Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Ruff Orsolya | 2023. január 28. |

De kit érdekel egy lényegében súlytalan pozíciójú királyi sarj élete?

A válasz röviden: szinte mindenkit. A háttér megértéséhez vissza kell menni időben egészen 1997. szeptember 6-ig, amikor Nagy-Britanniában eltemették az autóbalesetben elhunyt Diana hercegnőt. A fél világ kisírta a szemét a koporsó mögött lépdelő hercegeken, nem véletlen, hogy a Tartalékban is felidézi azt a napot. Az akkor 12 éves herceg egy életre traumatizálódott, ami egyrészt érthető, ráadásul a gyászát és a fájdalmát milliók kutatták árgus szemmel, de mostanra már az is kiderült, hogy ezt a traumát semmi és senki nem tudta azóta feloldani. Harry herceg ezt a fájdalmat egy életen át magával cipelte, ami aztán nagyban hozzájárulhatott a rokonaival való szakításhoz is. 

Harry herceg
Tartalék
Ford.: Németh Anikó Annamária, Szepes András, Corvina, 2023, 416 oldal
-

Diana haláláig Harry volt a kisebbik fiú, aki a nyilvános fotókon látszólag gondtalanul síelt, kirándult, vidámparkban szórakozott az anyjával és a testvérével (ezeken a képeken az akkori walesi herceg csak ritkán bukkant fel). A tragédia utáni években ugyanez a fiú elszabadult ágyúgolyóként borzolta a családja és a közvélemény idegeit, a bulvárlapok pedig tobzódtak a részeges bulik, a balhék, drogozások meg a náci jelmezes beöltözés részleteiben. A királyi család nagyjából már akkor is tartotta magát a királynői jelmondathoz (Never complain, never explain – azaz soha nem panaszkodunk, soha nem magyarázkodunk), Harry gyűlölete viszont a bulvár- és általában a sajtó ellen csak még erősebb lett. Ugyanez a sajtó néhány évvel később, még ha csak egy rövid időre is, lelkesen üdvözölte a herceg mellett az amerikai Meghan Markle-t, és a királyi család fiatal tagjait a Beatles-tagoknak kijáró Fab Four, azaz Mesés Négyes néven emlegették. Harry herceg – bátyja sorban születő gyerekei miatt – akkor már tényleg a sokadik lett az öröklési sorban, ráadásul a sajtó hamarosan teljes támadásba lendült át, és csípős kritikával illette Meghan Markle minden megnyilvánulását. 

A házaspár fojtogatónak élte meg a királyi közeget, az amerikai Meghan Markle nem tudott vagy nem is akart betagozódni a royal rutinba. Mindketten saját döntéskört, önálló egzisztenciát akartak – igaz,

ma már azt állítják, hogy nem a magánélet védelme miatt szakítottak a királyi családdal,

miként azt sokan, főleg a Netflix-sorozat debütálásakor, számon kérték rajtuk. A királyi családdal való szakítás után az azonban nagyon hamar kiderült, hogy a fiatalabb herceg és felesége legfeljebb a kötelezettségeknek fordítanának hátat, de a névből mint brandből származó előnyökre mindenképp igényt tartanak. A hírnév dollárosítása/fontosítása pedig elég hamar megkezdődött. Így születtek aztán azok a sokmilliós szerződések, amelyeknek köszönhetően Harry és a felesége – együtt és külön-külön is – exkluzív interjút adott, podcastet indított, életrajzi sorozatot kapott, majd – a portfolió legújabb részeként – memoárt dobott piacra. 

Mi értelme ennek az egésznek?

A Tartalék című könyvvel Harry herceg hetekig lényegében önként és dalolva látta el munícióval azt a bulvársajtót, amelynek a folyamatos kritikája, zaklatása, figyelő szeme elől egészen Amerikáig távozott. Olyan már-már kínos részleteket osztott meg az olvasóival, amelyek megjelentetésére a szerkesztők legfeljebb legvadabb álmukban számíthattak. Kivel veszítette el a szüzességét Harry herceg? Ki beszélte rá a fiatalabbik herceget a náci jelmezre? Miért autózott végig az alagúton, ahol az anyja az életét vesztette? Milyen néven emlegette a mostohaanyját, Camillát? Miért verekedett össze Harry a testvérével? Hogyan szerzett fagyási sérüléseket a herceg pénisze? Valószínűleg soha annyi hatásvadász cím nem született még egyetlen könyvről sem, mint ami az elmúlt hetekben. 

Harry herceg memoárja már most könyvpiaci rekordokat döntöget

Csak egy könyv van, amelyik az elmúlt évtizedekben ennyire jól fogyott az angolszász könyvpiacon, az is egy Harryről szólt - Harry Potterről.

Tovább olvasok

Ennél sokkal súlyosabb következményei is voltak azonban a herceg visszaemlékezéseinek, amelyek közül kiemelkedik a tálib szál. Harry ugyanis a könyvben azt állította, hogy az afganisztáni bevetése alatt 25 tálibot ölt meg, akiket nem is embereknek, hanem olyan sakkfiguráknak tekintett, akiket le kell szednie a tábláról. Az egy dolog, hogy ez a könyvrész teljesen kiborította a veteránokat, akik azt vetették a szemére, hogy az anyagi haszonért cserébe elárulta katonai múltját, de várható volt, hogy mások is kiaknázzák majd a hercegi memoárban rejtőző lehetőségeket: az év elején Nagy-Britannia hiába követelte, hogy Irán engedje szabadon az ország egykori védelmi miniszterhelyettesét, a brit-iráni állampolgárságú Ali Reza Akbarit januárban kémkedés vádjával kivégezték. Az iráni külügyminisztérium a Twitteren akkor úgy reagált: 

„A brit rezsim, ahol a királyi család tagja 25 ártatlan ember megölését sakkfigurák eltávolításának tekinti, és nem is sajnálja az ügyet, valamint azok, akik szemet hunynak egy háborús bűncselekmény felett, nincsenek abban a helyzetben, hogy másoknak az emberi jogokról papoljanak”.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek is mutatják, hogy Harry hercegnek hiába van gyakorlatilag nulla esélye, hogy valaha a brit trónra lépjen (jelenleg az ötödik az öröklési sorban, a bátyja mellett ugyanis megelőzi Vilmos három gyereke), és hiába szakított a királyi családdal, tetteinek, szavának és

különösen minden leírt szavának a mai napig súlya van.

Tényleg a herceg írta a könyvet? 

Bár a borítón Harry herceg szerepel szerzőként és a kötet honlapján is egyedüli íróként jelölik, nem titok, hogy szellemíróként J. R. Moehringer jegyzi a könyvet. A szellemíró olyan író vagy újságíró, aki egy ismert ember helyett vagy neve alatt ír könyvet, gyakran vele szoros együttműködésben. A szellemíró kiléte sokszor nem ismert vagy nem publikus, itt viszont már a kezdet kezdetétől lehetett tudni, hogy Moehringer fogja írni a könyvet, amiben biztos szerepet játszott az is, hogy személyében egy olyan író-újságíróról van szó, aki 2000-ben Pulitzer-díjat is nyert az egyik cikkével. Bár a közös munka részletei nem ismertek, azt sejteni lehet, hogy több órás interjú, beszélgetés, egyeztetés előzte meg az írás folyamatát, és azt nyilván senki nem vonja kétségbe, hogy a könyvbe Harry gondolatai, emlékei kerültek. 

A nagy kérdés viszont az, hogy

ezek az emlékek vajon pontosak, hitelesek-e? 

A kötet megjelenése után az angol nyelvű sajtó elkezdte módszeresen összegyűjteni a könyvben szereplő pontatlanságokat. Csak egy példa: korabeli fotókkal és sajtóhírekkel igazolták, hogy Harry 2002-ben nem lehetett éppen Etonben, amikor dédanyja, az anyakirálynő halálhírét közölték vele, mert aznap épp az apjával és bátyjával síelt Svájcban. A pontatlanságok nagy része amúgy egy kívülálló számára viszonylag súlytalannak tűnhet (ki mondott vagy nem mondott és mikor és mit és kinek?), összességében viszont könnyen alááshatják egy memoár hitelességét. Harry erre mondta azt (nagyanyja, II. Erzsébet elhíresült mondásával összhangban, miszerint „Recollections may vary”, azaz az emlékek eltérhetnek), hogy ezek az ő emlékei, és legalább annyi igazság van abban, ahogyan és amire ő emlékezik, mint az úgynevezett objektív tényekben.

Mi ez az őrület a könyv körül?

A Tartalék már a megjelenése idején rekordot döntött, és már hivatalosan is ez számít minden idők legkapósabb (azaz leggyorsabban fogyó) tényirodalmi könyvének. Korábban ezt a címet Barack Obama tudhatta magáénak az Egy ígéret földje című könyvével. Tudni kell, hogy a könyvpiacon a január alapvetően holtszezonnak számít. A kiadók, a kereskedők és maguk a vásárlók is ekkor már túl vannak a karácsonyi rohamon, ami könyves szempontból az év egyik csúcsidőszaka. Az év elején a kiadók természetesen gőzerővel dolgoznak, de nagyon ritka, hogy egy-egy igazán nagy dobást januárra időzítsenek. 

A korona új évadából kirajzolódok, milyen nyomás nehezedett Dianára

November 9-én folytatódik a II. Erzsébet királynőről és a brit királyi családról szóló sorozat az ötödik évadával a Netflixen. A korona új epizódjaiban Károly és Diana házasságának felbomlása lesz a fókuszban, mutatjuk az előzetest!

Tovább olvasok

Ennél a könyvnél ugyanakkor valószínűleg már önmagában az előzetes botrányok és Harry herceg személye is elég lett volna ahhoz, hogy nagy legyen az érdeklődés, de az elmúlt hetekben még a csapból is a herceg folyt. Nemcsak a kiszivárogtatott szaftos részletekkel volt tele az angolszász sajtó, de Harry saját elhatározásból ült fel a marketingvonatra, és Anderson Coopertől Stephen Colbertig a legnagyobb amerikai tévés nagyágyúknak adott interjúkat, amelyekről aztán megint napokig lehetett cikkezni. 

Mindezeknek kézzelfogható következménye lett: csak a megjelenés napján Nagy-Britanniában 400 ezer példány kelt el a kötetből, az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában értékesített példányok száma az első napon elérte az 1,4 milliót. Az már más kérdés, hogy a briteknél a nagy könyváruházak nagyon hamar féláron kezdték értékesíteni a könyvet (28 helyett 14 fontért), ami a vásárlóknak jó lehet,

a kis független könyvesboltoknak viszont egyáltalán nem,

ők ugyanis méretükből adódóan képtelenek meglépni ezt a lépést és ekkora árengedményt adni. Jól be is rágtak a nagyokra, és volt olyan kereskedő, aki azt mondta a Guardiannek, hogy nem fogják egy olyan könyvért törni magukat, amit a kiadók olcsóbban engednek eladni, mint amennyiért ők meg tudják venni. 

Itt a vége, fuss el véle?

Mindenesetre sokatmondó volt az, ahogyan az egyik független kiadó pozicionálta a könyvet, a Tartalékot ugyanis a Hogyan nyírd ki a családodat című kötettel együtt tette a kirakatba.

A fricska nem véletlen, hiszen nagyjából mindenkit az izgat most, hogy hogyan tovább. Van-e visszaút, begyógyulhatnak-e a sebek? Harry herceg többször világossá tette a motivációit: a sokévi hallgatás után végre a saját hangján akarta elmondani a saját történetét. A családi szennyes kiteregetése kétélű dolog: egyrészt még jobban alááshatja a királyi család megroggyant tekintélyét (amely még András herceg botrányait sem heverte ki teljesen), ezzel együtt viszont paradox módon emberibbé teszi, közelebb hozhatja a Windsorokat, hiszen kiderül, hogy a sok sallang mellett sokszor ugyanazokkal az emberi drámákkal küzdenek, és a szorongással, depresszióval, magánnyal ugyanúgy szembe kell nézniük, mint egy közembernek. Befogadói oldalról ráadásul az olvasóban könnyen kialakulhat az az illúzió, hogy ismeri a királyi családot, amelynek tagjainak szurkolhat vagy elítélheti őket, állást foglalhat, azonosulhat velük. Ezt erősítheti a folyamatos médiajelenlét és az olyan sorozatok is, mint A korona

Harry hercegék félrevezethették a közvéleményt
Harry hercegék félrevezethették a közvéleményt

Meghan Markle állítólag elfelejtette, hogy közvetve információkat adott át A szabadság nyomában című kötet szerzőinek. Egy most zajló perben kiderült az is, hogy férjével együtt ezt viszont nem akarták nagydobra verni.

Tovább olvasok

A közvélemény egy részét tehát most az izgatja, hogy lesz-e valaha békülés a felek között, és milyen muníciót tartogat még Harry herceg, aki összesen négy könyvre írt alá a Penguin Random House-zal. A jövőt némileg előrevetítheti, amit az egyik interjúban mondott: szerinte ugyanis

addig nem lesz béke a családban, amíg napvilágra nem kerül az igazság.

Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor az, amit Patti Davis, Nancy és Roland Reagan lánya nyilatkozott. Ő szintén egy Harryéhez hasonló könyvben teregette ki a családi szennyest, most viszont már azt mondja, bárcsak ne írta volna meg. Davist saját bevallása szerint annak idején nagyon hasonló indokok vezérelték, mint Harryt, ő is el akarta mondani az igazat, helyre akarta tenni a dolgokat. Utólagos csalódottságát viszont ma már nem is igyekszik palástolni: „Naivan azt hittem, ha a nyilvánosság elé tárom a saját érzéseimet és a saját igazságomat azért, hogy elolvashassa a világ, akkor talán a családom is jobban megért majd engem”.

Ebből nagyjából sejthető, hogy nem így lett.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Harry herceg memoárja már most könyvpiaci rekordokat döntöget

Csak egy könyv van, amelyik az elmúlt évtizedekben ennyire jól fogyott az angolszász könyvpiacon, az is egy Harryről szólt - Harry Potterről.

...
Hírek

Tettlegességig fajult egy vita Harry és Vilmos herceg között, írja Harry az új memoárjában

A Spare (Tartalék) című 416 oldalas memoárkötet január 10-én kerül világszerte a könyvesboltokba, a Guardian azonban, amelyhez eljutott egy előzetes példány, már csütörtökön közölt néhány részletet a műből, írja az MTI.

...
Hírek

Elhunyt II. Erzsébet brit királynő, aki ott volt a világháborúban és az elsők között küldött e-mailt

A XX. század egyik utolsó nagy tanúja volt. 96 évesen hunyt el, 70 évig ült a brit trónon.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.