Milyen apa volt Hemingway?

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

Vass Norbert | 2024. április 16. |

A jómódú polgárcsaládból származó Hemingway egy hatszobás, viktoriánus-kori házban, a Chicago külvárosához tartozó Oak Parkban töltötte a gyerekkorát. Szerinte „széles gyepek és szűk látókörök jellemezték” ezt a protestáns erkölcsök által átjárt környezetet. És a halványzöld, puha pázsitok helyett már kiskamaszként is az elvadult erdők és az eldugott tavak voltak otthonosak neki. Természetkedvelő édesapjával szívesen kalandozott, horgászott vagy vadászott Michigan rengetegeiben. Az ismeretlen, a vadon meg persze a hírnév egész életében vonzotta őt, de vajon mindezek mellett mennyiben tudta ellátni a szülői feladatait?

„Az apasághoz túl fiatal vagyok”

A Hemingway Letters Project kutatója, Verna Kale az író közel 6000 levelét vizsgálta meg. Témánk szempontjából a legfontosabbak talán az 1932 és 1934 közöttiek. Ebben az időszakban ugyanis Hemingway az apasággal járó érzelmi mélységeket igyekezett feltárni a műveiben, miközben a levelei arról a küzdelemről tanúskodnak, hogy a szülői lét elvonja a figyelmét arról, ami számára a legfontosabb.

Természetesen az írást értette ez alatt.

Hemingwaynek három fia volt. A legidősebb, John (azaz „Bumby”) az író 24 éves korában, első házassága idején született. Amint Gertrude Stein Alice B. Toklas önéletrajza című memoárjából kiderül, egy este, amikor Hemingway meglátogatta őt, keserűen közölte vele, hogy „túl fiatal ahhoz, hogy apa legyen".

Hemingway szakmájában nincs alibi

Akkor pedig, amikor a Halál délután című regénye befejezésén dolgozott, az író a hároméves, a hangyaméreg megkóstolásába kishíján belehaló Patrick-kel, a mindössze pár hetes Gregoryval (évtizedekkel később, a nemváltó műtétjét követően: Gloria) és a császármetszés után lábadozó második feleségével, Pauline Pfeifferrel élt egy fedél alatt.

Egy 1932-ben, az anyósának címzett levélben Hemingway azt magyarázza, hogy az ő szakmájában nincs kifogás, nincs alibi. Ha ugyanis nem sikerül jól az új kötete, nem vonhat félre minden egyes olvasót, hogy elújságolja nekik, „milyen szép nagyfiú már Gregory”, ahogy a vízvezetékrendszer hibái vagy a vasárnapi templomlátogatásai

sem jelenthetnek kifogást arra, hogy rosszak a mondatai.

Ha valaki hagyja – szögezi le a levélben Hemingway –, hogy a családi élet sikerei eltereljék a figyelmét a munkájáról, az csupán menekül a tennivalói elől, ez pedig szerinte többé-kevésbé a hivatás feladásához vezet.

A táblázat, amiben számon tartják a Hemingway család utazásait

A hivatás persze számára nem merült ki az írógép püfölésében, a túl hosszúra sikerült mondatok papírgalacsinná gyűrésében és szemetesbe hajításában. Hozzátartozott azoknak a kalandoknak a megélése is, amikből később ihletet meríthetett. És bár arra szívesen szánt időt, hogy megtanítsa a fiainak a horgászat és a vadászat fogásait, amikor még igazán kicsit voltak, nem habozott rokonokra vagy épp dajkákra bízni őket, ő pedig, ha mehetnékje volt, útra kelt.

Hemingway repülőgép-baleseteiről írott levele rekordáron kelt el
Hemingway repülőgép-baleseteiről írott levele rekordáron kelt el

Az amerikai író négyoldalas levelet írt az ügyvédjének két egymás utáni napon történt repülőgép-balesetéről és az ezek során szerzett sérüléseiről. A levél most talált gazdára egy aukción. 

Tovább olvasok

A legkisebb Gregory-ra olykor hónapokig vigyázott nevelőnő, Patrick időnként a szüleivel tartott, Bumby pedig az apja és az akkor már tőle külön élő édesanyja között ingázva töltötte a napjait. Egyik fiúnak sem lehetett könnyű, hiszen ők és a szüleik is (néha együtt, de inkább külön) rengeteget voltak úton. Amint Verna Kale megjegyzi, a Hemingway Letters Project kutatóival ezért táblázatot vezettek arról, hogy egy adott időpontban ki hol tartózkodik a család tagjai közül.

„Jót társ és jó gyerek”

Kale szerint mindezek ellenére sem lehet azt állítani, hogy Hemingway ne törődött volna a gyerekeivel. 1932 novemberében például, amikor a két kisebb fiának szamárköhögése volt, és anyjuk a nagyszülők arkansasi házában ápolta őket, az író elhalasztotta New York-i útját, hogy Key Westben maradhasson Bumby-vel. „Jó társ és jó gyerek”, fogalmazott egy, a szerkesztőjének küldött levélben, „de a kocsmába azért mégsem hurcolhatom magammal”.

Hemingway kedvenc bárja, ahol minden évben összefutnak a hasonmásai
Hemingway kedvenc bárja, ahol minden évben összefutnak a hasonmásai

A lőfegyverhasználat és a minimalista prózanyelv mellett Hemingway imázsának a whiskyzés is fontos része volt. Kedvenc amerikai kocsmájában évről évre összegyűlnek az oroszlánvadász külsejű emberek. Az első novella, a tönkrement második házasság és a Sloppy Joe története.

Tovább olvasok

A Patrick-nek címzett leveleit Hemingway rendszerint bekarikázott pontokkal rajzolta tele,

amik a kissrácnak küldött csókokat jelképezték a családi kódrendszer szerint.

Apák és fiúk „Papa” szövegeiben

1932 végén az író a később A győztes nem nyer semmitben megjelent Apák és fiúk című elbeszélésen dolgozott. Ez azon kevés történetének egyike, amelyben a hagyományosan önéletrajzi karakterként azonosítható Nick Adams nevű figura szülőként szerepel. A cselekmény szerint ősz van, Nick az elhagyott országúton vezet, a mellette lévő ülésen alszik a fia, ő pedig végiggondolja, hogy a nemrég elhunyt édesapja milyen tanácsokat adott annak idején neki. A hirtelen felébredő kissrác pedig

a nagyapjáról kérdezi, mintha csak olvasna a gondolataiban.

Nem véletlen talán, hogy ezt az elgondolkodtató, melankolikus darabot mindössze három évvel azután vetette papírra Hemingway, hogy az édesapja öngyilkos lett. Nem tudjuk pontosan, hogy a valóságban is megtörtént-e ez az egyszerre nyomasztó és felemelő autóút, de könnyen lehet.

Az viszont világosan kiderül Hemingway leveleiből, hogy Bumby magas lázzal járó influenzája húzódik meg az Egynapi várakozás című elbeszélés mögött. És kétségtelen, hogy a szöveg

kilencéves szereplője a legbátrabb Hemingway-hősök egyike.

Bár Hemingway szívesen hangoztatta, hogy az egész világról akart képet alkotni a műveiben, a Penn State Egyetem oktatója szerint úgy tűnik, megértette, hogy senki sem ismerheti igazán a másik ember legbensőbb megéléseit. Még a saját fiáét sem.

Forrás: The Conversation

Nyitókép: Hemingway Patrick-kel és Gregoryval Kubában, 1942-ben. Forrás: Wikipedia

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Milyen zenéket hallgathattak Hemingway Párizsában?

Elindult a 21. Század Kiadó könyves Spotify-csatornája, ahol a kötetekhez kapcsolódó playlistek, a szerzők, műfordítók kedvenc zenéi is megtalálhatók.

...
Hírek

Először jelenik meg egy nemrég megtalált Hemingway-novella magyarul

Exkluzív, eddig magyarul még soha publikált novella jelent meg Hemingwaytől a 21. Század Kiadó gondozásában megjelenő Magazin21-ben. A világhírű író szövege Totth Benedek fordításában olvasható.

...
Hírek

Előkerült Hemingway egy eddig ismeretlen novellája, amiben megkérdőjelezi F. Scott Fitzgerald férfiasságát

Hemingway hagyatékában egy olyan passzív-agresszív történetre bukkantak, amiben kigúnyolja a bokszoló Kid Fitz, vagyis F. Scott Fitzgerald fizikai képességeit. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Lehet, hogy az álom az alvás lényege? – 3 könyv, amiben az álom fontos szerepet játszik

Bár sokszor nem tűnik többnek az alvás furcsa mellékhatásánál – és persze tudattalanunk kedvelt játszóterénél –, előfordulhat, hogy az álom valójában egy létszükséglet.

...
Zöld

A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve

Ősidőkben gyökerező erdők, újjászülető harcos hercegnők, apák és fiúk, az elme történetteremtő képessége, Freud és Jung, Tolkien, növényhorror és növényvakság a fantasyben, valamint az ember és a nem emberi világ szoros kapcsolata is szóba kerül a podcastban.

...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Kritika

Stephen King első horrorját a kukából kellett kimenteni / 50 éves a Carrie

1974-ben, 26 évesen jelent meg Stephen King első regénye, a Carrie, amelyben egy középiskolás lány első menstruációjának a következménye több száz halott és egy kisváros elpusztítása. 

Szerzőink

...
Valuska László

A háromtest-probléma: mi lesz velünk, ha 400 év múlva elpusztítanak minket a szuperokos high-tech lények?

...
K. Varga Bence

K. Varga Bence: Akna és kampó

...
sa

Ezeket a könyveket olvasd, ha jobban meg akarod ismerni a roma irodalom gazdagságát!

Podcastok
...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Podcast

Litkai Gergely: Tízmillió faj segít túlélnünk, ha megtanulunk együttműködni velük / Az élet szövete 

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

Litkai Gergely: Miért kell elképzelnünk a jövőt?

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

Polc

Stephen King első horrorját a kukából kellett kimenteni / 50 éves a Carrie

...

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...