54 000 év genetikai öröksége

54 000 év genetikai öröksége

Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. április 19. |

Az évtizedekig tudományos újságíróként dolgozó szerző által leírt történelem a mi történetünk. Szó esik benne a neandervölgyiekről, a mai Németország és Franciaország területén élt furulyázó barlanglakókról, a neolitikus kultúráról, a Közel-Kelet korai földműveseiről, de a vikingekről is. Rokonok vagyunk, hiszen valamikor, valahol élt egy közös ősanyánk és ősapánk, „Ádám” és „Éva” létezett, és a DNS-szálak mindannyiunkat összekötnek.

KARIN BOJS
Az én európai családom
Ford.: Harrach Ágnes, TYPOTEX Kiadó, 2021, 324 oldal
-

Karin Bojs: Az én európai családom. 54 000 év genetikai öröksége

Az emberek a világ több pontján is felfedezték a földművelést – feltehetően egymástól függetlenül. Az őslakosság mind Dél-, mind Közép-Amerikában már 10 000 évvel ezelőtt termelt különböző tökféléket. Délkelet-Ázsiában a disznókat már 8500 évvel ezelőtt háziasították. De a földművelés legkorábbi nyomai a Közel-Keletről származnak.

Ahogy a földművelés bölcsőjére vonatkozó adatokat keresem a tudományos irodalomban, különös tényre leszek figyelmes.

Nagy meglepetésemre pont arra a helyre lyukadok ki, ahol ez a könyv is kezdődik – arra a területre, ahol az anatómiailag modern ember keveredett a neandervölgyivel.

A neandervölgyiekkel való szex ritka eseménynek tűnik az emberiség korai történetében. De így kezdődött az Afrikán kívüli létezésünk. A neandervölgyiektől szerzett néhány tulajdonság megkönnyíthette az életet a hűvösebb Európában. A tőlük kapott örökség segített abban, hogy immunrendszerünk, emésztésünk, bőrünk és hajunk színe alkalmazkodjon a sanyarúbb körülményekhez. Tudjuk, hogy neandervölgyi tulajdonságainkhoz valahol útközben jutottunk hozzá, amikor a modern ember Afrikából más kontinensekre, Ázsiába és Európába vándorolt. De a DNS-kutatók csak bizonytalanul tudnak nyilatkozni arról, hogy ez mikor következhetett be. Valamikor 54 000 évvel ezelőtt, „valahol a Közel-Keleten”. Ezért fordulok az izraeli Ofer Bar-Yosefhez, a közel-keleti régészet nagy öregéhez, és arra kérem, próbálja pontosabban meghatározni a kérdéses helyet. Galileát nevezi meg a legvalószínűbb helyszínként. Ott ugyanis bőven volt minden, így mind a neandervölgyi, mind az újonnan érkező modern ember számára juthatott belőle. Volt ivóvíz, rengeteg gazella és más vadászható állat, gyümölcs, dióféleségek, tápláló növények és fűfélék, amellyel kiegészíthették a táplálékukat. Beszélgetésünket követően találtak is egy koponyát, amely bizonyíték arra, hogy 55 000 évvel ezelőtt a modern ember valóban itt élt, mindössze negyven kilométerre a neandervölgyiektől.

Keresztény országban nőttem fel, s kevés olyan hely van a földön, amelyről annyit hallottam volna, mint épp Galileáról. Iskoláim első két éve szinte kizárólag Jézus itt lejátszódó életéről szólt. Az angyali üdvözlet, mikor Gabriel arkangyal közli Máriával, hogy a Szentlélek által áldott állapotba került, Galileában, Názáret városában történik. Jézus a Genezáreti-tó partján gyűjti össze első tanítványait, akik tanúi lehetnek a csodálatos halfogásnak.

A Genezáreti-tó partján talált egyik halásztelep ásatásaiból származnak az első olyan leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy az ember már gabonát, búzát, árpát és zabot is fogyasztott.

Az effajta táplálék jelentette az európai mezőgazdaság és a civilizáció alapját. Ohalo ásatási helyszín annyira tökéletes állapotban maradt fenn, hogy az már maga a csoda. Ez a halásztelep körülbelül 23 000 évvel ezelőtt már lakott lehetett. Néhány ovális kunyhóból áll, melyeket egyszerűen, szinte kapkodva építettek lombos ágakból és fűből. A kunyhók között több tűzrakóhely nyoma található. Egy napon aztán tűz ütött ki a telepen, s a kunyhók leégtek. Szinte közvetlenül ezután a falut elárasztotta a tó vize. Ezek természetesen az ott lakók számára szomorú események voltak, ám nekünk mindez hihetetlen szerencsének bizonyul. A tűz és a területet elárasztó agyagüledék konzerválta az egész telephelyet. Ily módon ideális körülmények között rekonstruálhatták a régészek, miként folyt az élet a korabeli Ohalóban.

Tudjuk, hogy a telep lakói jórészt a tóból halászott hallal táplálkoztak, de vadásztak gazellára, szarvasra és sokféle madárra is. Pisztáciadiót, mandulát és olajbogyót szedtek, de vadszőlőt és sok más ehető, lágyszárú növényt is gyűjtöttek. A régészek összesen több mint százötven különböző növényfajt találtak. A legfontosabb lelet egy nagy, lapos kő, a világ első ismert kézimalma. Az Ohalóban élt emberek ezen őrölték meg a keményítőtartalmú fűfélék magvát úgy, hogy egy kisebb követ húzogattak rajta ide-oda.

Izraeli kutatók megvizsgálták a keményítő mikroszkopikus maradványait a kövön. Így tudták megállapítani, hogy a malmot tönkebúza, árpa és zab őrlésére használták. A házak és a tűzhelyek körül a földön is ezeknek a fűféléknek a magjait, illetve azok maradványait azonosították.

A régészek találtak már ennél is korábbi kicsi, egyszerű kézimalmokat a mai Csehországban, Olaszországban és Oroszországban, ám az ohalói malomkő azt mutatja, hogy már egészen más nagyságrendben volt jelen a gabona a korabeliek étrendjében. Ohalo népessége halász, vadász és gyűjtögető volt. Semmiképp sem lehet őket földművesnek nevezni. Mégis itt látjuk azoknak a gabonáknak az első, nagy mennyiségű felhasználását, amely a rákövetkező korokban olyannyira megváltoztatja az emberiség életfeltételeit.

Rendkívüli körülményeknek köszönhető, hogy Ohalo ennyire jó állapotban maradt fenn.

Könnyen elképzelhető, hogy sokkal nagyobb területen használták az emberek a vadgabona-féléket élelmük alapjaként, csak azoknak még a nyomuk sem maradt meg. De ahogy kijelenthetjük, hogy neandervölgyi génjeinkhez a Közel-Keleten jutottunk, azt is elég biztosan állíthatjuk, hogy az első földművesség is itt alakult ki.

Egyes kutatók egy elhúzódó, földrajzilag szétszórt folyamatról beszélnek azon a területen, amely alakja miatt a „termékeny félhold” elnevezést kapta. Ez a Jordán völgyétől Észak-Szírián és Délkelet-Törökországon, az Eufrátesz és a Tigris völgyén keresztül a mai Iránban lévő Zagrosz-hegységig terjed. Más kutatók viszont úgy tartják, hogy a mezőgazdaság kialakulása sokkal koncentráltabb volt mind időben, mind térben – az egész Szíria és Törökország határán alakult volna ki mindössze néhány évszázad alatt. Én ez utóbbi változatra szavaznék, és a jelenlegi DNS-kutatás meg más nyomok is inkább ebbe az irányba mutatnak.

A földművelés első egyértelmű jelei a Közel-Keleten bukkannak fel a jégkorszak végén, mintegy 11 500 évvel ezelőtt. Ez természetesen lehet véletlen egybeesés is. Vannak olyan kutatók, akik egyáltalán nem szeretik, ha az emberi viselkedést az éghajlatváltozással próbáljuk magyarázni. Ők inkább az ember pszichológiai és szociális hajtóerejét hangsúlyozzák. Viszont a kérdés más szakértői úgy vélik, hogy az éghajlat megváltozása és a földművesség első jelei összefüggenek. Ez elég nyilvánvalóvá válik, ha követjük a natúfinak elnevezett vadászközösséget, mely a jelenlegi Jordánia, Izrael, Palesztina, Libanon és Szíria területén élt közvetlenül a mezőgazdaság nyomainak felbukkanása előtti évezredekben.

A natúfik részben letelepedett életmódot folytattak, s falvaikban kicsi, kerek, alapozott falú házak nyomaira bukkantak.

Házaik sokkal egyszerűbbek voltak, mint amilyeneket Cipruson vagy más korai agrártársadalmakban látunk. Inkább bonyolult kunyhóknak tűnnek. A tetőzet ágakból, lombos galylyakból és fűből készült csúcsos szerkezet lehetett, nem pedig tőzeggel fedett lapostető, amely csak néhány ezer évvel később bukkant fel.

A natúfi kultúra első virágkora a 14 500 és 12 700 évvel ezelőtti időszakra esett, ami pontosan megfelel a jégkorszak utáni első melegperiódusnak. Tehát ugyanakkor volt, amikor a németországi Bonn-Oberkasselban eltemették az első ismert kutyát két elődömmel együtt, akik szintén az U5b1 haplotípusba tartoztak. Ez a meleghullám hajtotta a rénszarvasokat északra, s a rénszarvasvadász népek követték őket. A mai Svédország területére megérkeztek az első bevándorlók, és Dogger-föld, amely ma a tenger mélyén nyugszik, virágkorát érte.

A világ első földművesei ugyanolyan eredetűek, mint Európa első vadászó népessége. Ugyanabból a kicsi embercsoportból származnak, amelyik elhagyta Afrikát, majd körülbelül 54 000 évvel ezelőtt keveredett a neandervölgyiekkel. De amikor anyai nagyanyám ősei továbbmentek Szibériába és Európába, apai nagyanyám ősei, a leendő földművesek, ott maradtak valahol a Kaukázusban vagy a Közel-Keleten. Ez a két csoport több mint 30 000 évig egymástól elkülönült életet élt, amikor is újra összetalálkoztak.

Mielőtt földművesek lettek volna, gazellára vadásztak, mandulát, fügét és pisztáciadiót szedtek. Emellett tűzkőből készült vágóeszközzel különböző gabonafajtákat gyűjtöttek attól függően, hogy hol éltek. A Jordán völgyéből 14 000 éves kőmozsárleleteket ismerünk, amelyeket a natúfik használtak gabonamagok és más élelmiszerek összezúzására. Ezek a mozsarak pont úgy néznek ki, mint az a márványmozsár, amely a konyhám polcán áll.

12 700 évvel ezelőtt súlyos csapások érték a natúfikat. Ezer évre újra hidegebbé vált a jégkorszak, ezt a korszakot nevezik Fiatalabb Dryasnak. Az éghajlat újra rendkívül hidegre és szárazra fordult. Észak-Európában olyan kemény fagy volt jellemző, hogy az embereknek teljesen el kellett hagyniuk a mai Svédország területét. A Közel-Keleten bizonyára nem is annyira a hideg jelentette a nagy problémát, inkább a szárazság. A natúfik legfontosabb zsákmányállata, a gazellák száma nagymértékben lecsökkent, ugyanígy a diófélék, a gyümölcsök és más növények termésmennyisége is.

Ofer Bar-Yosef több mint ötven éven át tanulmányozta ezt a korszakot.

Nézete szerint a natúfi kultúra népessége háromféle módon reagált a rosszabb körülményekre. Egyesek elhagyták azt a környéket, ahol túl keménnyé vált az élet. Mások épp ellenkezőleg, maradtak, s még inkább letelepedtek, falakat és védelmi rendszereket építettek a vetélytárs csoportokkal szemben. És voltak, akik gabonát és hüvelyeseket kezdtek el termelni, amelyeket addig csak vad formájában gyűjtögettek.

11 600 éve a jégkorszak teljesen véget ért. A Közel-Kelet északi területein, Észak-Szíriában és Délkelet-Törökországban megnövekedett a csapadék mennyisége. A tél enyhe és csapadékos lett, az éghajlat lényegesen stabilabbá vált. Ez kedvezett azok számára, akik gabonatermelésbe kezdtek. Az új éghajlat kiváló volt a korai földművelés számára. Ekkortájt bukkan fel egy újfajta ékszer: zöld kőből készült, átfúrt kőgyöngy. Bar-Yosef rámutat, hogy ez egy új kultusz felbukkanására utalhat, a zöld színű kő a növényeket, a sarjadó, zöld gabonát szimbolizálja és dicsőíti. Lehet, hogy ez kissé túl fantáziadús elképzelés, nehéz tudományosan bebizonyítani, ám szép elgondolás.

A termékeny félhold más részein, mind Jordániában, mind az iráni Zagrosz-hegységben van bizonyíték korai árpatermesztésre. De az átmeneti fá- zis szempontjából különösen érdekes ásatási helyek Észak-Szíriában és Délkelet-Törökországban találhatók. A kutatók nagy biztonsággal kimondhatják, hogy tizenkétezer évvel ezelőtt akár száz kilométerre is kiterjedő kapcsolati hálózat létezett ezen a területen Délkelet-Törökországtól az Eufrátesz völgyéig Szíriában, s néhány ezer évvel később egészen messze le a Jordán völgyében lévő Jerikóig, illetve Ciprusig. Mindezt a településeken talált vulkáni eredetű obszidián alapján tudták kikövetkeztetni. Az obszidián kemény, üveghez hasonló kőzet, amelyből különböző eszközöket készítettek.

Az izotópok elemzésével az egyes darabok eredetét vissza lehet követni addig a vulkánig, amelyből származnak.

Egy George Wilcox botanikus vezetése alatt álló francia–lengyel kutatócsoport publikálta az észak-szíriai Tell Qaramel telephely ásatásának legújabb eredményeit. Ez a település akkor volt lakott, amikor a Fiatalabb Dryas hidegperiódusa éppen véget ért, s megkezdődött a rákövetkező melegebb sza- kasz. Tell Qaramel népessége mandulát, pisztáciát és egy cseresznyefélét evett. Számos nyoma maradt fenn, hogy egyszemű búzát, lencsét és borsót is fogyasztottak. A régészek ezenkívül találtak néhány olyan növényfajt is, amelyeket gyomnövényeknek tartanak. Tehát olyan növényeket, amelyek bolygatott földben érzik jól magukat, s jelenlétük minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy Tell Qaramel lakói kapálták a földet.

Érdekes adalék, hogy a kutatócsoport aprólékos módszerével nagy menynyiségű egérürüléket is talált. Az egerek szemmel láthatóan remekül érezték magukat az olyan környezetben, ahol nagy mennyiségben raktároztak gabonát. Nagy csapás lehetett az emberek számára, hogy az egerek veszélyeztették az élelmet. És nem kevésbé súlyos problémát jelentett az is, hogy veszélyeztették a sört is.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

Hírek
...
Hírek

Ukrajna 19 millió orosz könyvet von ki a könyvtáraiból

...
Hírek

Kemény Zsófi: Muszáj meghalni a píárért? [Petőfi200]

...
Szórakozás

Olivia Colman dermesztő lesz az új Dickens-sorozatban

...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

A Carmen Mola írói álnév mögött rejtőző három spanyol szerző mesélt extrém gyilkossági ötletekről, a közös alkotási folyamat előnyeiről és kihívásairól, valamint a jövőbeli terveikről is.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

Az Otthon is versenyben van a BolognaRagazzi Crossmedia Award elnevezésű díjra, amellyel olyan projekteket ismernek el, ahol az alkotók a történeteiket képesek más médiumokra is kiterjeszteni.

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

A kötetet egy különleges spanyolországi koncert ihlette, amelyet a pandémia idején rendeztek.

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

Nagy-Britanniában egy magazin és egy jótékonysági szervezet összefogott és létrehozott egy ötven könyvből álló listát, amely életkorra lebontva ajánl minden korosztálynak olvasnivalót.

Olvass!
...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak, ám olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. Olvass bele a Lányos apába!

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

...
Nagy

Ezeket a világirodalmi könyveket olvasd 2023-ban, ha jót akarsz!

A 2023-ban érkező megjelenések térben és időben, műfajukban és stílusukban is annyira inspirálóan változatosak, hogy bátran válogathatsz közülük. 

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében