Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

A pár hete mozikba került Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Ben Affleck rendezése a nyolcvanasévek-nosztalgiára épít ahelyett, hogy megmutatná a színre vitt, tényleg történelmi megállapodás tágabb kontextusát. Támadt némi hiányérzetünk a film után, úgyhogy hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

Vass Norbert | 2023. május 04. |
Roland Lazenby
Michael Jordan - A Levegő Ura
Ford. Rédai Gábor, Zukály Zoltán, G-ADAM STÚDIÓ KFT, 2021, 670 oldal
-

Az Air – Harc a legendáért című mozit hangulatos montázs indítja el, ami az 1984-es év politikai és popkulturális eseményei közül válogat. Látjuk az integető Ronald Reagan elnököt, a széles mozdulatokkal, bő melegítőkben rappelő Run-DMC tagjait, a bajnoki győzelmet ünneplő Boston Celtics kosárcsapatát, Eddie Murphyt Beverly Hills-i zsaruként, Diana hercegnőt, Károly herceget, valamint az újszülött Harry herceget, a Szellemirtók főhőseit, David Hasselhoffot a Knight Rider Michael Knightjaként, A szupercsapatot és szép számmal korabeli technikai eszközöket a kvarcjátéktól a téglatelefonokig. A felsoroltak közül egyik-másik a cselekmény szempontjából sem lényegtelen, a többit pedig mintha amiatt idéznék csak meg az alkotók, hogy a történet évéhez kapaszkodókat kínáljanak nekünk. Az archív képsorok alatt azonban a Dire Straits 1985 nyarán megjelent dala, a Money for Nothing szól, és ha végignézzük a filmet, illetve hozzáolvassuk a Michael Jordanről szóló monográfiát, választ kaphatunk tán arra is, hogy mi miatt ragaszkodtak vajon az Air készítői ehhez a kronológiai bakihoz.

1984-ben ‒ a szarajevói téli, a Los Angeles-i nyári olimpia, Andropov halála, Reagan második beiktatása, valamint George Orwell kultikus regénye évében ‒ járunk tehát, de az Air mindezekkel nem törődik túl sokat. Helyettük szűkebb szemszöget mutat, amelynek az egyik sarkalatos pontja az, hogy a kosárlabdacipők eladása terén az Adidas és a Converse mögött a Nike a rangsorban csupán a harmadik. Az alkotók mintha megelégedtek volna annyival, hogy egy nem kockázat nélküli cégpolitikai döntés elmesélése – a frissen az amerikai profi kosárligába (NBA) került Michael Jordan Nike-hoz szerződtetése ‒ érdekében ötvözni igyekezzenek a Stranger Things- és a Last Dance-őrületet. Pedig a történet annál jóval összetettebb és izgalmasabb, mint hogy munkaalkoholista fehér férfiak trash talkjait hallgassuk hosszasan, és a kelleténél tán több játékidőt kapjanak a forradalmian formatervezett vonalas telefonok.

Az Airben kétségkívül ügyes, ahogy kiforgatja a heist-filmek műfaji kódjait, így a bankrablás előkészítése és a kasszafúrás kivitelezése helyett a fiatal, tehetséges sportolóval történő tárgyalás megszervezése és lebonyolítása adja a fő tétjeit. Azzal viszont, hogy ennyire célra tart, és földuzzadt egójú menedzserek, illetve az alfaatléta, valamint annak szülei közötti erőviszonyok feltérképezésére fókuszál, éppen annak a megértésétől fosztja meg a nézőt, ami miatt a Jordan–Nike megegyezés mérföldkő volt ‒ több szempontból is. Azáltal tehát, hogy megelégszik a nyolcvanasévek-nosztalgia színrevitelével, a film ziccert hibáz.

Roland Lazenby Michael Jordan – A levegő ura című, magyarul 2020-ban, a G-Adam gondozásában, Rédai Gábor és Zukály Zoltán fordításában megjelent monográfiája külön fejezetet szán a filmre vitt szerződést megelőző pávatáncnak, és ha elolvassuk a kitűnő kötet vonatkozó részeit, felvillanyozódunk, hiszen egyből megértjük a megfilmesítés indokait. És le is lombozódunk egy kicsit, mert szembesülünk vele: 

mennyi mindent kispórolt a megállapodást övező csillagállás ismertetéséből a szűk kétórás mozi.

Itt van például a Michael Jordan nevű fiatal kosaras fiú, akinek a sziluettje tűnik csak fel párszor a film jeleneteiben, és aki 21 éves az Air cselekménye idején. Az egyetemi bajnokságban kétszer volt az Év játékosa, egy csapatban játszott a nagy-nagy reménységként számon tartott Sam Perkinsszel és James Worthyvel, és 1982-ben az ő középtávoli dobásával lett bajnok az Észak-Karolina. Fontos rögzíteni, hogy Jordan még nem az a földöntúli fenomén, akinek a játéka nemzedékeket inspirál, hanem Dean Smith edző tehetséges és atletikus játékosa csupán, akire a média is lassan felfigyel.

-

És akit beválasztanak a Los Angeles-i olimpián induló amerikai keretbe is. Azok közé a srácok közé, akik a felkészülés során alaposan eltángálták az NBA-játékosokból álló ellenfeleiket, és a tornán se igen akadt riválisuk. Lazenby felidézi Jordan egy, az olimpia idején tett, egészséges önbizalomról árulkodó nyilatkozatát:

„Eddig még senki nem jött szembe, aki meg tudna akadályozni abban, hogy azt csináljak, amit csak szeretnék”.

Akárhogyan, Rod Thorn ‒ aki a Chicago Bulls általános igazgatója volt akkoriban ‒ azt mesélte Lazenbynek, hogy bármennyire magabiztos volt is a fő tárgyaként kulturális földrajzot hallgató Jordan a vele folytatott tárgyalások alatt, azt nem sejtette talán még ő se, hogy ‒ amennyiben olyan emberfeletti energiát tesz bele, amennyit beletett ‒ mekkora játékos lehet. Rod Thorn viszont meglátott Jordanben valami különlegeset. És bár az 1984-es évet megelőző játékosbörzéken (ahol a profi klubcsapatok versengenek az egyetemről kikerülő tehetségekért) rendre mellényúlt, ezúttal megtalálta az aranygyűrűket tojó bikát.

A sporttörténelem legszebb dobása - Maradj otthon #36
A sporttörténelem legszebb dobása - Maradj otthon #36
Tovább olvasok

Világos volt ugyanis, hogy a Bulls Jordant fogja választani. És dörzsölhette a tenyerét a csapat vezérkara, mert azt követően rendezték az ötkarikás játékokat, hogy már az övék volt az egyik főhős játékjoga. Rod Thorn visszaemlékezése szerint „Michaelnek igazi lendületet adott, hogy játszott az olimpián. Minden háztartásban megismerték a nevét, hiszen az olimpia Los Angelesben volt, és a meccsek – zsákolásaival és látványos manővereivel – Jordan legszebb jeleneteiről szóltak minden este, még ha relatíve nem is tudott olyan sokat játszani.”

Különös, hogy az Airben az olimpiáról szó sem esik, pedig nehéz elképzelni, hogy a szovjetek által bojkottált, az Egyesült Államok nyugati partján zajló játékok hidegen hagyták volna a sportszergyártó óriást, amelyik épp tárgyalóasztalhoz tervezte ültetni a kosártorna tán legfényesebb csillagát. Lazenby könyvéből kiderül, hogy a Nike fejesei közötti kulcsmegbeszélés lezajlott már a Los Angeles-i játékok ideje alatt, egy nappal a döntő után pedig azért ültek össze a játékos ügynökével a nevezett urak, hogy tervezni kezdjék a közös jövőt. A keretezés nem éppen lényegtelen, azonban mindez az Airből kimaradt.

Aztán egy hónappal azután, hogy Jordan nyakába akasztották az olimpiai aranyat, a Bulls bejelentette, hogy hét évre szóló, hatmillió dolláros szerződést kötött MJ-vel.

Roland Lazenby könyvéből kiderül, hogy ez a liga harmadik legmagasabb bérének, és messze a legnagyobb összegnek számított, amit egy hátvédnek valaha kínált NBA-csapat. 1984. szeptember 12-én írták alá a megállapodást.

Nemigen esik szó a filmben a Bulls ügyeiről sem, pedig Lazenby könyvéből tudható, hogy 1984 tavaszán katasztrofálisan festett a csapat. 27‒55-ös győzelem-vereség mérleggel zárták a szezont a bikák (tehát mindegyik nyert meccsükre átlagban jutott két elbukott), és zsinórban harmadszor maradtak le a rájátszásról. Két játékosuk küzdött komoly kokainproblémákkal, egyikükről pedig az is kiderült, hogy bántalmazott egy nőt az egyetemi évei alatt. A hasonló esetek miatt a franchise csődközelbe került, és egyre több pletyka kelt lábra arról, hogy a csapatot eladják és elköltöztetik a szeles városból. Azt hiszem, adódott volna a párhuzam, hiszen ha stabilabb volt is a vállalat anyagi helyzete, a megítélése pedig pozitívabb, a Nike legalább akkorát kockáztatott Jordannal, amekkorát a Bulls reszkírozott, de a filmben ez a szempont sem jelenik meg.

LeBron James a kosárlabda mellett a sportmarketinget és üzleti életet is megváltoztatta- Összekötve Tőrös Balázzsal
LeBron James a kosárlabda mellett a sportmarketinget és üzleti életet is megváltoztatta- Összekötve Tőrös Balázzsal

A világhírű kosárlabdázó, háromszors NBA-bajnok LeBron James karrierjét teljesen új szempontból, mindenekelőtt üzleti pályafutására koncentrálva mutatja be Brian Windhorst idén kiadott, LeBron-vállalat című könyve. A megjelenés apropóján Valuska László Tőrös Balázs szakkommentátorral, az Alley-oop podcast és a Bazska néven megtalálható menő kosaras vloggerével napjaink egyik legmeghatározóbb kosárlabdázójáról beszélgetett az Összekötve szerdai műsorában.

Tovább olvasok

A sportszergyártó által kínált szerződés viszont – és ez az Airből ugyancsak kimaradt – más okból is mérföldkőnek számított. Bár az ökölvívó Muhammad Ali, az NFL-sztár Jim Brown, vagy a baseball-legenda Jackie Robinson korábban szédítő magasságokba emelkedett, a fehérek alkotta elit egyikükben sem látott potenciális reklámarcokat. Fekete sportoló köré azelőtt nem épült tehát olyan mérvű kampány, mint amilyet az egyetemről frissen kikerült MJ-vel tervezett levezényelni a Nike kosárcipő-tagozata. A Jordan család és az oregoni vállalat vezérei közötti megbeszélés ezért – fejti ki Lazenby – 

voltaképp a szociális igazságtalanság és a faji előítélet elleni harcot is előbbre vitte.

A cég legfontosabb tárgyalói közé tartozott a Matt Damon által pompásan megformált Sonny Vaccaro, akit az Air a „középiskolai kosárlabda Mr. Miyagija”-ként pozicionál. A Michael Jordan – A levegő ura című kötet pedig nagyon hasonlóan mutatja be őt nekünk. Vaccaro – tudjuk meg Roland Lazenby könyvéből ‒ 1964-ben, 24 évesen, az egyetemi szobatársával alapította meg a Dapper Dan Roundball Classic elnevezésű kosártornát, amin a legnevesebb középiskolai játékosok pattogtattak. A rendezvény alkalmat kínált nekik, hogy bizonyítsák rátermettségüket az egyetemi csapatok edzői stábjai előtt. Vaccaro befolyásának kulcsa tehát – ahogy a filmben is több ízben emlegetik – a Dapper Dan-torna volt, amely a kitalálója számára kapcsolati aranybányának bizonyult.

Kobe Bryant, a kaliforniai Szellempofa

Kobe Bryant minden idők egyik legjobb kosárlabdázója volt, 41 évesen 2020. január 26-án tragikus helikopter-balesetben hunyt el kislányával. Egy sportoló alapvetően eredményeket és emlékeket tud örökségként maga után hagyni, és csak egészen keveseknél adatik meg, hogy a sportolói karrier életfelfogássá vagy egyéni nézőponttá álljon össze. Mivel a kosárlabda az NBA népszerűsége globális játékká vált, ezért a kiemelkedő szereplői a legkomolyabb véleményvezérekké váltak, akik rengeteg fiatal számára jelentenek inspirációt. Exkluzív részletet mutatunk az önéletrajzból olasz szállal, rappeléssel és Kaliforniával.

Tovább olvasok

Az első alkalommal, amikor a Nike képviselői találkoztak Sonny Vaccaróval, azon kezdtek tanakodni, hogy a borostás, pókhasú figura talán valami maffiózó lehet. Ezt sugallta a neve, az akcentusa, sőt a fellépése is. Ráadásul – fejti ki Lazenby ‒ Vaccarónak azt a benyomást sikerült keltenie, hogy mindenkinek ismeri a titkait. Hasonlóan érzett Michael Jordan is, aki így idézte fel a kövérkés olasszal való első találkozást: 

„Nem voltam benne biztos, hogy együtt akarok dolgozni vele, féltem, még a végén belekeveredek valamibe”.

Vaccaro tényleg ismert öltönyös beavatottakat, de ők nem a szervezett bűnözés klánjaihoz tartoztak, hanem a kosárlabda-utánpótlás nagycsaládjaihoz. Sötét titkok helyett támadási kombinációkkal volt tele a feje. Az volt, aminek látszott: egy barátságos, pittsburgh-i pasas. És amikor 1977-ben odacsörgött a Nike-hoz, hogy ismertesse a céggel egy új kosárcipőre vonatkozó ötletét, a vállalatot nem igazán érdekelte a dolog.

-

Rob Strasser viszont (akit a filmben Jason Bateman alakít) felismerte, hogy Vaccaro kapcsolatrendszere még jól jöhet. Több Nike-guru azt az álláspontot képviselte a pletykák szerint, hogy mielőtt Vaccarót a céghez veszik, szimatoltassák körül a Szövetségi Nyomozóiroda embereivel. Strasser azonban az FBI-átvilágításról hallani sem akart.

Kezdetben az lett Vaccaro feladata, hogy szerződjön le az egyetemek edzőivel, és küldessen ingyen cipőket a csapatok tagjainak. 

„Akkor vegyük át még egyszer. Pénzt és ingyen cipőket fogok kapni tőled? Ez törvényes?”

– kérdezett állítólag vissza Jim Valvano, az Iona trénere. A gyakorlat legális volt ugyan, még ha nem is minden szempontból etikus. Ennek nyomán mindenesetre számos edző Nike-ba öltöztette a fiait – az üzenet pedig rajtuk keresztül eljutott a szurkolókig, vagyis a lehető legszélesebb potenciális vásárlórétegig.

Az Airből kimaradnak a fentebb ismertetett motívumok. A film ott veszi fel a fonalat, hogy egy félhomályos tárgyalóban Vaccaro azt javasolja a portlandi cégbirodalom irányítóinak: a kosarascipő-szerződésekre szánt teljes büdzsét Jordan szerződtetésére kellene költeni. Innentől a küldetése lesz, hogy meggyőzze a feletteseit és a kosaras nevében tárgyaló szülőket is. Ez az a csörtesorozat, amit Ben Affleck filmje tulajdonképpen többnyire szórakoztatóan megmutat. Vaccaro mellett az Airben Jordan Viola Davis által megformált édesanyjának jut kiemelt szerep. És úgy fest, az erős női karakter szerepeltetése nem csak a vásznat uraló fehér férfiak ellensúlyozásaként alkalmazott dramaturgiai elem. Deloris Jordanről ugyanis a következőket mesélte Sonny Vaccaro a Jordan-monográfiát jegyző Roland Lazenbynek: „Azonnal tudtad, hogy egy lenyűgöző emberrel van dolgod. Az, hogy a fia élete így alakult, nagyon nagy részben neki is köszönhető”.

Ahogy arról már szó esett, a Nike-székházban zajló tárgyalás az Air csúcsjelenete. MJ annyit mondott a mendemondák szerint az összejövetelen, amikor ránézett a neki tervezett cipőre, hogy a piros az ördög színe. Nem fűlött hozzá a foga, hogy a North Carolina mennykék meze után felvegye. A nem mindennapi ‒ mindenféle garanciák egyvelegét, promóciós kampányok tucatjait, illetve az eladott cipők utáni részesedést is tartalmazó ‒ üzlet azonban mégiscsak megköttetett. A többi sporttörténelem.

Most már csak egyetlen kérdés maradt. Kire vonatkozhat vajon a film legelején felcsendülő dal szövege? Egy konyhai eszközöket szállító áruházi alkalmazott sirámait sorolják a Dire Straits-klasszikus sorai. A megszólaló a rocksztárok léha életére irigykedik, ami a hűtőszekrények és színes televíziók emelgetésétől, valamint a mikrohullámú sütők beszerelésétől zsúfolt saját munkanapjaihoz képest botrányosan egyszerű. Szóval kire utalhat vajon az Air nyitódala, a Money for Nothing? Kik kerestek vajon a film készítői szerint a megénekelt szerződő felek közül játszva milliárdokat? A Jordan-birodalom? A sportszergyártó vállalat? Netán maguk az Air producerei? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Ai Weiwei-riportfilm, Beck Zoli, irodalmi metál és rendhagyó szigetvezetés is vár a Margón!

Május 11. és 13. között új helyszínen, a margitszigeti Kristály Színtérben rendezik a tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált, ahol három napon át a könyvbemutatók és beszélgetések mellett exkluzív riportfilmmel, koncertekkel és sétákkal is várják az érdeklődöket. Nézd meg, mit ajánlunk a hétvégére!

...
Szórakozás

Még sosem volt ilyen csillámporos az embermentés – Az Atlanti-óceánon túl

Varian Fry történetét az Isten is arra teremtette, hogy film készüljön belőle. Széles körben Julie Orringer az Üldözöttek gyűjteménye című regénye tette ismertté a nevét, és ezt dolgozta fel a Netflixen jelenleg látható Az Atlanti-óceánon túl című hétrészes sorozat. Kár, hogy az alkotók nem érezték önmagában elég erősnek Fry történetét, az eredmény így aztán inkább hasonlít egy tetszetős, filteres kalandra, mint egy vérre-életre menő humanitárius magánakció krónikájára.

...
Szórakozás

Meghurcolták a tanárnőt, aki a Rimbaud és Verlaine viszonyáról szóló filmet ajánlotta

Valós események ihlették Moldovai Katalin Elfogy a levegő című filmjét, amelynek főbb szerepeiben Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Dimény Áron, Sándor Soma, Bölönyi Zsolt és Lőrincz Ágnes lesz látható.

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Természetesen olvasok
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Zöld

A vízhiány és egy különleges arab öntözőrendszer ihlette regény nyert rangos díjat

...
Zöld

Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a modern kutyafajták agya nagyobb, mint ősi társaiké

...
Zöld

A Budapestre látogató Jane Goodall üzent a magyaroknak

...
Zöld

Szent-Györgyit a nyilasok nem tudták elfogni, ezért minden fórumon hazudtak róla

...
Zöld

Őskori nő DNS-ét vonták ki egy húszezer éves csontékszerből

...
Zöld

Az Amazonasban le akarják állítani az erdőirtást, hat új rezervátumot kapnak az őslakosok

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is