Mike Gould, egy North East Somersetből származó férfi az édesanyja halála után találta meg azt a bőröndöt szülei padlásán, amelyben soha nem látott szerelmes levelek, fényképek és emlékek voltak.

„Rájöttem, hogy ezek nemcsak szerelmeslevelek, hanem történelem is”

– mondta.

Gould édesanyja, Grace a brit hadsereg női önkéntes egységében (Auxiliary Territorial Service) szolgált, édesapja, Les pedig a Brit Királyi Légierőnél (RAF), a korzikai hegyekben szolgált, ahol ellenséges zászlóaljakkal körülvéve titkos radar- és rádióberendezéseket működtetett.

A házaspár ritkán beszélt a szolgálati idejükről, ezért Gould a leveleiken keresztül fedezte fel a történetüket: 

„Gyerekkoromban nem fogtam fel, hogy valójában min mentek keresztül, mit láttak a szüleim, miben vettek részt. Most már nagyon bátor embereknek tartom őket.”

A katonaság által cenzúrázott levelek többsége a mindennapi életről szól, például az időjárásról, a családtagok betegségéről és a buszra való várakozásról, de a háború valóságát is bemutatják. Az egyikben a szerző apja meg is kérte Grace kezét.

Gould elmondta, hogy a levelek felfedezése után jobban kötődik a családjához. Bár a levelek ihlették a kötetet, a szerző arról is beszélt, hogy néhány dolgot megváltoztatott a könyvben: egy szerelmi történetté alakította, mert különben csak egy napló lett volna.

Hangfelvételek alapján is született már regény

Levelek helyett magnókazetták alapján, de családi emlékek hatására született a londoni zneész és író, Roxanne de Bastien kötete, A budapesti zongorista is. A szerző édesapja halála után találta meg azokat a hangfelvételeket, amelyeken magyar nagyapja elmeséli az életét, a budapesti bároktól a koncentrációs táborokon át Berlinig. A könyvbemutatóról itt írtunk. 

(bbc.com)

Fotó: Joana Kosinska, Unsplash