Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet
Beleolvasó vámos miklós igen

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

Könyves Magazin | 2021. július 23. |
Vámos Miklós
Igen - (élni, olvasni, írni)
Athenaeum, 2021, 300 oldal
-

"Az én három fő tevékenységem ebben az életemben: Élek. Olvasok. Írok. Ez valamiféle fontossági sorrend is. Sok tapasztalatot, gondolatot, megfigyelést gyűjtöttem össze, amióta az aranyérmes tevékenységet folytatom. Ezeket próbálom közreadni most. Ugyanakkor tudhatni rólam, hogy soha nem veszem magam túl komolyan. Igyekszem kevesebbet sírni, mint írni. Valamint lehetőleg soha nem félni, inkább élni. Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet."

Vámos Miklós: Igen - (élni, olvasni, írni)

HÁTTÉRTUDÁS

Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz. Hiszen a doktor sok olyasmit tanult fő tárgyamról, az emberről, amit én nem. Kértem tanácsot néhányszor orvosi végzettségűektől, de nem sokra mentem velük. Ismertem kollégát, aki doktori diplomával rendelkezett, de írásaiban kevés nyomát láttam annak, amit az egyetemen vagy szakmája gyakorlása közben sajátított el.

Amint beléptem a harmadik ikszbe, újabb ötletem támadt. Talán nem is a test titkai a fontosak, inkább a lélek rejtelmei, következésképp a pszichológia tudománya adhat nekem újabb támaszt. Mi volna, ha jelentkeznék másoddiplomás pszichológia szakra az ELTE-re? Persze magamat is képezhetem, olvastam összevissza Freudot, Jungot, Ferenczit, Méreit. Tankönyveket és szöveggyűjteményeket. Ez hosszabb távon tényleg hasznomra vált, kezdetben azonban csak fokozta bennem a bizonytalanságot és a káoszt.

Idővel eljutottam a szociálpszichológiához. Attól kifejezetten lázba jöttem.

A társas lény és Elliot Aronson más munkái reflektorként világították be az emberi cselekvések indítékait és tévútjait.

A szociálpszichológia doyenjét Kepes András mutatta be Budapesten, ahová egy konferenciára jött, és András interjút készített vele. Egy-két év múltán már a Yale School of Dramán lebzseltem. Írásra tanítgattam a színiakadémistákat, váltakozó sikerrel. Dráma- és filmírás volt a tárgyam – pedig ez a kettő a leggyöngébb oldalam, sok tapasztalatom ellenére. De ezekre kértek föl. A hátrányban előny: ha olyasmit oktatsz, ami nem az erősséged, magad is gyakorolsz. Arrafelé közhasznú mondás, hogy aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, és aki tanítani se tudja, az az egyetemi tanár. Ez illett rám.

Aronson nagyobbik fia az atya szakmáját tanulta éppen a Yale megfelelő fakultásán, ennélfogva Elliot többször átjött a nyugati partról látogatóba. Találkozgattunk. E kapcsolatnak köszönhető, hogy hazatértem után egyik (Pratkanisszal közösen jegyzett) művét (A rábeszélőgép, eredeti címe: The Age of Propaganda) én fordítottam magyarra. Abból talán még többet tanultam, mint A társas lényből. Világossá vált, hogy én szociálpszichológiai érdeklődéssel írok, hiszen azt figyelem, miként viselkedik az ember, amikor csoportban él, cselekszik, szeret, gyűlöl, csalódik, születik, pusztul. Az alábbi csoportokkal foglalkoztam sokat: szerelmesek, barátok, házaspár, család, iskolai osztály, kollégák, szomszédság, nemzetség.

Titokban arról képzelegtem, hogy mellékfoglalkozásként szociálpszichológiai kísérleteket találok ki, szervezek, vezetek, s azok nyomán írok valamit. Ez a megvalósulatlan ábrándok című – csak az agyamban létező – dossziéba került.

Néha eszembe jutott, hogy a vágyott háttértudások elhomályosítják azt, amit valóban megszereztem, a jogi doktorátust.

Pedig annak elég sok hasznát vettem, fiatalabb koromban rendszeresen fordultak hozzám írótársak szerzői jogi ügyekkel (mint már tudjuk, abból írtam a diplomamunkámat), azután adózási problémákkal. Képzeljétek, eleinte se jövedelemadó, sem áfa nem létezett, s amikor bejöttek, kevés filosz értette.

Ötven tájt új rögeszme vett rajtam erőt: lehetséges-e zenét írni prózában, komponálhatóak-e a bekezdések a hangnemeket, ritmikai formákat, szimfonikus szerkezeteket követve vagy imitálva. Hátha a muzsikusok szakértelme kéne nekem, íme egy újabb foglalkozás, aminek hasznát vehetném. Beláttam, hogy a konzervatóriumot és a zeneakadémiát végleg lekéstem. De lehetek magántanuló. Valaha ugye gitároztam, vettem egy finom hangszert. Kerestem gitártanárt. Berki Tamástól (ő volt a másik fiú a Gerilla együttesben) kértem és kaptam énekórákat. Ő ugye országos hírű jazz-zenész lett.

Következő nekifutásban elektromos zongorát vásároltam. Zongoratanárt is szereztem, aki a billentyűzés mellett az összhangzattanból bővítette szegényes tudásom. Addigra Bornai Tiborral (billentyűs a KFT zenekarban) ének- és gitárduót alakítottunk, konyhai használatra. Miután egy könyvbemutatómon fölléptünk, elterjedt a hírünk, jöttek a meghívások. Dalokat írtunk, én sok Beatles-számot és más rock sztárok dalait ferdítettem magyarra, énekelhetőre, erős írói szabadsággal. Ezeket az Európa kiadta egy csinos könyvecskében, Beatles és én címmel. Immár elszemtelenedtem, mint Berija (fiatalabb olvasóknak: Sztálin egyik véreskezű alvezére volt, míg őt is meg nem ölette a diktátor), Karácsony Jánossal (LGT) is adtunk zenés esteket. Továbbá heti műsort indítottam a Klubrádióban. 

Létezik-e még ez az adó, mire ez a szövegem nyomtatásba kerül?

Zenészekkel beszélgettem egy órát, közben előadtunk néhány számot, amelyeket valamennyire összegyakoroltunk.

Azzal dicsekedhetem, hogy játszottam ám az LGT valamennyi tagjával, negyedenként. Továbbá Kiss Tiborral, Sárik Péterrel, Palya Beával, Koncz Zsuzsával, Zoránnal, sőt Szörényi Leventével is. Néha klasszikus zenészekkel, többek között a világhírű Kokas Katával és Kelemen Barnával, ők például az Eleanor Rigby című McCartney-számhoz hegedültek és brácsáztak – az eredetiben (két) vonósnégyes a kíséret.

Öt évig ment adásban ez a bolondériám, akkorra a képességeim szélső határáig értem a muzsikálás terén. Innen csak napi többórás gyakorlással juthatnék följebb. Egy irodalmi esten játszottam utoljára, hm, a Művészetek Palotája Fesztiválszínházában. A csúcson érdemes abbahagyni. Azóta csak otthon zenélek.

A tánc ugyanolyan váratlanul került az életembe, mint a kottaolvasás. Egy hirdetés nyomán jelentkeztem kezdő salsatanfolyamra. Mert eszembe ötlött, menynyire imádtam táncolni kamaszkoromban. Pontosabban rokizni, éreztem és élveztem a ritmust minden idegszálammal. A salsa jólesett egy darabig, bár zavart, hogy megbámulnak a csoport tagjai, kisebb részt a korom, nagyobbrészt ismert ábrázolatom miatt. 

Ezt követte másutt a tangó, a bizalom művészete. Abba belezúgtam.

Az együttmozgásból, amelyben a férfi a vezető, a nő a követő, s a kapcsolat lényege a gondolatátvitel, új részleteket tanultam az emberi kapcsolatok leheletfinom hálózatáról. Négy tánctanárhoz is jártam egymás után, privát és csoportos órákra – ennek a Covid–19-járvány vetett véget. Egyelőre.

Írtam három tangónovellát. A soron következő regényem női főszereplője egy hivatásos tangótáncosnő lett. Igazi haszonnal azonban a zenetanulás járt, mert azt a regényt (Legközelebb majd sikerül) Beethoven kilenc szimfóniájának szerkezetére, tónusaira, motívumaira és hangnemeire komponáltam. Mind a kilenc fejezet tételekből áll, s ahol a nagy B. gyorsít, én is gyorsítottam, ahol súlyos, igyekeztem én is az lenni, s így tovább. Jó volt hallgatni munka közben mindig azt a tételt, ahol tartottam. kottákat is átböngésztem. Sajnálatos, hogy amennyire megítélhetem, az olvasóknak csupán töredéke érzékelte ezt, noha a szimfóniák ismerete nem szükséges hozzá. Tudomásul kellett vennem: a próza sehogyan se képes zenévé válni, bármennyit erőlködöm vagy trükközöm ennek érdekében.

Komolyabb kudarcélmény, hogy a világ megváltásában is csupán részeredményeim vannak, ha ugyan egyáltalán – többet vártam magamtól. Megeshet, hogy a regényíró illetékessége és kompetenciája szűkebb az általam nagyravágyón reméltnél.

Az, hogy a képzőművészetet is bevonjam eszköztáramba, sose jutott eszembe. Még? Tömérdek neves kolléga rajzol és fest. Szobrászkodásról nem hallottam. A néhai Berkes Erzsi (kritikus, szerkesztő) a hetvenes években a Magyar Nemzet irodalmi rovatát vezette. Hivatali helyiségében az íróasztala fölött öles betűk hirdették a falon: SZOBROT NEM KÖZLÜNK! Gondolom, zenét – kottát – nem adott be oda senki.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Vámos Miklós: A Dunapestnek öt főszereplője van, és az egyik a ház

A Pozsonyi út 38-40. történetét meséli el Vámos Miklós új regénye, a Dunapest, amelyet tegnap este mutattak be a Margón. Az íróval Inkei Bence beszélgetett. 

...

„Az identitás akkor veszett el, amikor a technológia fölénk kerekedett” – interjú Vámos Miklóssal

Beszélgetés Vámos Miklóssal a szeptemberben megjelent Dunapest című regényében megidézett világról, a benne élők sorsáról, a jelenre gyakorolt hatásáról, Dunáról, identitásról, példamutatásról.

...

Vámos Miklós regényt írt a Pozsonyi út 38-40-ről

A napokban jelent meg Vámos Miklós Dunapest című könyve. Az Újlipótvárosban játszódó regény bemutatójára egy séta keretében került sor, amin részt vettünk mi is – mutatjuk, mit láttunk.

SZÓRAKOZÁS
...

7 őszi újdonság a Netflixen és a többi streamingoldalon

Kemény hősnőkkel rúgja ránk az ajtót az ősz. 

...

Modern, Young Adult-sorozat készül az Óz, a nagy varázslóból

Jönnek a Wicked riválisai.

...

Itt a Ruth Ware bestselleréből készült Netflix-film előzetese Keira Knightley-val

Meddig megy el egy újságíró, hogy kiderítse az igazságot? 

Olvass!
...

Milyen lehetett egy csecsemőotthon Hitler birodalmában? Olvass bele Caroline De Mulder regényébe!

Hitler korában semmi sem kiszámítható. Mutatunk egy részletet Caroline de Mulder regényéből.

...

„Hogyan lettem terrorista?” – olvass bele Lackfi János új könyvébe!

Az író novellákon keresztül mesél az életének kisebb-nagyobb fordulóiról.

...

Női vámpírokkal tér vissza V. E. Schwab – Olvass bele a regénybe!

Ez egy történet az éhségről.

A hét könyve
Kritika
Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény
Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény

Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény

Egy ikonikus alak, Táncsics Mihály a 100 évet 600 oldalon bemutató történelmi nagyregény hőse. A hét könyve: Spiró György Padmaly című regénye.

Kiemeltek
...

4 új könyvborító, aminek nem tudsz ellenállni

Ki tud ellenállni egy szemet gyönyörködtető könyvborítónak?

...

Így vágott vissza Margaret Atwood, miután betiltották a könyvét a kanadai iskolákban

Atwood szerint a betiltás egyenes út A szolgálólány meséjének világához.

...

Érkezik Krasznahorkai László új könyve, már borítója is van

Váratlan bejelentés az írótól.

Hírek
...

Egy új könyv szerint Kamilla királyné cipőjével védett ki egy bántalmazást

...

Guillermo Del Toro: a Frankenstein nem az AI-ról szól

...

A Harry Potter rendezője szerint sosem látjuk már együtt a régi csapatot

...

Meghalt Graham Greene, a Farkasokkal táncoló sztárja

...

Ökoterrorizmussal és egy gyerek eltűnésével ránt vissza minket a Millenium-sorozat

...

Elif Shafak: Ha egy ország visszafelé halad, az irodalom még fontosabbá válik

6 könyv, hogy megtaláld a munka-magánélet egyensúlyt

6 könyv, hogy megtaláld a munka-magánélet egyensúlyt

Könyveket ajánlunk ahhoz, hogy ne gyűlöld a munkádat.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Kiss Dávid: A kötet az „anyabolygónk” felfedezéséről szól

Valuska László
Valuska László

Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény

Polc

Sorozatgyilkos vagy családi titok felelős egy gyerek eltűnéséért? – Liz Moore: Az erdő istene

...

„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

...

Vér és agyvelő mindenhol – Újraolvastuk McCarthy western-thrillerét

...

Biztos, hogy minden apát meg kell ölni? – Bánki Éva regényéről

...