A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

A svéd Alex Schulman regénye egy titok nyomába ered: mi történt azon a bizonyos régi nyáron ott a tónál? Mi volt az a fordulópont, ami után a család már soha többé nem tért vissza a tanyára? És miért kérte évtizedekkel később az anya az utolsó levelében, hogy a hamvait mégis a tóba szórják? Schulman megrázó erővel és letisztult szépséggel mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek egyszerű sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, akár életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. október 11. |
ALEX SCHULMAN
A túlélők
Ford.: Papolczy Péter, Athenaeum, 2021, 255 oldal
-

“A rendőr a zsebébe nyúl, noteszt keres. Tudja, hogy ezt a történetet aligha lehet lejegyezni egy papírlapra, egy több évtizedes történet végére ért ide: három fivérről szól, akik egyszer elszakadtak innen, és most visszakényszerültek.” A túlélők az író, újságíró és blogger Schulman ötödik könyve, de az első, ami megjelenik magyarul - ez az, amivel berobbant a nemzetközi irodalmi köztudatba is. A regény felütése ígér némi rokonságot a skandináv krimivel, ám itt egyedül az olvasó nyomoz, ahogy az emlékek és a jelen novellisztikusan megírt, rövid fejezeteinek szilánkjaiból próbálja összerakni, mi is történt ezzel a családdal, ezekkel a testvérekkel, aminek következményeként az egyikük végül rendőrt hívott.

Azt a régi nyári szabadságot a család a tónál tölti. Nincs tévézés! - ez a szabály, és innentől a három testvér számára a napok a vakáció időtlenségébe vesznek. Pecáznak, képregényt olvasnak, egy dobozból időkapszulát készítenek és elássák a fák alatt, miközben a szüleik szép csöndben leisszák magukat a ház előtti kis asztalnál, majd egy rövid sziesztát követve újrakezdik. Az anyát mintha jobban érdekelné Molly, a félős, örökbefogadott kutya, mint a saját fiai, akikkel hol játékos és gyengéd, hol fojtogatóan szigorú, és még azért is durván bünteti őket, ami eszükbe sem jutott. Az apa gyakran inkább a szövetségesükként vesz részt a fiúk életében, például játékokat talál ki, mint amikor egy hirtelen ötlettel felsorakoztatja őket, hogy ússzanak versenyt a bójáig. Amikor a kisfiúk rádöbbennek, hogy ez a táv túl nagy, a víz túl hideg, és nem fogják kibírni, már késő, hiszen mélyen a tóban járnak. A hideggel a félelem is beléjük kúszik, és csak egymás támogatására számíthatnak. Mikor végül nagy nehezen kievickélnek, a szülők már nincsenek a parton, az esti rutinra készülnek a házban.

Margó
Alex Schulman könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be. Mikor? Október 16-án 19:45-kor. Hol? Várkert Bazár, Világirodalmi színpad. Facebook-esemény ITT. 

A túlélők központi témája a testvéri kapcsolatok összetett dinamikája. Schulman nem lendül ki egyik szélsőség felé sem, kerüli a testvérség szépelgő romanticizálását ugyanúgy, mint a kizárólag a konfliktusokra kihegyezett drámát. Nála a testvéri kapcsolat a közös sorsban és az egymásra utaltságban hangsúlyos támogatások és cserbenhagyások hálózata. Sok olyan gesztussal vagy viselkedések sorából felépülő mintázattal, amiknek a hatása évekig lappang, és csak a jövőben, felnőttként mutatja meg magát.

A kisfiúk számára a közös élethelyzetet fundamentálisan meghatározza a felnőttek kiszámíthatatlansága és következetlensége. 

Az alkoholista szülőkkel együtt élni ingoványos terep,

hiszen ugyanúgy várható, hogy részegen életveszélybe sodorják a gyerekeiket, mint a spontán szeretet-, esetleg gyűlöletroham. Ez persze a valóságban is nagyon gyakori felállás: egy-két szerencsésen megúszott extrém esetet leszámítva eldöcög a család, vannak közös programok, ünnepek, szokások, emlékek, erre nem jön ki a gyerekvédelem. Az anyai elutasítást, a kommunikáció képtelenségét, az érzelmi és fizikai elhanyagolást pedig majd a terapeuta kezeli.

A regényből nem tudjuk meg, miért él így ez a házaspár, mi az ő korai történetük, ami ide vezetett. Az viszont egyértelmű, hogy a gyerekeik sokkal többet látnak és érzékelnek belőlük, mint amennyit a szülők gondolnak. A fiúk pedig mindhárman más túlélési stratégiát választanak, hogy megküzdjenek a családon belüli bizonytalan létállapottal. Nils, a legnagyobb, kivonul a helyzetekből. Diliház, mondja, és felteszi a fülhallgatót, majd amint teheti, térben is eltávolodik és másik kontinensre költözik. Pierre, a legkisebb, agresszív vadóc lesz, az a lázadó típus, aki a frusztrációját lobbanékonyságban vezeti le. A regény narrátora Benjamin, a középső gyerek, aki állandó készültségi állapotban él. Szuperérzékeny kis szenzoraival próbálja folyamatosan letapogatni a családtagjai érzelmi állapotát, hangulatait, amik alapján többnyire pontosan felméri, mi várható. Egy másik történetben lehetne belőle nagy manipulátor, de itt csupán egy gyakran riadt, folyton ugrásra kész kisfiú, aki úgy próbál gyerek lenni, hogy közben mások minden terhe is lecsapódik rajta.

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz
Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

Tovább olvasok

A cselekményt áthatja a magány, valamint a kapcsolatok labilitása és sebzettsége miatti mély fájdalom, ami a regény előrehaladtával szinte elviselhetetlenül szaggató - nekem többször szünetet kellett tartanom olvasás közben, hogy összeszedjem magam. Ehhez kapcsolódik, amit Schulman mondott a Könyves Magazinon megjelent interjúban, hogy a saját családjában és gyerekkorában megélt fájdalmat dolgozta a regénybe. Az alkoholista anya, a megtalált levél, az éveken át hordozott-elfojtott neheztelések - ezek mind saját tapasztalatból táplálkoznak: “Sok őrültség történt a családunkban. A testvéreimmel egyfajta páncélt öltöttünk fel, hogy megvédjük magunkat tőlük, hogy túléljük a gyerekkorunkat. Amikor felnőttünk, a szüleink meghaltak, már nem volt szükségünk a páncélra, de annyira megszoktuk, hogy viseljük, hogy egyszerűen képtelenek voltunk levenni. Megtanultunk így élni, félelmetes volt belegondolni, mi történne, ha levennénk és sebezhetőkké válnánk.”

A regény egyik alapérzelme tehát ez a fájdalom - a másik a feszültség. Ott lappang a jelenetekben, az újabb és újabb nyári élményben, ahogy haladunk közelebb a titokhoz. Schulman történetépítő technikája egyszerű, de kell hozzá egy kis plusz figyelem, mint a jó krimiknél. A múlt, illetve a jelen eseményeit elmesélő fejezetek felváltva következnek és tartalmukban kapcsolódnak is egymáshoz. Csakhogy míg a múlt lineárisan építkezik előrefelé, a jelen fejezetei az időben visszafelé haladnak. 

A fejezeteknek és az eseményeknek ez az ellenirányú mozgása húz egyre erősebben a titokhoz, mint valami éhes origóhoz, amiben majd minden értelmet nyer,

és ami egyben iszonyú cezúra is, hiszen az életet két tartományra osztotta: előtte és utána.

Amikor végül is kiderül, hogy mi történt, az számomra kétszeresen is csalódást okozott. Egyfelől, mert a regény szerkezeti építkezésével a szerző nagyon erősen bevonja az olvasót, hogy az összerakja az eseményeket - ehhez képest pedig egyszer csak valaki egyszerűen kimondja, mi volt a titok. Ezt a váltást, ennek a tényközlésnek a banalitását nem éreztem kellően előkészítettnek.

A másik csalódás paradox módon rámutat a regény értékére is. A titok a könyvben egy feldolgozatlan trauma, Schulman pedig azt is elég jól bemutatja, hogy egy olyan trauma, amit a sokk és/vagy a tabusítás, a hallgatás a tudattalanba száműzött, hogyan forog vissza mégis a mindennapjainkba anélkül, hogy ezt észrevennénk. Ennek a működésnek vannak kevésbé látványos és extrémebb formái is, az utóbbira látunk példát a regényben. Szóval ha így vesszük, ebbe az is belefér, hogy egyszer csak valaki bemondja a megfejtést. Aki már élt át aha-élményt, tudja, milyen az, amikor egyszer csak a helyükre kattanak a dolgok a fejünkben, és összeáll a kép.

Csakhogy mire eddig eljutunk, a regény már rég nem a titok megfejtése miatt érdekes - és értékes. És így kár, hogy az egy ennyire nagy horderejű dolog. Hiszen Schulman pont az apró történésekből épülő családi viszonyokat és az azokban tátongó hiányok megnyomorító természetét mutatja be letisztultan és szívbemarkolóan pontosan. Azokat a dolgokat, amikből nem lesz újsághír, pedig nincs rá garancia, hogy épen túléljük őket.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...

Mesék testvérekről testvéreknek

...

Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

A világhírű orvos, Máté Gábor megközelítésében a traumát lehetőséggé fordíthatjuk, de ahhoz előbb meg kell értenünk - főleg egy olyan korban, ami egyre több vészjelzést küld, hogy valamit fundamentálisan rosszul csinálunk. A The Wisdom of Trauma messze nem tökéletes film, viszont logikusan és érzékletesen fejti ki a trauma természetét, működését az életünkben és a társadalomban.

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Kiemeltek
...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

Szerzőink

ta
ta

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

Olvass!
...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

SZÓRAKOZÁS
...

A magyar Drakuláról készít filmet Leonardo DiCaprio

A film a színész fiatalkorára összpontosít. 

...

„Én sem vagyok boldog ettől” – George R. R. Martin reagált a kritikákra

Az író ezúttal mintha megértőbb lenne a rajongókkal.

...

Hallgasd meg, hogyan olvas fel Cillian Murphy a Shyból!

A Steve főszereplője videóban olvas fel Max Porter regényéből.

Hírek
...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

...

Még nem láttad a Krasznahorkai-kiállítást? Jó hírünk van!

...

Újra moziban Breier Ádám Krasznahorkai-filmje

...

3 könyv a budapesti Trump-Putyin találkozóhoz

...

H. P. Lovecraft új kötete a vidéki Amerika borzalmait mutatja meg

...

Ennyi volt: szinte biztos, hogy eltűnnek a korallzátonyok