női ábrázolásmódoknak. Ezek a figurák ugyanis lehetnek rendetlenek, dühösek és hangosak, és még véletlenül sem próbálnak meg szimpatikusak lenni.
