Karrierista nők: divathóbort vagy gazdasági kényszer? [Budapesti nők]

Karrierista nők: divathóbort vagy gazdasági kényszer? [Budapesti nők]

A századforduló környékén Európában és a tengerentúlon (és persze Budapesten) is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket, vagy adott éppen bátorítást fiatal lányok tömegeinek. Ő volt a New Woman, azaz az új nő, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak és engedélyeztek neki. Tanulni akart, képezni magát, boldogulni. Ezzel együtt pedig egyre több jogot is követelt magának – például ahhoz, hogy munkába álljon és pénzt keressen, akár olyan szakmákban is, ahol addig kizárólag férfiak tevékenykedtek.

Könyves Magazin | 2024. július 24. |

„Ma már valósággal divattá lett a munka az arisztokrata dámák körében. Az aktivitás láza fogta el őket és a produktív munka újdonságának ingere lázas tevékenységre készteti a szép fehér kezeket, amelyek eddig artisztikus tétlenségben pihentek.” 1931-ben így számolt be a Színházi Élet munkatársa az új divathóbortról – azaz, a munkáról –, amely a két világháború között a felső osztályok nőtagjainak körében hódított – Budapesten és vidéken is. Egyre több nő jelent meg ugyanis a munkaerőpiacon, olyanok is, akiknek a felmenői korábban soha nem dolgoztak. A középosztálybeli nők ugyanakkor a legkülönbözőbb okok miatt kerestek állást maguknak: valakit – mai szóval – az önmegvalósítás, a szakmai kibontakozás motivált, sokan viszont kényszerből kezdtek el dolgozni – el kellett ugyanis tartaniuk magukat vagy a családjukat. Azaz meg kellett élniük valamiből.

Az igazi társadalmi változást a két nagy világháború hozta meg, amikor a nők – kezdetben sokszor muszájból – számos olyan szerepet töltöttek be, amely addig a férfiak sajátja volt. Ekkortájt egyre több nő lépett ki az otthon falai közül, és vállalt munkát, ez pedig új életformát is eredményezett: a nőnek már otthon és a munkában is helyt kellett állnia, a többségnek ráadásul nem passzió volt a kenyérkereset, hiszen már a nők fizetése is elengedhetetlen volt a mindennapokhoz.

Mit lehet kezdeni havi kétszáz pengő fixszel?

A múlt század első évtizedeiben volt egy szakma, ahol mind nagyobb számban jelentek meg a nők: a tanítónői pályán. Ez nyílt meg a leghamarabb a nők előtt, hiszen az első tanítóképző az 1850-es években tárta ki kapuit a lányok előtt. Jellemzően alsó-középosztálybeli családok lányai jártak ide, akik keresetükből aztán saját magukat és a családjukat támogatták. „Azért lettem tanítónő, hogy magam legyek cselekedeteim ura” – mondja Bródy Sándor A tanítónő című színdarabjának címszereplője. A fiktív Tóth Flóra ambícióival valószínűleg nem volt egyedül, sok fiatal nőnek ugyanis a tanítónői pálya volt az egyedüli lehetősége arra, hogy belépjen a munkaerőpiacra. A nőket jellemzően az oktatással, a betegápolással kapcsolatos szakmákba engedték be először, amelyek könnyebben összeegyeztethetőek voltak a hagyományos női szerepekkel, de például az ügyvédi pálya sokáig elérhetetlen volt számukra.

Mindenesetre a tizenkilencedik század végén, majd a huszadik század első évtizedeiben egyre többen lettek olyanok, akik nem, vagy nem pusztán a vagyonukból tudták fenntartani megszokott életmódjukat. A harmincas évek slágere szerint „havi kétszáz pengő fixszel” az ember könnyen viccelt. Ez az összeg akkortájt nagyjából megfelelt egy középosztálybeli hivatalnok vagy tanár fizetésének, és ekkora pénzzel – a sláger szövege szerint legalábbis – már bárki férfiember akár nősülésre is adhatta a fejét. De mi történt akkor, ha ezt a havi fixet a nő akarta megkeresni? A korabeli nők karrierlehetőségeiről és a társadalmi reakciókról Fónagy Zoltán történésszel, Svégel Fanni etnográfussal és Szécsi Noémi íróval beszélgetett Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Címlapi kép: Fortepan / Keveházi János

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

Az Austen-projekt következő podcast-adásának témája az önjelölt és elbizakodott házasságszerző Emmáról szóló regény lesz. Tíz jellemző idézettel hangolódunk a beszélgetésre.

...

Kik voltak azok a nők, akik 150 éve alakítják a fővárost? – Budapesti nők [Podcast]

Miként hatottak a nők Budapestre és hogyan hagyták rajta kéznyomukat? Milyen lehetőségeket és életutakat kínált nekik a város? Most induló Budapesti nők című podcastsorozatunkban őket kutatja Ruff Orsolya és Szeder Kata, valamint szakértő vendégeik.

...

Az ajtó titkokról, bizalomról és árulásról mesél [A Szabó Magda-titok 4.]

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Olvass!
...

Ráismersz a saját nagymamádra, ahogy magyaráz? – Olvass bele Csepelyi Adrienn könyvébe!

A nagymamák receptjei sem maradhattak ki a könyvből!

...

A történelem kísért a Nobel-díjas Han Kang új regényében – részlet

Olvass bele a Nem válunk szét című regénybe. 

...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!