Még sosem volt ilyen csillámporos az embermentés – Az Atlanti-óceánon túl

Még sosem volt ilyen csillámporos az embermentés – Az Atlanti-óceánon túl

Varian Fry történetét az Isten is arra teremtette, hogy film készüljön belőle. Széles körben Julie Orringer az Üldözöttek gyűjteménye című regénye tette ismertté a nevét, és ezt dolgozta fel a Netflixen jelenleg látható Az Atlanti-óceánon túl című hétrészes sorozat. Kár, hogy az alkotók nem érezték önmagában elég erősnek Fry történetét, az eredmény így aztán inkább hasonlít egy tetszetős, filteres kalandra, mint egy vérre-életre menő humanitárius magánakció krónikájára.

Ruff Orsolya | 2023. április 12. |
Julie Orringer
Üldözöttek gyűjteménye
Ford.: Babits Péter, Libri, 2020, 548 oldal
-

1940-ben az Egyesült Államok még nem lépett be a második világháborúba, viszont akkor már létezett egy amerikai szervezet, amelynek az volt a feladata Marseille-ben, hogy kimenekítse Európa legnagyobb gondolkodóit, akiket a nácik vagy a származásuk, vagy az ideológiai meggyőződésük miatt mindenképp likvidálni akartak. Ennek a szervezetnek volt a vezetője Varian Fry, aki eget-földet megmozgatott azért, hogy ezeket az embereket valamilyen úton-módon (hajón vagy a Pireneusokon átvezető hegyi úton) kijuttassa Franciaországból. Az ő történetüket írta meg Julie Orringer az Üldözöttek gyűjteménye című regényében, amelyben a tényeket fikciós elemekkel vegyítette. A szerző korábbi interjúnkban elmondta, hogy véletlenül bukkant Fry történetére, amikor a – részben Budapesten játszódó – Láthatatlan híd című regényéhez végzett kutatásokat. Lenyűgözte ennek az embernek a kiállása, a bátorsága, és teljesen meglepődött azon, hogy történetét az utókor szinte teljesen elfeledte.

Pedig már az alaptörténet egyes elemei is mind nagyon izgalmasak:

  • Fry elszántsága, hogy a kényelmes amerikai életét hátrahagyva nyakig merüljön az embermentéshez szükséges mindennapi alkuk világába;
  • rendíthetetlensége, amely akkor is kitart, amikor az életveszélybe került művészek és gondolkodók még mindig nem akarják elhinni, hogy igazán nagy baj fenyegetné őket – a kötet eleve azzal indít, hogy Fry hiába győzködi Chagallékat („… meg kell értenie, Monsieur Fry… a férjemet megoltalmazza a hírneve. Vichy egy ujjal se merne hozzánk nyúlni”);
  • dilemmái, belső vívódásai, hiszen míg otthon egy feleség várja, Fry valójában egy férfiba szerelmes, akivel a kapcsolatát mindvégig titokban kell tartania (a kötet megjelenése után ez a szál nagy vitákat váltott ki, amit aztán Fry fia tett helyre egy újságcikkben: „Nem látom, hogy az apám homoszexualitása hogyan sározhatná be ügyének erkölcsi tisztaságát vagy mocskolhatná be jó hírét. Nem jutottunk már túl azon, hogy a homoszexualitást szégyenletesnek tartsuk? És azt sem szabad elfelednünk, hogy a homoszexuálisok ugyancsak a holokauszt áldozatai voltak, és továbbra is zaklatások célpontjai.” );
  • mindennapi harcai: ha kell, korrumpál, szívességet tesz, alkudozik, tárgyal, ígér és lepaktál – mindezt nem magáért teszi, másokon akar segíteni;
  • a kötetben hús-vér figuraként bukkannak fel azok a művészek és tudósok, akiknek nevét és műveit ma már legfeljebb múzeumokból vagy könyvekből ismerjük – köztük van például Marc Chagall, Hannah Arendt, Max Ernst.

Mindehhez a történelmi hátteret a Vichy-Franciaország adja, azon belül is Marseille, amely ebben a történetben az új élet, a megmenekülés kapuja is. Dobbantó, hogy az üldözöttek végérvényesen maguk mögött hagyhassák a világháborús Európát. Már Orringer is nagyon filmszerűen adta vissza Fry embermentő történetét, így nem volt különösebben meglepő, hogy adaptálni fogják. A pandémia alatt készített interjúnkban már arról beszélt, hogy Anna Winger (Unortodox) lesz a sorozat producere. Utóbbi a Deadline-nak azt mondta, hogy nem akart egy újabb hagyományos világháborús alkotást (abban az értelemben hagyományosat, amely kizárólag a szenvedésre fókuszál), és inkább a humorra akarta helyezni a hangsúlyt (pontosabban arra, hogyan lehet a traumákat a humorral oldani), egyik inspirációs forrásként pedig a Casablancát említette.

-

A sorozatnak Varian Fry mellett (őt Cory Michael Smith játssza) két kulcsszereplője van még, mindketten létező személyek voltak: Mary Jayne Gold (Gillian Jacobs) egy gazdag chicagói örökösnő, aki apja akaratával dacolva a világháborús Európában maradt, hogy Fry-nak segítsen, valamint Albert Hirschman közgazdász (Lucas Englander), aki az embermentés mellett az alakuló francia ellenállásnak is tagja lett. A hét rész elméletileg elég időt és teret enged az egyes történetszálak kibontására: így teljesebb képet kaphatunk Fry erőfeszítéseiről, a menekültek nehézségeiről és kilátástalanságáról, a vonakodó amerikai diplomatákkal folytatott vitákról, a Vichy-kormány hivatalnokainak packázásairól, a konstans életveszélyről – a másik oldalon pedig arról a túlbuzgó élni akarásról, amit éppen az állandó fenyegetettség generál. Hiszen ez a történet arról is szól, hogy a legnagyobb sötétség mélyén is felderenghet a fény – a legmarkánsabban mindezt a vidéki villában játszódó a jelenetekben lehet érezni. Ezt írtuk könyves kritikánkban: „A kötet legélvezetesebb része, amikor a földönfutóvá vált művészeket és gondolkodókat – köztük olyan figurák is felbukkannak, mint André Breton, Victor Serge vagy Max Ernst – Fry beköltözteti egy Air Bel nevű vidéki villába. Az életük egy hajszálon függ, nem ritkák a rendőrségi rajtaütések, ennivalójuk sem nagyon akad, viszont zajos élettel töltik meg a házat, ottlétük pedig aztán egy, a szürrealistákhoz méltó vacsorapartiban csúcsosodik ki.”

-

A sorozat itt van a leginkább elemében: a különc, maguknak való figurák sajátos közösséget alkotnak, együttlétük egy A nagy Gatsbyt idéző fékezett habzású buliban éri el tetőpontját. Kicsit kopottasabb, kicsit kevésbé nagyvilági, mégis maga a megtestesült glamúr a világháborús pokolnak ebben az elfeledett bugyrában. Ezzel viszont elég sokat elmondtunk magáról a sorozatról is, ami látványra tetszetős, egyszerűen jó a szemnek – a helyszínek, a díszletek, a ruhák, a frizurák, mind a helyükön vannak, de minden kicsit túlságosan is jól fésült, túlságosan is csillámporos benne. Mintha egy ragyogó filtert eresztettek volna a világháborús Marseille-ra, ami elfedi az igazi koszt és könnyeket. Persze tűnnek el és halnak meg emberek, ami fáj – de mintha általános alkotói törekvés lett volna, hogy ne fájjon nagyon.

-

A hét rész, amennyire jót tesz a szereplők történeteinek a szétszálazásának, annyira nem segít a feszültség fenntartásában. A sok-sok jó elem közül épp a kötőanyag hiányzik, és emiatt Az Atlanti-óceánon túl helyenként inkább tűnik szerelemre kihegyezett egynyári kalandnak, mint egy életre-halálra menő mentőakció krónikájának. Pedig vannak a sorozatnak figyelemreméltó villanásai (ilyen az egész menekültkérdés, az ő befogadásuk, illetve elutasításuk; vagy az, ahogyan például az egyes menekültek a saját identitásukat kezelik), mégis a melodramatikus szálak elvonják a figyelmet az egész sztori kulcsmozzanatáról. Utóbbi önmagában is borzasztóan erős (Fry és a munkatársai viszonylag rövid idő leforgása alatt kétezer ember életét mentették meg), az alkotók viszont valamiért mégsem érezték, hogy önmagában ez a kulcsszál megtartaná és elvinné a hátán a sorozatot, így aztán kaptunk bele szerelmi szálat, titkos kapcsolatot, csábítást, szerelmi háromszöget, féltékenykedést – egy nagy rózsaszín vattát, amivel viszont pont az élét, a súlyát, a tétjét vették el Varian Fry történetének. Tiszta szerencse, hogy a regénynek köszönhetően a neve van már annyira ismert, hogy akkor is fennmarad, ha a sorozatból már csak a napfényes tengerpartra, a sikkesen kopott villafalakra, a félrecsúszott nyakkendőkre meg a libbenő szoknyákra emlékezünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az ember, aki kimenekítette Európából a nácik által üldözött művészeket

Marc Chagall, Hannah Arendt, Max Ernst - csak néhány ismert név a kétezerből, akiket az amerikai Varian Fry a negyvenes évek elején kimentett Európából. A turbulens hónapok történetéről Julie Orringer írt regényt.

...
Nagy

Julie Orringer véletlenül bukkant az európai művészeket megmentő újságíró történetére

Ki volt Varian Fry, aki az életét kockáztatta azért, hogy európai kulturális és tudományos elitjének képviselőit kimenekítse a kontinensről a második világháború alatt? Történetéből Julie Orringer írt regényt, akivel a fikció és a valóság keveredéséről, Chagallról és az adaptációs tervekről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Nácik és maffiózók randalíroznak a harmincas évek Berlinjében

Október elején debütál a Babilon Berlin negyedik évada, amelynek már megérkezett az első előzetese.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Hírek
...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

...
Hírek

Munkába állnak a hollywoodi forgatókönyvírók

...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik