A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

A svéd Alex Schulman regénye egy titok nyomába ered: mi történt azon a bizonyos régi nyáron ott a tónál? Mi volt az a fordulópont, ami után a család már soha többé nem tért vissza a tanyára? És miért kérte évtizedekkel később az anya az utolsó levelében, hogy a hamvait mégis a tóba szórják? Schulman megrázó erővel és letisztult szépséggel mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek egyszerű sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, akár életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. október 11. |
ALEX SCHULMAN
A túlélők
Ford.: Papolczy Péter, Athenaeum, 2021, 255 oldal
-

“A rendőr a zsebébe nyúl, noteszt keres. Tudja, hogy ezt a történetet aligha lehet lejegyezni egy papírlapra, egy több évtizedes történet végére ért ide: három fivérről szól, akik egyszer elszakadtak innen, és most visszakényszerültek.” A túlélők az író, újságíró és blogger Schulman ötödik könyve, de az első, ami megjelenik magyarul - ez az, amivel berobbant a nemzetközi irodalmi köztudatba is. A regény felütése ígér némi rokonságot a skandináv krimivel, ám itt egyedül az olvasó nyomoz, ahogy az emlékek és a jelen novellisztikusan megírt, rövid fejezeteinek szilánkjaiból próbálja összerakni, mi is történt ezzel a családdal, ezekkel a testvérekkel, aminek következményeként az egyikük végül rendőrt hívott.

Azt a régi nyári szabadságot a család a tónál tölti. Nincs tévézés! - ez a szabály, és innentől a három testvér számára a napok a vakáció időtlenségébe vesznek. Pecáznak, képregényt olvasnak, egy dobozból időkapszulát készítenek és elássák a fák alatt, miközben a szüleik szép csöndben leisszák magukat a ház előtti kis asztalnál, majd egy rövid sziesztát követve újrakezdik. Az anyát mintha jobban érdekelné Molly, a félős, örökbefogadott kutya, mint a saját fiai, akikkel hol játékos és gyengéd, hol fojtogatóan szigorú, és még azért is durván bünteti őket, ami eszükbe sem jutott. Az apa gyakran inkább a szövetségesükként vesz részt a fiúk életében, például játékokat talál ki, mint amikor egy hirtelen ötlettel felsorakoztatja őket, hogy ússzanak versenyt a bójáig. Amikor a kisfiúk rádöbbennek, hogy ez a táv túl nagy, a víz túl hideg, és nem fogják kibírni, már késő, hiszen mélyen a tóban járnak. A hideggel a félelem is beléjük kúszik, és csak egymás támogatására számíthatnak. Mikor végül nagy nehezen kievickélnek, a szülők már nincsenek a parton, az esti rutinra készülnek a házban.

Margó
Alex Schulman könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be. Mikor? Október 16-án 19:45-kor. Hol? Várkert Bazár, Világirodalmi színpad. Facebook-esemény ITT. 

A túlélők központi témája a testvéri kapcsolatok összetett dinamikája. Schulman nem lendül ki egyik szélsőség felé sem, kerüli a testvérség szépelgő romanticizálását ugyanúgy, mint a kizárólag a konfliktusokra kihegyezett drámát. Nála a testvéri kapcsolat a közös sorsban és az egymásra utaltságban hangsúlyos támogatások és cserbenhagyások hálózata. Sok olyan gesztussal vagy viselkedések sorából felépülő mintázattal, amiknek a hatása évekig lappang, és csak a jövőben, felnőttként mutatja meg magát.

A kisfiúk számára a közös élethelyzetet fundamentálisan meghatározza a felnőttek kiszámíthatatlansága és következetlensége. 

Az alkoholista szülőkkel együtt élni ingoványos terep,

hiszen ugyanúgy várható, hogy részegen életveszélybe sodorják a gyerekeiket, mint a spontán szeretet-, esetleg gyűlöletroham. Ez persze a valóságban is nagyon gyakori felállás: egy-két szerencsésen megúszott extrém esetet leszámítva eldöcög a család, vannak közös programok, ünnepek, szokások, emlékek, erre nem jön ki a gyerekvédelem. Az anyai elutasítást, a kommunikáció képtelenségét, az érzelmi és fizikai elhanyagolást pedig majd a terapeuta kezeli.

A regényből nem tudjuk meg, miért él így ez a házaspár, mi az ő korai történetük, ami ide vezetett. Az viszont egyértelmű, hogy a gyerekeik sokkal többet látnak és érzékelnek belőlük, mint amennyit a szülők gondolnak. A fiúk pedig mindhárman más túlélési stratégiát választanak, hogy megküzdjenek a családon belüli bizonytalan létállapottal. Nils, a legnagyobb, kivonul a helyzetekből. Diliház, mondja, és felteszi a fülhallgatót, majd amint teheti, térben is eltávolodik és másik kontinensre költözik. Pierre, a legkisebb, agresszív vadóc lesz, az a lázadó típus, aki a frusztrációját lobbanékonyságban vezeti le. A regény narrátora Benjamin, a középső gyerek, aki állandó készültségi állapotban él. Szuperérzékeny kis szenzoraival próbálja folyamatosan letapogatni a családtagjai érzelmi állapotát, hangulatait, amik alapján többnyire pontosan felméri, mi várható. Egy másik történetben lehetne belőle nagy manipulátor, de itt csupán egy gyakran riadt, folyton ugrásra kész kisfiú, aki úgy próbál gyerek lenni, hogy közben mások minden terhe is lecsapódik rajta.

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz
Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Az Athenaeum Kiadónál jelent meg Alex Schulman A túlélők című családregénye, amely újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét, ráadásul egy év alatt. Interjú.

Fotó: Viktor Fremling

Tovább olvasok

A cselekményt áthatja a magány, valamint a kapcsolatok labilitása és sebzettsége miatti mély fájdalom, ami a regény előrehaladtával szinte elviselhetetlenül szaggató - nekem többször szünetet kellett tartanom olvasás közben, hogy összeszedjem magam. Ehhez kapcsolódik, amit Schulman mondott a Könyves Magazinon megjelent interjúban, hogy a saját családjában és gyerekkorában megélt fájdalmat dolgozta a regénybe. Az alkoholista anya, a megtalált levél, az éveken át hordozott-elfojtott neheztelések - ezek mind saját tapasztalatból táplálkoznak: “Sok őrültség történt a családunkban. A testvéreimmel egyfajta páncélt öltöttünk fel, hogy megvédjük magunkat tőlük, hogy túléljük a gyerekkorunkat. Amikor felnőttünk, a szüleink meghaltak, már nem volt szükségünk a páncélra, de annyira megszoktuk, hogy viseljük, hogy egyszerűen képtelenek voltunk levenni. Megtanultunk így élni, félelmetes volt belegondolni, mi történne, ha levennénk és sebezhetőkké válnánk.”

A regény egyik alapérzelme tehát ez a fájdalom - a másik a feszültség. Ott lappang a jelenetekben, az újabb és újabb nyári élményben, ahogy haladunk közelebb a titokhoz. Schulman történetépítő technikája egyszerű, de kell hozzá egy kis plusz figyelem, mint a jó krimiknél. A múlt, illetve a jelen eseményeit elmesélő fejezetek felváltva következnek és tartalmukban kapcsolódnak is egymáshoz. Csakhogy míg a múlt lineárisan építkezik előrefelé, a jelen fejezetei az időben visszafelé haladnak. 

A fejezeteknek és az eseményeknek ez az ellenirányú mozgása húz egyre erősebben a titokhoz, mint valami éhes origóhoz, amiben majd minden értelmet nyer,

és ami egyben iszonyú cezúra is, hiszen az életet két tartományra osztotta: előtte és utána.

Amikor végül is kiderül, hogy mi történt, az számomra kétszeresen is csalódást okozott. Egyfelől, mert a regény szerkezeti építkezésével a szerző nagyon erősen bevonja az olvasót, hogy az összerakja az eseményeket - ehhez képest pedig egyszer csak valaki egyszerűen kimondja, mi volt a titok. Ezt a váltást, ennek a tényközlésnek a banalitását nem éreztem kellően előkészítettnek.

A másik csalódás paradox módon rámutat a regény értékére is. A titok a könyvben egy feldolgozatlan trauma, Schulman pedig azt is elég jól bemutatja, hogy egy olyan trauma, amit a sokk és/vagy a tabusítás, a hallgatás a tudattalanba száműzött, hogyan forog vissza mégis a mindennapjainkba anélkül, hogy ezt észrevennénk. Ennek a működésnek vannak kevésbé látványos és extrémebb formái is, az utóbbira látunk példát a regényben. Szóval ha így vesszük, ebbe az is belefér, hogy egyszer csak valaki bemondja a megfejtést. Aki már élt át aha-élményt, tudja, milyen az, amikor egyszer csak a helyükre kattanak a dolgok a fejünkben, és összeáll a kép.

Csakhogy mire eddig eljutunk, a regény már rég nem a titok megfejtése miatt érdekes - és értékes. És így kár, hogy az egy ennyire nagy horderejű dolog. Hiszen Schulman pont az apró történésekből épülő családi viszonyokat és az azokban tátongó hiányok megnyomorító természetét mutatja be letisztultan és szívbemarkolóan pontosan. Azokat a dolgokat, amikből nem lesz újsághír, pedig nincs rá garancia, hogy épen túléljük őket.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Kritika

Mesék testvérekről testvéreknek

...
Szórakozás

Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

A világhírű orvos, Máté Gábor megközelítésében a traumát lehetőséggé fordíthatjuk, de ahhoz előbb meg kell értenünk - főleg egy olyan korban, ami egyre több vészjelzést küld, hogy valamit fundamentálisan rosszul csinálunk. A The Wisdom of Trauma messze nem tökéletes film, viszont logikusan és érzékletesen fejti ki a trauma természetét, működését az életünkben és a társadalomban.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról