Az orosz rendező két évig dolgozott azon, hogy saját kezűleg fesse meg Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című klasszikusának minden egyes képkockáját az animációs filmhez. Az animációval Petrov nem csupán technikai bravúrt hajtott végre, hanem sikeresen adta vissza Hemingway klasszikusának lényegét is. A film nemcsak látványos, de mélyen átérezhető módon közvetíti Santiago küzdelmét és belső harcait.
A klasszikus irodalom találkozása a művészettel
Ernest Hemingway kubai halászról szóló története a világirodalom megkerülhetetlen alkotásává vált. Az 1952-es kisregényben Santiagót követjük, aki három hosszú napon át viaskodik egy hatalmas kardhallal, hogy aztán a tetemet a hazafelé vezető tengeri úton felzabálják a cápák.
A kisregény a világ számos országában kötelező olvasmány, amely nemcsak a kitartásra tanít, de a küzdelem, a büszkeség és az öregedés története is egyben. A diákok kedvükre válogathatnak a filmes adaptációk közül: az 1958-ban bemutatott amerikai feldolgozás Spencer Tracy főszereplésével készült, az 1990-es változatban pedig Anthony Quinnt alakítja a kubai halász. A feldolgozások közül kiemelkedik az üvegfestékkel készült orosz–japán–kanadai animáció. A koprodukció rendezője az orosz Alekszandr Petrov, a film 2000-ben elnyerte a legjobb animációs kisfilmnek járó Oscar-díjat.
Az animáció különlegessége a több mint 29 ezer üvegre festett képkocka, amiket a rendező készített lassan száradó olajfestékkel. A fia, Dmitrij volt a segítségére. Az összes kocka megfestése két évig tartott, az elkészült darabokat Petrov az ujjaival mozgatta, ami a felvételen olyan hatást kelt, mintha életre kelne a festmény. A forgatáshoz fejlett technológiai eszközöket, speciálisan erre a célra készült motion-capture kamerát használt.
Mit nyújt ma a regény?
Tavaly nyáron az újraolvasó rovatunkban olyan klasszikusokat vettünk elő újra, amelyeket mindenki ismer, még akkor is, ha soha nem is olvasta őket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit nyújtanak ma a klasszikusok, így Hemingway legfontosabb művét, Az öreg halász és a tengert is újra elővettük és azt írtuk róla: (...) „A nők körében is igen népszerű Hemingway veszélyes életet élt (Nobel-díját például azért nem tudta átvenni, mert repülőbalesetet szenvedett, de ezen kívül három súlyos autóbalesetet és több komoly fejsérülést is túlélt), és mindemellett komoly depresszióval és alkoholproblémákkal küzdött. Az öregedés és a betegség talán éppen ezért rázta meg annyira, hogy édesapjához hasonlóan önkezével vetett véget életének, mikor egy álmos júliusi vasárnapon, 61 éves korában főbe lőtte magát. Santiago történetét 53 évesen írta, amikor még nem volt öreg, de már egészen biztosan szembesülnie kellett testi hanyatlásának első jeleivel. Talán éppen ezért mutatja be a küzdelmet, az emberi kitartást éppen egy idős, erejét egyre inkább elveszítő, ugyanakkor hihetetlenül harcos férfi képében (...)”.
Forrás: Open culture
