A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

A svéd Alex Schulman regénye egy titok nyomába ered: mi történt azon a bizonyos régi nyáron ott a tónál? Mi volt az a fordulópont, ami után a család már soha többé nem tért vissza a tanyára? És miért kérte évtizedekkel később az anya az utolsó levelében, hogy a hamvait mégis a tóba szórják? Schulman megrázó erővel és letisztult szépséggel mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek egyszerű sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, akár életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. október 11. |
ALEX SCHULMAN
A túlélők
Ford.: Papolczy Péter, Athenaeum, 2021, 255 oldal
-

“A rendőr a zsebébe nyúl, noteszt keres. Tudja, hogy ezt a történetet aligha lehet lejegyezni egy papírlapra, egy több évtizedes történet végére ért ide: három fivérről szól, akik egyszer elszakadtak innen, és most visszakényszerültek.” A túlélők az író, újságíró és blogger Schulman ötödik könyve, de az első, ami megjelenik magyarul - ez az, amivel berobbant a nemzetközi irodalmi köztudatba is. A regény felütése ígér némi rokonságot a skandináv krimivel, ám itt egyedül az olvasó nyomoz, ahogy az emlékek és a jelen novellisztikusan megírt, rövid fejezeteinek szilánkjaiból próbálja összerakni, mi is történt ezzel a családdal, ezekkel a testvérekkel, aminek következményeként az egyikük végül rendőrt hívott.

Azt a régi nyári szabadságot a család a tónál tölti. Nincs tévézés! - ez a szabály, és innentől a három testvér számára a napok a vakáció időtlenségébe vesznek. Pecáznak, képregényt olvasnak, egy dobozból időkapszulát készítenek és elássák a fák alatt, miközben a szüleik szép csöndben leisszák magukat a ház előtti kis asztalnál, majd egy rövid sziesztát követve újrakezdik. Az anyát mintha jobban érdekelné Molly, a félős, örökbefogadott kutya, mint a saját fiai, akikkel hol játékos és gyengéd, hol fojtogatóan szigorú, és még azért is durván bünteti őket, ami eszükbe sem jutott. Az apa gyakran inkább a szövetségesükként vesz részt a fiúk életében, például játékokat talál ki, mint amikor egy hirtelen ötlettel felsorakoztatja őket, hogy ússzanak versenyt a bójáig. Amikor a kisfiúk rádöbbennek, hogy ez a táv túl nagy, a víz túl hideg, és nem fogják kibírni, már késő, hiszen mélyen a tóban járnak. A hideggel a félelem is beléjük kúszik, és csak egymás támogatására számíthatnak. Mikor végül nagy nehezen kievickélnek, a szülők már nincsenek a parton, az esti rutinra készülnek a házban.

Margó
Alex Schulman könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be. Mikor? Október 16-án 19:45-kor. Hol? Várkert Bazár, Világirodalmi színpad. Facebook-esemény ITT. 

A túlélők központi témája a testvéri kapcsolatok összetett dinamikája. Schulman nem lendül ki egyik szélsőség felé sem, kerüli a testvérség szépelgő romanticizálását ugyanúgy, mint a kizárólag a konfliktusokra kihegyezett drámát. Nála a testvéri kapcsolat a közös sorsban és az egymásra utaltságban hangsúlyos támogatások és cserbenhagyások hálózata. Sok olyan gesztussal vagy viselkedések sorából felépülő mintázattal, amiknek a hatása évekig lappang, és csak a jövőben, felnőttként mutatja meg magát.

A kisfiúk számára a közös élethelyzetet fundamentálisan meghatározza a felnőttek kiszámíthatatlansága és következetlensége. 

Az alkoholista szülőkkel együtt élni ingoványos terep,

hiszen ugyanúgy várható, hogy részegen életveszélybe sodorják a gyerekeiket, mint a spontán szeretet-, esetleg gyűlöletroham. Ez persze a valóságban is nagyon gyakori felállás: egy-két szerencsésen megúszott extrém esetet leszámítva eldöcög a család, vannak közös programok, ünnepek, szokások, emlékek, erre nem jön ki a gyerekvédelem. Az anyai elutasítást, a kommunikáció képtelenségét, az érzelmi és fizikai elhanyagolást pedig majd a terapeuta kezeli.

A regényből nem tudjuk meg, miért él így ez a házaspár, mi az ő korai történetük, ami ide vezetett. Az viszont egyértelmű, hogy a gyerekeik sokkal többet látnak és érzékelnek belőlük, mint amennyit a szülők gondolnak. A fiúk pedig mindhárman más túlélési stratégiát választanak, hogy megküzdjenek a családon belüli bizonytalan létállapottal. Nils, a legnagyobb, kivonul a helyzetekből. Diliház, mondja, és felteszi a fülhallgatót, majd amint teheti, térben is eltávolodik és másik kontinensre költözik. Pierre, a legkisebb, agresszív vadóc lesz, az a lázadó típus, aki a frusztrációját lobbanékonyságban vezeti le. A regény narrátora Benjamin, a középső gyerek, aki állandó készültségi állapotban él. Szuperérzékeny kis szenzoraival próbálja folyamatosan letapogatni a családtagjai érzelmi állapotát, hangulatait, amik alapján többnyire pontosan felméri, mi várható. Egy másik történetben lehetne belőle nagy manipulátor, de itt csupán egy gyakran riadt, folyton ugrásra kész kisfiú, aki úgy próbál gyerek lenni, hogy közben mások minden terhe is lecsapódik rajta.

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz
Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Az Athenaeum Kiadónál jelent meg Alex Schulman A túlélők című családregénye, amely újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét, ráadásul egy év alatt. Interjú.

Fotó: Viktor Fremling

Tovább olvasok

A cselekményt áthatja a magány, valamint a kapcsolatok labilitása és sebzettsége miatti mély fájdalom, ami a regény előrehaladtával szinte elviselhetetlenül szaggató - nekem többször szünetet kellett tartanom olvasás közben, hogy összeszedjem magam. Ehhez kapcsolódik, amit Schulman mondott a Könyves Magazinon megjelent interjúban, hogy a saját családjában és gyerekkorában megélt fájdalmat dolgozta a regénybe. Az alkoholista anya, a megtalált levél, az éveken át hordozott-elfojtott neheztelések - ezek mind saját tapasztalatból táplálkoznak: “Sok őrültség történt a családunkban. A testvéreimmel egyfajta páncélt öltöttünk fel, hogy megvédjük magunkat tőlük, hogy túléljük a gyerekkorunkat. Amikor felnőttünk, a szüleink meghaltak, már nem volt szükségünk a páncélra, de annyira megszoktuk, hogy viseljük, hogy egyszerűen képtelenek voltunk levenni. Megtanultunk így élni, félelmetes volt belegondolni, mi történne, ha levennénk és sebezhetőkké válnánk.”

A regény egyik alapérzelme tehát ez a fájdalom - a másik a feszültség. Ott lappang a jelenetekben, az újabb és újabb nyári élményben, ahogy haladunk közelebb a titokhoz. Schulman történetépítő technikája egyszerű, de kell hozzá egy kis plusz figyelem, mint a jó krimiknél. A múlt, illetve a jelen eseményeit elmesélő fejezetek felváltva következnek és tartalmukban kapcsolódnak is egymáshoz. Csakhogy míg a múlt lineárisan építkezik előrefelé, a jelen fejezetei az időben visszafelé haladnak. 

A fejezeteknek és az eseményeknek ez az ellenirányú mozgása húz egyre erősebben a titokhoz, mint valami éhes origóhoz, amiben majd minden értelmet nyer,

és ami egyben iszonyú cezúra is, hiszen az életet két tartományra osztotta: előtte és utána.

Amikor végül is kiderül, hogy mi történt, az számomra kétszeresen is csalódást okozott. Egyfelől, mert a regény szerkezeti építkezésével a szerző nagyon erősen bevonja az olvasót, hogy az összerakja az eseményeket - ehhez képest pedig egyszer csak valaki egyszerűen kimondja, mi volt a titok. Ezt a váltást, ennek a tényközlésnek a banalitását nem éreztem kellően előkészítettnek.

A másik csalódás paradox módon rámutat a regény értékére is. A titok a könyvben egy feldolgozatlan trauma, Schulman pedig azt is elég jól bemutatja, hogy egy olyan trauma, amit a sokk és/vagy a tabusítás, a hallgatás a tudattalanba száműzött, hogyan forog vissza mégis a mindennapjainkba anélkül, hogy ezt észrevennénk. Ennek a működésnek vannak kevésbé látványos és extrémebb formái is, az utóbbira látunk példát a regényben. Szóval ha így vesszük, ebbe az is belefér, hogy egyszer csak valaki bemondja a megfejtést. Aki már élt át aha-élményt, tudja, milyen az, amikor egyszer csak a helyükre kattanak a dolgok a fejünkben, és összeáll a kép.

Csakhogy mire eddig eljutunk, a regény már rég nem a titok megfejtése miatt érdekes - és értékes. És így kár, hogy az egy ennyire nagy horderejű dolog. Hiszen Schulman pont az apró történésekből épülő családi viszonyokat és az azokban tátongó hiányok megnyomorító természetét mutatja be letisztultan és szívbemarkolóan pontosan. Azokat a dolgokat, amikből nem lesz újsághír, pedig nincs rá garancia, hogy épen túléljük őket.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Kritika

Mesék testvérekről testvéreknek

...
Szórakozás

Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

A világhírű orvos, Máté Gábor megközelítésében a traumát lehetőséggé fordíthatjuk, de ahhoz előbb meg kell értenünk - főleg egy olyan korban, ami egyre több vészjelzést küld, hogy valamit fundamentálisan rosszul csinálunk. A The Wisdom of Trauma messze nem tökéletes film, viszont logikusan és érzékletesen fejti ki a trauma természetét, működését az életünkben és a társadalomban.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

...
Kolozsi Orsolya

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

...
Szórakozás

Ezeket az irodalmi adaptációkat nézzük májusban!

Mutatunk öt adaptációt, amit nem érdemes kihagyni májusban. 

...
Nagy

A Tokyo Vice felfedi Japán másik arcát a szexipartól a szervezett bűnözésig

Egy amerikai oknyomozó újságíró, Jake Adelstein bennfentesként írt memoárt Japán éjszakai életéről és alvilágáról. A történetből, amely kendőzetlenül mesél az ezredfordulós japán valóságról, az HBO készített tévésorozatot .

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Betilthatták Orwell 1984-ét Fehéroroszországban

...
Hírek

Amanda Gorman írt előszót Martin Luther King kötetéhez

...
Hírek

Krúdy és Radnóti dedikált köteteire is licitálhatnak a gyűjtők

...
Szórakozás

Love, Death & Robots: A Netflix megosztott egy epizódot premier előtt

...
Hírek

Szenzációs kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

...
Szórakozás

A Disney új feldolgozást készít a Különleges Úriemberek Szövetségéből

...
Hírek

Versterápia: „Estére megölöd a verset”

...
Hírek

Élőben követheted a Libri-díj átadóját

...
Szórakozás

Sok feszültséget ígér az Ahol a folyami rákok énekelnek új előzetese!