A technológia egyszerre ígéretes és ijesztő – hogyan használjuk jól és felelősségteljesen? Mi az, ami az AI-nál is veszélyesebb lehet? Milyen a különleges, autizmus spektrum zavarral élő zsenik világa, és miért kell átgondolnunk, amit az agyterületek működéséről tudunk? Ezekre a kérdésekre keres választ a Futurotheca TECHNOLÓGIA szekciója. Mutatjuk az előadókat, illetve világszerte népszerű nonfiction könyveiket, és találkozzunk november 15-én a BMC-ben! Részletes program itt. A technológia szekció támogatója a Samsung. Vedd meg a jegyed itt!
A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.
Dr. Meskó Bertalan: Térkép a jövőhöz - Jövőkutatás mindenkinek
Dr. Meskó Bertalan (podcast itt) jövőkutató úgy véli, a jövő elemzése nemcsak szakértőknek való, hanem bárki számára elérhető, és különösen fontos a gyors technológiai változásokkal és temérdek információval teli világunkban. Ráadásul a szerző szerint nem csak a klímaváltozással vagy az AI térnyerésével kell foglalkozni: a legnagyobb veszély ugyanis szerinte az, ha elveszítjük a reményt a jövő iránt. Ha úgy hisszük, hogy a jövő rajtunk kívül történik, és sem befolyásolni, sem megérteni nem tudjuk, akkor lemondunk róla, még mielőtt elérne minket.
A technológiai változások gyors üteme, a gazdasági nyomás és a folyamatos önfejlesztés arra kényszerítenek minket, hogy szünet nélkül a jelennel foglalkozzunk, és megnehezítik, hogy képesek legyünk egyet hátra lépni, és ránézni az átfogó képre. Így pedig fennáll a veszély, hogy szem elől tévesztjük a nagyobb összefüggéseket, hogy nem mérjük fel a tetteink hosszú távú következményeit, és
elszalasztjuk egy olyan jövő tervezésének a lehetőségét, amelynek alakításában aktívan részt vehetnénk, nem pusztán reagálhatnánk rá, mire elérkezik.
Valójában többféle jövő létezik, a Térkép a jövőhöz könyv pedig tudományos alapú, de gyakorlatias és könnyen alkalmazható eszközöket kínál arra, hogyan készülhetünk fel rájuk. A könyvbe itt beleolvashatsz.
Daniel Tammet: Kilenc elme
Daniel Tammet új kötete, a Kilenc elme kilenc különleges, autizmus spektrum zavarral élő ember életébe enged bepillantást Ausztráliától Franciaországon át Japánig. Van köztük matematikus, aki átrándul a politikába is. Van gyilkosságokat kinyomozó detektív, akinek csak egyetlen esetet nem sikerült megoldania. Van iskolateremtő sebész, van sikeres regényíró, és van beszédképtelen autista, aki számítógép segítségével kommunikál.
A szerző autista savant, több nyelven beszél, jelenleg magyarul tanul, ebben hatalmas lépésekben halad. Gyermekkoráról és ifjúságáról először 2019-ben megjelent, most újra kiadott Kék napon születtem című kötetében ír, Számokban létezünk című második kötetét annak szentelte, hogyan szövi át hétköznapjainkat a számok világa.
„...a számok számomra nemcsak krikszkrakszok, hanem külön formájuk, színük, anyaguk és jelentésük van.
És noha jelentésükben intuitívak, nekem ez költészet” – mondta egy interjúban. Azt is elárulta, hogy gyermekkorában számokból kialakított nyelvet használt, amelyet rajta kívül nem értett senki.
A brit szerző Számokban létezünk, avagy technológia a mindennapokban címmel tart előadást 16:45-kor, és részt vesz egy kerekasztal-beszélgetésen Jesús Martín-Fernández idegsebésszel és kognitív idegtudóssal, valamint Meskó Bertalan jövőkutatóval. A beszélgetést Molnár Janka Sára fizikus, tudománykommunikátor moderálja.
Jesús Martín-Fernández: Mondd, mit érzel?
Jesús Martín-Fernández spanyol idegsebész és kognitív idegtudós alig múlt harmincéves, amikor orvostörténelmet írt azzal, hogy éber pácienseken végzett agyműtétei során egy speciális, MI-alapú tesztet alkalmazott, hogy megőrizze betegei érzelmeit. A kötet (olvass bele itt!) egy egyedülálló sebésznapló, ahol végigkövethetjük, ahogy Martín-Fernández végigműti a világot, és elmagyarázza előadásaiban, miért nem a tumort kell operálni, hanem az agyat. Szemléletformáló gondolataival és ötdimenziós modelljével pedig nemcsak az orvostudományt forradalmasítja, hanem új fényben láttatja az emberi test legrejtélyesebb szervét, az agyat is.
„Hol találhatók az érzelmek? Hogyan védjünk vagy mentsünk meg olyasvalamit a műtét során, ami láthatatlan?” – teszi fel a kérdést, és úgy véli,
„nem gondolhatjuk többé, hogy (...) a Broca-terület a szavak kimondásáért, a Wernicke-terület azok megértéséért felelős, a prefrontális kéreg pedig az érzelmeket kontrollálja. Az agy nem így működik.
Ezeket a fogalmakat sürgősen újra kell definiálnunk.”
A fesztivál teljes programja itt található. Tarts velünk, és építsük együtt a jövő könyvtárát!
A szerzők fotói: Európa Kiadó