Még sosem volt ilyen csillámporos az embermentés – Az Atlanti-óceánon túl

Még sosem volt ilyen csillámporos az embermentés – Az Atlanti-óceánon túl

Varian Fry történetét az Isten is arra teremtette, hogy film készüljön belőle. Széles körben Julie Orringer az Üldözöttek gyűjteménye című regénye tette ismertté a nevét, és ezt dolgozta fel a Netflixen jelenleg látható Az Atlanti-óceánon túl című hétrészes sorozat. Kár, hogy az alkotók nem érezték önmagában elég erősnek Fry történetét, az eredmény így aztán inkább hasonlít egy tetszetős, filteres kalandra, mint egy vérre-életre menő humanitárius magánakció krónikájára.

Ruff Orsolya | 2023. április 12. |
Julie Orringer
Üldözöttek gyűjteménye
Ford.: Babits Péter, Libri, 2020, 548 oldal
-

1940-ben az Egyesült Államok még nem lépett be a második világháborúba, viszont akkor már létezett egy amerikai szervezet, amelynek az volt a feladata Marseille-ben, hogy kimenekítse Európa legnagyobb gondolkodóit, akiket a nácik vagy a származásuk, vagy az ideológiai meggyőződésük miatt mindenképp likvidálni akartak. Ennek a szervezetnek volt a vezetője Varian Fry, aki eget-földet megmozgatott azért, hogy ezeket az embereket valamilyen úton-módon (hajón vagy a Pireneusokon átvezető hegyi úton) kijuttassa Franciaországból. Az ő történetüket írta meg Julie Orringer az Üldözöttek gyűjteménye című regényében, amelyben a tényeket fikciós elemekkel vegyítette. A szerző korábbi interjúnkban elmondta, hogy véletlenül bukkant Fry történetére, amikor a – részben Budapesten játszódó – Láthatatlan híd című regényéhez végzett kutatásokat. Lenyűgözte ennek az embernek a kiállása, a bátorsága, és teljesen meglepődött azon, hogy történetét az utókor szinte teljesen elfeledte.

Pedig már az alaptörténet egyes elemei is mind nagyon izgalmasak:

  • Fry elszántsága, hogy a kényelmes amerikai életét hátrahagyva nyakig merüljön az embermentéshez szükséges mindennapi alkuk világába;
  • rendíthetetlensége, amely akkor is kitart, amikor az életveszélybe került művészek és gondolkodók még mindig nem akarják elhinni, hogy igazán nagy baj fenyegetné őket – a kötet eleve azzal indít, hogy Fry hiába győzködi Chagallékat („… meg kell értenie, Monsieur Fry… a férjemet megoltalmazza a hírneve. Vichy egy ujjal se merne hozzánk nyúlni”);
  • dilemmái, belső vívódásai, hiszen míg otthon egy feleség várja, Fry valójában egy férfiba szerelmes, akivel a kapcsolatát mindvégig titokban kell tartania (a kötet megjelenése után ez a szál nagy vitákat váltott ki, amit aztán Fry fia tett helyre egy újságcikkben: „Nem látom, hogy az apám homoszexualitása hogyan sározhatná be ügyének erkölcsi tisztaságát vagy mocskolhatná be jó hírét. Nem jutottunk már túl azon, hogy a homoszexualitást szégyenletesnek tartsuk? És azt sem szabad elfelednünk, hogy a homoszexuálisok ugyancsak a holokauszt áldozatai voltak, és továbbra is zaklatások célpontjai.” );
  • mindennapi harcai: ha kell, korrumpál, szívességet tesz, alkudozik, tárgyal, ígér és lepaktál – mindezt nem magáért teszi, másokon akar segíteni;
  • a kötetben hús-vér figuraként bukkannak fel azok a művészek és tudósok, akiknek nevét és műveit ma már legfeljebb múzeumokból vagy könyvekből ismerjük – köztük van például Marc Chagall, Hannah Arendt, Max Ernst.

Mindehhez a történelmi hátteret a Vichy-Franciaország adja, azon belül is Marseille, amely ebben a történetben az új élet, a megmenekülés kapuja is. Dobbantó, hogy az üldözöttek végérvényesen maguk mögött hagyhassák a világháborús Európát. Már Orringer is nagyon filmszerűen adta vissza Fry embermentő történetét, így nem volt különösebben meglepő, hogy adaptálni fogják. A pandémia alatt készített interjúnkban már arról beszélt, hogy Anna Winger (Unortodox) lesz a sorozat producere. Utóbbi a Deadline-nak azt mondta, hogy nem akart egy újabb hagyományos világháborús alkotást (abban az értelemben hagyományosat, amely kizárólag a szenvedésre fókuszál), és inkább a humorra akarta helyezni a hangsúlyt (pontosabban arra, hogyan lehet a traumákat a humorral oldani), egyik inspirációs forrásként pedig a Casablancát említette.

-

A sorozatnak Varian Fry mellett (őt Cory Michael Smith játssza) két kulcsszereplője van még, mindketten létező személyek voltak: Mary Jayne Gold (Gillian Jacobs) egy gazdag chicagói örökösnő, aki apja akaratával dacolva a világháborús Európában maradt, hogy Fry-nak segítsen, valamint Albert Hirschman közgazdász (Lucas Englander), aki az embermentés mellett az alakuló francia ellenállásnak is tagja lett. A hét rész elméletileg elég időt és teret enged az egyes történetszálak kibontására: így teljesebb képet kaphatunk Fry erőfeszítéseiről, a menekültek nehézségeiről és kilátástalanságáról, a vonakodó amerikai diplomatákkal folytatott vitákról, a Vichy-kormány hivatalnokainak packázásairól, a konstans életveszélyről – a másik oldalon pedig arról a túlbuzgó élni akarásról, amit éppen az állandó fenyegetettség generál. Hiszen ez a történet arról is szól, hogy a legnagyobb sötétség mélyén is felderenghet a fény – a legmarkánsabban mindezt a vidéki villában játszódó a jelenetekben lehet érezni. Ezt írtuk könyves kritikánkban: „A kötet legélvezetesebb része, amikor a földönfutóvá vált művészeket és gondolkodókat – köztük olyan figurák is felbukkannak, mint André Breton, Victor Serge vagy Max Ernst – Fry beköltözteti egy Air Bel nevű vidéki villába. Az életük egy hajszálon függ, nem ritkák a rendőrségi rajtaütések, ennivalójuk sem nagyon akad, viszont zajos élettel töltik meg a házat, ottlétük pedig aztán egy, a szürrealistákhoz méltó vacsorapartiban csúcsosodik ki.”

-

A sorozat itt van a leginkább elemében: a különc, maguknak való figurák sajátos közösséget alkotnak, együttlétük egy A nagy Gatsbyt idéző fékezett habzású buliban éri el tetőpontját. Kicsit kopottasabb, kicsit kevésbé nagyvilági, mégis maga a megtestesült glamúr a világháborús pokolnak ebben az elfeledett bugyrában. Ezzel viszont elég sokat elmondtunk magáról a sorozatról is, ami látványra tetszetős, egyszerűen jó a szemnek – a helyszínek, a díszletek, a ruhák, a frizurák, mind a helyükön vannak, de minden kicsit túlságosan is jól fésült, túlságosan is csillámporos benne. Mintha egy ragyogó filtert eresztettek volna a világháborús Marseille-ra, ami elfedi az igazi koszt és könnyeket. Persze tűnnek el és halnak meg emberek, ami fáj – de mintha általános alkotói törekvés lett volna, hogy ne fájjon nagyon.

-

A hét rész, amennyire jót tesz a szereplők történeteinek a szétszálazásának, annyira nem segít a feszültség fenntartásában. A sok-sok jó elem közül épp a kötőanyag hiányzik, és emiatt Az Atlanti-óceánon túl helyenként inkább tűnik szerelemre kihegyezett egynyári kalandnak, mint egy életre-halálra menő mentőakció krónikájának. Pedig vannak a sorozatnak figyelemreméltó villanásai (ilyen az egész menekültkérdés, az ő befogadásuk, illetve elutasításuk; vagy az, ahogyan például az egyes menekültek a saját identitásukat kezelik), mégis a melodramatikus szálak elvonják a figyelmet az egész sztori kulcsmozzanatáról. Utóbbi önmagában is borzasztóan erős (Fry és a munkatársai viszonylag rövid idő leforgása alatt kétezer ember életét mentették meg), az alkotók viszont valamiért mégsem érezték, hogy önmagában ez a kulcsszál megtartaná és elvinné a hátán a sorozatot, így aztán kaptunk bele szerelmi szálat, titkos kapcsolatot, csábítást, szerelmi háromszöget, féltékenykedést – egy nagy rózsaszín vattát, amivel viszont pont az élét, a súlyát, a tétjét vették el Varian Fry történetének. Tiszta szerencse, hogy a regénynek köszönhetően a neve van már annyira ismert, hogy akkor is fennmarad, ha a sorozatból már csak a napfényes tengerpartra, a sikkesen kopott villafalakra, a félrecsúszott nyakkendőkre meg a libbenő szoknyákra emlékezünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az ember, aki kimenekítette Európából a nácik által üldözött művészeket

Marc Chagall, Hannah Arendt, Max Ernst - csak néhány ismert név a kétezerből, akiket az amerikai Varian Fry a negyvenes évek elején kimentett Európából. A turbulens hónapok történetéről Julie Orringer írt regényt.

...
Nagy

Julie Orringer véletlenül bukkant az európai művészeket megmentő újságíró történetére

Ki volt Varian Fry, aki az életét kockáztatta azért, hogy európai kulturális és tudományos elitjének képviselőit kimenekítse a kontinensről a második világháború alatt? Történetéből Julie Orringer írt regényt, akivel a fikció és a valóság keveredéséről, Chagallról és az adaptációs tervekről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Nácik és maffiózók randalíroznak a harmincas évek Berlinjében

Október elején debütál a Babilon Berlin negyedik évada, amelynek már megérkezett az első előzetese.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Nick Hornby a futball miatt maradt vissza a fejlődésben – Olvass bele a Focilázba!

Az angol író, Nick Hornby gyerekkora óta az Arsenal szurkolója, és a döntő pillanat még azt is felülírja, ha mellette elájul valaki a focimeccsen. Most elolvashatsz egy részletet a könyvből.

...
Beleolvasó

Marco Rossi egy mániákus őrülttől tanulta az edzősködést

Rossi elmondja, milyen edzői habitusok, gondolkodások határozták meg saját kapitányi koncepcióját, illetve kiderült, mit lesett el a legendás Marcelo Bielsától és a vízilabdás Farago Tamás olimpiai bajnoktól?  

...
Beleolvasó

Jó volt a szex, de mégsem akkora buli a szívtiprónál ébredni - Olvass bele Kollár Betti új könyvébe!

Két laza ismerős: az egyik épp szakított, a másik nem tud elköteleződni. Hirtelen ötlettől vezérelve összeköltöznek, amikor szembesülniük kell az elkerülhetetlennel. Olvass bele Kollár Betti új könyvébe! 

Kiemeltek
...
Zöld

A dohányzás veszélyeit komolyan vettük, a közösségi média veszélyeit miért nem?

A fiatalok mentális egészsége érdekében figyelmeztető feliratokkal kéne ellátni a közösségi média platformokat – írja az amerikai tiszti főorvos. A hírhez négy könyvet is ajánlunk.

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Hírek
...
Szórakozás

Nézd meg az első fotót a Hét Királyság lovagjáról a Trónok harca spin-offban

...
Szórakozás

Nézd meg az 1901-es, legkeményebb Dickens-adaptációt az utcaseprővel

...
Beleolvasó

A terápián ülők nem is sejtik, hogy valaki mindent tud a titkaikról – Olvass bele Jen Beagin vicces regényébe!

...
Hírek

Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

...
Nagy

6 botrányos dolog, amit egy új életrajz állít Beckhamékről

...
Szórakozás

Anthony Bourdain képregényének szusiséfje animációs sorozatot kap