Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Szent szó
Egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. A rejtély megoldásához egy idegen világban kell követnie a nő nyomait, és meg kell küzdenie a család nem mindennapi múltjával. A Szent szó szenvedélyekről és olvasásról, menekülésről és utazásokról és az emberi elme bámulatos labirintusáról szól. Sigríður Hagalín Björnsdóttir az Izlandi Televízió újságírója. Első könyve, A sziget Európa-szerte komoly figyelmet keltett, és számos nyelven – így magyarul is – megjelent. A szerzővel Veress Dávid beszélget. Közreműködik: Lengyel Tamás.
Mikor? 10. 14. csütörtök 18:15. Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Jennifer Teege – Nikola Sellmair: Nagyapám engem agyonlőtt volna - Egy fekete nő szembenéz családja náci múltjával
„Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek. Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült. Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is" - írja Tompa Andrea. A szerzővel Tompa Andrea beszélget Közreműködik: Farkas Franciska. Jennifer Teegével készült interjúnkat itt olvashatod.
Mikor? 10. 14. csütörtök 19:30 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Annemarie Bon: Fake!
Tudtad, hogy bizonyos lottózókban gyakrabban nyernek az emberek? Hogy 2010-ben egy csodapolip megjósolta a focimeccsek eredményét? Hogy a NASA titokban állatkísérleteket folytat a Marson? Vagy talán mégsem? Ezek persze nagyon meredek állítások, de nem mindig ilyen könnyű felismerni az álhíreket. Az elmúlt pár évben megsokszorozódott a ránk ömlő információk mennyisége. Nap mint nap olvashatunk, hallhatunk rémes és borzongató híreket, hihetetlen tényeket, elképesztő felfedezéseket. Nagyon nehéz eldönteni, hogy minek és kinek higgyünk – hiszen mindenhez nem érthet az ember! De elsajátíthatunk olyan gondolkodási formákat, amelyek segítenek megállapítani, hogy mi a hír és álhír, a tudomány és az áltudomány, a babona és a valódi összefüggés. A könyv rengeteg nyelvi és képi humorral, sok-sok példával és vicces kvízkérdésekkel járja körbe ezt a nagyon is komoly témát, és bemutatja a tudományos gondolkodás alapjait gyerekeknek (de felnőtteknek is!). Szól a fake newsról, az összeesküvés-elméletekről, az érvelési hibákról és a sarlatánságról – mert tények igenis léteznek. Közreműködik: Magyari Péter - a 444.hu újságírója, Dr. Varga Máté - biológus és egyetemi oktató, a Qubit.hu szerzője, Falyuna Nóra - nyelvész, álhír-kutató A beszélgetést vezeti: Veiszer Alinda
Mikor? 10. 15. péntek 16:45 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Jón Kalman Stefánsson: Ásta
Ásta. Reykjavíkban az 1950-es évek elején ezt a nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. „Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd” – gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnőjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent. Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalanná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástának, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz. Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény – mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból – egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről. Ahogy a Deutschlandfunk írta: olyan ez a könyv, mint egy szomorú Chet Baker-jazzballada.Az Ásta nálunk a hét könyve lett. A szerzővel Csuhai István beszélget. Közreműködik: Kurta Niké.
Mikor? 10. 15. péntek 19:30 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Ruxandra Cesereanu: Angelus
Ruxandra Cesereanut lírai és rövidprózai írásai után végre regényszerzőként is megismerhetjük. Az Angelus nem pusztán válasz Mihail Bulgakov A Mester és Margaritájára, hanem egyedi hangú megszólaltatója a mindennapokat átható személyes, politikai, társadalmi és metafizikai krízisnek. “Ruxandra Cesereanu Angelusa számos kérdést vet fel átformálódó társadalmunkkal kapcsolatban, ugyanakkor lehetséges megoldási javaslatokat (vagy legalább hipotéziseket) is ad a szentség felszínre hozatalára és a szimbolikus mélységekhez való visszatérésre, mindezt egy elavult imaginációjú és racionális-pragmatikus szempontból hipertrófiás (poszt)humanitás keretében. Az Andrej Rubljov által megfestett Szentháromság ikonográfiai modelljét követve Ruxandra Cesereanu e parabolikus regényében a következő kérdéskörtől indul el: mi történne, ha három angyal váratlanul alászállna egy tetszőleges Metropoliszban? A regény tehát három angyal felbukkanását mutatja be egy városban, akik megjelenésükkel felkavarják a társadalom egészét. Az Angelus ezzel egy időben posztmodern válasz Mihail Bulgakov A Mester és Margaritájára. Míg Bulgakov regényében egy csapat játékos és ironikus ördög száll alá a fundamentalistán pogány metropoliszba (Moszkva), hogy (őrületek és megvilágosodások által) hívőkké formálja az ateistákat, Ruxandra Cesereanu regényében a szentség a szó klasszikus értelmében foglal teret a Metropoliszban (bármely kelet-európai fővárosban), és mégis: a hatóságok és a hominidák többsége e szentséget nem ismeri fel” - Marius Conkan. A szerzővel Karácsonyi Noémi és Szűcs Anna Emília beszélget.
Mikor? 10. 16. szombat 12:30 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Gaelle Josse: Ellis Island utolsó őre
„Szinte nem is ismertem más tájat, mint ezt a Hudsonmentit, a felhőkarcolók vonulatával, mely az évek során a szemem láttára gyarapodott, szökkent égre, tekervényesedett, sűrűsödött azzá a merev, változhatatlan kődzsungellé, melyet ma ismerünk, tövében az öblön ingázó hajókkal, kompokkal és Szabadság Miasszonyunkkal vagy Miss Libertyvel, ahogyan némely európai bevándorlók nevezték a megpillantásakor, amint kőtalapzatán, patinás köntöse fenségében, zárkózott arccal a habok fölé nyújtja karját. Néha úgy látom, az egész világmindenség gyűlt a kedvemért ennek a szigetnek a területére. A remény és a könnyek szigetére. Az egyszerre bedaráló és épületes csoda helyszínére, amely az ír parasztot, a calabriai pásztort, a német munkást, a lengyel rabbit vagy a magyar hivatalnokot amerikai honpolgárrá változtatja, miután a nemzetiségét lehántotta róla.” Gaëlle Josse francia írónő, jogot végzett, újságírást és klinikai pszichológiát is tanult. Néhány Új-Kaledóniában töltött év után Párizsban telepedett le, ott él és dolgozik. Költőként indult, majd regényíróként vált igazán ismertté. Az eddigi legnagyobb sikert az Ellis Island utolsó őre (2014) című regénye hozta meg számára, amely rangos franciaországi elismerések mellett 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját, és azóta számos nyelven megjelent. Gaelle Josse, Vince Eszter, Nagy Boldizsár és N. Kiss Zsuzsa beszélgetnek. Moderátor: Karádi Éva. Közreműködik: Bányai Kelemen Barna.
Mikor? 10. 16. szombat 15:30 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy
A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. A hegyek között minden pillanatban jelen van a halál és az erőszak, a sziklák a spanyol polgárháborús múlt emlékeit őrzik és visszhangozzák. Egy ilyen elzárt közösségben él Sió, aki a városi életet cseréli férje tanyájára az esküvője után. A nő hamar megtapasztalja, hogy milyen kegyetlen is az élet a magasban: férje villámcsapás áldozata lesz, fia pedig vadászbalesetben hal meg. Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Solà regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik. A regény nálunk a hét könyve lett, és itt bele is olvashatsz. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget Közreműködik: Pál András.
Mikor? 10. 16. szombat 16:45 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
Alex Schulman: A túlélők
Három fivér visszatér gyermekkora helyszínére, egy erdővel határolt kies, tóparti tanyára. A látogatás nem kellemes, de szükséges, hiszen anyjuk utolsó kívánsága, hogy hamvait a tónál szórják szét. A tanyán, ahol sok évvel azelőtt egy mindent felforgató baleset történt. A testvérek nehezen tudnak mit kezdeni egymással. A harc, amelyet apjuk figyelméért és anyjuk szeretetéért folytattak, a szülők halálával ugyan véget ért, de helyébe új küzdelem lép. Az örök megfigyelő, Benjamin egyre jobban eltávolodik a valóságtól, Nils kivonja magát a család mindennapjaiból, Pierre pedig képtelen féken tartani az indulatait. A tóparti látogatás egyben időutazás is a fivérek számára: kimondatlan sérelmek kapnak végre hangot, a baleset színhelyén pedig feltárul az igazság… Mi történt azon a nyári napon, amikor minden a darabjaira hullott? A túlélők szuggesztív erejű regény a család életünket meghatározó szerepéről, a testvérkapcsolatok romboló és építő energiáiról, és a traumafeldolgozás nehézségéről. A 2020-as év kiemelkedő svéd irodalmi sikerkönyvének nemzetközi jogai több, mint 20 országban keltek el. Alex Schulman svéd író, újságíró, blogger és rádiós. Négy könyve jelent meg Svédországban, a nemzetközi ismertséget az ötödik, A túlélők című regénye hozta meg számára. A túlélők nálunk a hét könyve lett, a szerzővel interjút is olvashatsz. Margón a szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget Közreműködik: Almási Kitti.
Mikor? 10. 16. szombat 19:45 Hol? Világirodalmi színpad - Várkert Bazár. Facebook-esemény ITT.
