A hetvenes évek olvasótáborai szabadpolcok voltak egy puhuló diktatúrában

A hetvenes évek olvasótáborai szabadpolcok voltak egy puhuló diktatúrában

Hallottál már az olvasótáborokról? Egy egykori táborvezető és az Arcanum segítségével utánajártunk a hetvenes években indult mozgalomnak, és egy egészen különleges, szabadságra nevelő kezdeményezést találtunk.

Horányi Hanna Zelma | 2024. július 26. |

„Mit takar ez a szokatlan elnevezés: olvasótábor? Egy merőben új kezdeményezést. Azt, ami az Olvasó népért mozgalom célja: az olvasás megszerettetése. Ezúttal fiatalokkal. Olvasótábor – olyan tábor ez, ahol az olvasás szeretetére – nem! – művészetére tanítják meg a gyerekeket” – büszkélkedik a Magyar Nemzet.

1972-öt írunk, és júniusban megtartják Magyarország első olvasótáborát. Az esemény nagy sikert arat: három év múlva már 40 tábort szerveznek szerte az országban.

De miről szólnak ezek a táborok? Kik vesznek részt bennük? Milyen szerep jut az olvasásnak? És mi az a „hökkentés”, illetve „rögeszmekör”?

Tábori könyvtár szabadpolccal

Az első olvasótábort a Heves megyei Felsőtárkányban tartották kisiskolások számára. Ahogy a Könyvtáros folyóirat írta, a cél az volt, hogy „csak hetedik és nyolcadik osztályosok, s elsősorban fizikai munkások gyermekei legyenek a résztvevők. S ha lehet, olyanok, akik még csak most ismerkednek a könyvtár kincseivel.”

Az ötlet Varga Csabától származott, és az első táborban 37 gyerek és öt író, költő vett részt.

Ahogy a cikkhez készült interjúban Kamarás István szociológus és egykori táborvezető rámutatott, a kezdeményezés „nemkívánatos kihívást” jelentett a kultúrpolitika számára, ami szükségessé tette, hogy az Olvasó népért mozgalom, majd a Hazafias népfront ernyője alá helyezzék. Így lett fővédnöke Fábián Zoltán, a Magyar Írószövetség és az Olvasó népért mozgalom titkára.

Ugyanakkor az olvasótáborok sikeresen megőrizték függetlenségüket. „A túlságosan feszes és ingerszegény iskola és ifjúsági mozgalom mellett ez lett az egyik vonzó alternatíva,

a zárt rendszerekhez képest a szabadságepizódok és a demokráciaélmények színtere

– magyarázta Kamarás. – A tábori könyvtárak – szabadpolcaikkal – szabadságtereket jelentettek, és az olvasótáborok jelentős részét könyvtárak és könyvtárosok szervezték. Maguk az olvasótáborok is »szabadpolcok« voltak a puhuló diktatúrában.” 

- Hajdú-Bihari Napló, 1973; Kultúra és Közösség, 1983; Magyar Nemzet, 1972.

Változatok egy témára

„Mik is ezek az olvasótáborok? A szobi gimnázium KISZ-titkára tette fel a kérdést, s mindjárt József Attilát hívta segítségül: »Nem tudom, hogy mi ez, de jó nagyon«. Azért a megfogalmazást illetően nem pontosan így áll a helyzet, mert az olvasótáborok kétéves múltra tekintenek vissza, s akik vezették vagy szervezték, tudják” – írta 1973-ban a Népfront.

A táborok terjedésével Varga Csaba eredeti ötletének számtalan változata jött létre. Volt, ahol megmaradt a fókusz a kisiskolásokon, míg máshol gimnazistákból, tanyai gyerekekből, nemzetiségi fiatalokból, szakmunkástanulókból vagy diplomásokból állt a csapat. A csoportvezetők között akadtak írók és költők, de képzőművészek, pedagógusok, zeneművészek, könyvtárosok, csillagászok, népzajzosok és történészek is.

A mozgalom decentralizáltsága azt is jelentette, hogy a táborok minősége évről évre, helyszínről helyszínre változott.

Erről számolt be Kamarás is, aki 1975-ben járt először olvasótáborban, és az ott látottak nem keltettek benne túl jó benyomásokat: „Egyfelől feltűnően sok üres üveget találtam a körletben, másfelől úgy éreztem, hogy magukról a fiatal írókról szólt a történet. Nem találkoztam mindazzal, amiknek újdonsült ismerősöm, Varga Csaba olyan lelkes szószólója volt”.

A kellemetlen bemutatkozás azonban nem tántorította el Kamarást. Havas Katalinnal, Havas Judittal és Somorjai Ildikóval közösen átvették a bakonyoszlopi tábor szervezését, és a hónapokon át tartó előkészület után életreszóló élményben volt részük.

Hökkentés és tárgyalás

De hogy nézett ki egy olvasótábori nap? Fedőneve: olvasótábor című írásában Kamarás izgalmas képet fest a bakonyoszlopi nyárról.

A két hét gerincét – nemcsak itt, hanem valamennyi olvasótáborban – a napi három-négy órás kiscsoportos beszélgetések adták. A csoportvezetők segítségével, akik Varga Csaba elbeszélése szerint a csoport egyenrangú tagjai voltak,

a táborlakók különböző élményekről, értékekről, életcélokról, konfliktusokról és világképekről beszélgettek.

Emellett a bakonyoszlopi tábor vezetői három „rögeszmekör”, vagyis témakör mentén rendeztek foglalkozásokat a gyerekeknek: múltjárás és formálás, technika és gondolkodás, valamint alakítás és értelmezés. De volt portyanap a környező falvak felfedezésére, A sípoló macskakő és Jézus Krisztus szupersztár-vetítés, tábortűz, éneklés, és minden reggel egy „hökkentés”, vagyis elgondolkodtató happening.

Varga Csaba a Kultúra és Közösség folyóiratban megjelent beszélgetésben számolt be egy további tábori foglalkozásról, a „bírósági tárgyalásról”. Az első napokban a vezetők megfigyelték, hogy milyen kérdések érdeklik a résztvevőket – Isten létezése például visszatérő téma volt –, majd megszavaztatták velük, hogy akarnak-e erről vitatkozni.

Ha a gyerekek igennel szavaztak, a következő lépésben mindannyian egyénileg eldöntötték, hogy melyik oldal mellett akarnak érvelni, az így létrejött két csoport pedig választott két vezetőt: egy ügyészt, aki a csoport álláspontját képviselte, és egy védőt, aki a másik oldal állításait cáfolta. A többiek pedig mind elvállaltak egy-egy tanúvallomást.

Ezt követően a gyerekek bevették magukat a tábor kézikönyvtárába, hogy megírják az ügyész bevezetőjét.

„Gyakran reggelig vagy legalábbis késő éjszakáig készülnek a beszédek – mesélte Varga. – A tanúk is megírják saját vallomásukat; ez állhat annyiból, hogy Ady Endrét idézik, állhat annyiból, hogy elmondják egyéni véleményeiket, állhat bármi másból, amely az igazukat erősíti.” 

- Igaz Szó, 1974; Könyvtáros, 1972.

A rejtett tanterv

És hogy milyen szerep jutott a könyveknek a táborban? A válasz nem olyan egyértelmű, mint hinnénk – hangsúlyozta az interjúban Kamarás.

Bár a mozgalom az „olvasótábor” nevet viselte, és célja a hivatalos álláspont szerint a fiatalok olvasóvá nevelése volt, valójában ennél többről szólt: „tőkesúlya, »rejtett tanterve« a résztvevők értékrendjének, önismeretének, világképének és világnézetének alakítása, fejlesztése volt”.

A mozgalom valódi céljaihoz képest a könyvek csupán eszközök voltak tehát;

„az olvasótáborok fő tevékenysége nem az olvasás, hanem a beszélgetés volt – magyarázta Kamarás. – A beszélgetésekben megfogalmazódtak kérdések, és a versek, novellák, mesék válaszlehetőségeket kínáltak. Nem az olvasás megszerettetése volt az elsődleges cél, hanem a motiváltság, a nyitottság, az informális tanulásra indukáltság felkeltése, melynek egyik fontos következménye lehetett az olvasás.” 

50 évvel később

A rendszerváltást követően az olvasótáborok egyre ritkábbak lettek, és a mozgalom lényegében megszűnt létezni. „Az el- és összevonásoktól terhelt könyvtárak, művelődési házak egyre kevésbé tudnak megnyugtató intézményi hátteret nyújtani a csökkenő számú olvasótábori kezdeményezéseknek” – foglalta össze a helyzetet Kocsis István 35 éves az olvasótábori mozgalom című írásában.

„Arra is akadt példa, hogy a hatalom helyi képviselői első hallásra elzárkóztak az olvasótábor­tól, mondván, azt eleve mellőzni kell, mert az a KISZ-korszak itt maradt kövülete.”

Időről időre azért elhangzik, hogy milyen nagy szükség lenne az olvasótábori hagyomány felélesztésére. A kérdésre, hogy ezt lehetségesnek látja-e, Kamarás a következő választ adta:

„Soha ennyire nem szorult rá egy ország olvasótáborokra, mint itt és most a mienk,

de – habár ma is működik talán két tucatnyi olvasótábor – a kormány most másfajta eszméket, hagyományokat kíván feléleszteni, s ha kellőképpen tájékozódna, befóliázná az olvasótáborokat is.”

Pedig, ahogy korábban a Fedőneve: olvasótáborban írta, „most sincs kisebb szükség rögeszmékre és szabadságepizódokra, mint azelőtt, amikor »olvasótábor« fedőnéven segítette a többdimenziós ember, a létkiteljesítő értékrend, a dialógus, a demokrácia és az egészség kibontakozását”.

Nyitókép:

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

A szigligeti Esterházy-kastély rengeteg fontos mű és kapcsolat születésének színtere volt, nem is beszélve az anekdotákról, amelyek fennmaradtak a szigligeti nyarakról. A Kádár-korszak legfontosabb írói – köztük Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Fekete István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Kertész Imre, Pilinszky János és Juhász Ferenc – jártak ide pihenni, játszani, egymást ugratni, és persze írni.

...
Nagy

A slam nem létezik irodalom nélkül - Simon Márton az első slamtáborról

...
Általános cikkek

Mit olvassanak fel a nyári táborban?

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Természetesen olvasok
...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

...
Zöld

A gyereknevelésnek nem szükségszerű velejárója a kiabálás – így előzd meg

...
Zöld

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

...
Zöld

Ez a könyv bebizonyítja, hogy a szívből jövő nevetéstől leszünk igazán boldogok

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Zöld

3 könyv szülőknek, amit érdemes előjegyezni szeptemberben

...
Zöld

Most éppen naponta ennyi lépést kell tenned a tudósok szerint az egészségedért + 3 könyv

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Listák&könyvek
...
Nagy

Gyurkó Szilvia és a jobb világba vetett hit – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Szórakozás

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett a Heartstopper

...
Nagy

Nádasdy Ádám, Jordan Peterson, Byung-Chul Han – ezek a non-fiction könyvek érkeznek ősszel

A hét könyve
Kritika
A háborúnál is nagyobb teher, ha egy társadalom kettészakad
...
Kritika

A háborúnál is nagyobb teher, ha egy társadalom kettészakad

Alkoholizmus és mélabú, szegénység és anarchia. Na meg egy kitalált, végzetes hadművelet. Iulian Ciocan regénye feltárja a kelet-európai lelkekben a rendszerváltozás óta dúló háborút. Ez a hét könyve.