A cápavigyor, ami még a fejszénél is félelmetesebbé tette - Jack Nicholson 85

A cápavigyor, ami még a fejszénél is félelmetesebbé tette - Jack Nicholson 85

Április 22-én lett nyolcvanöt éves Jack Nicholson, aki regényadaptációk sorában is emlékezeteset alakított, és Jokerként neki köszönhetjük - sokak szerint - minden idők egyik legjobb képregényfilmes főgonoszát. A háromszoros Oscar-díjas amerikai színész generációja egyik legkarizmatikusabb filmsztárja, akit a férfiak között a legtöbbször, összesen 12 alkalommal jelöltek az amerikai filmakadémia díjára. 

sa | 2022. április 22. |

A New Jersey állambeli Neptune-ben jött a világra. Apja korán elhagyta családját, ezért női környezetben nőtt fel, ráadásul abban a hiszemben, hogy a nagyanyja az anyja, az édesanyja pedig a nővére. Az igazságot csak kamaszkorában tudta meg, sokan ezzel magyarázzák a női nem iránti fokozott érdeklődését. A gimnáziumból tizenhét évesen kimaradt, filmes pályafutása az MGM stúdió kifutófiújaként kezdődött. Idővel színpadon, tévében és B kategóriás filmekben is tapasztalatot szerzett, jobbára már ekkor azt az őrült, ördögi figurát alakította, amely azóta is meghatározza a róla kialakított képet. Jóllehet filmes pályafutása során leginkább a törvénnyel hadilábon álló szereplőket játszott, több komédiában is remekelt,

ő a vígjátékot nevezte a legnehezebb feladatnak egy színész számára.

A hippikorszak csúcsán, 1969-ben Peter Fondával és Dennis Hopperrel alig félmillió dollárból elkészítették a Szelíd motorosok című filmet: a lázadó nemzedék életérzését kifejező alkotás azonnal sztárrá tette, s megkapta első Oscar-jelölését. 1972-ben esélyes volt a Keresztapa egyik főszerepére, de a rendező Coppola végül Al Pacino mellett döntött. Ezután egymást követték a mára klasszikussá nemesedett filmek, közülük többet is európai rendezővel készített: a Kínai negyed cinikus nyomozójaként Roman Polanski instruálta, majd Michelangelo Antonioni forgatta vele a Foglalkozása riportert.

Az igazi áttörést a Ken Kesey regényéből készült, Milos Forman rendezte Száll a kakukk fészkére hozta meg számára: a börtön elől az elmegyógyintézetbe menekült örök lázadó, McMurphy szerepéért kapta első Oscar-díját 1976-ban.

Legtöbben mégis a Stephen King regényéből készült, Stanley Kubrick rendezte Ragyogás című horrorból emlékeznek rá borzongva, amint őrületbe süllyedt alkalmi hotelgondnokként, arcán sátáni mosollyal veri szét az ajtót egy fejszével - a hírhedt fejsze néhány éve 170 ezer fontért kelt el egy londoni árverésen. Nicholson a rendezői utasításra olyan hitelesen őrjöngött, hogy sokan attól tartottak, tényleg elvesztette az eszét. A film a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült, mert az aprólékosságáról híres Kubrick az egyik jelenetet 127 alkalommal vetette föl.

Emlékezetes alakítást nyújtott Jessica Lange partnereként A postás mindig kétszer csenget című, akkoriban nagy botrányt kavart filmben, szenvedélyes szerelmi kettősük a konyhaasztalon szintén bekerült a filmtörténetbe. Második Oscar-díját 1983-ban vehette át a Becéző szavak volt űrhajósaként. Az Updike regénye nyomán készült Az eastwicki boszorkányok című filmben egyszerre három nő hálójába került bele, 1989-ben jellegzetes vigyorával az év gonosza volt a Batmanben. Eljátszotta az Egy becsületbeli ügy korrupt ezredesét, az amerikai szállítómunkások rejtélyes körülmények között eltűnt, maffiakapcsolatokkal vádolt szakszervezeti vezetőjét (Hoffa), a Farkas című filmben fokozatosan farkasemberré alakult.

A harmadik Oscar-díjat a Lesz ez még így se neurotikus, mindenki agyára menő írójaként (1998) kapta, Oscarra legutóbb a Schmidt története címszereplőjeként jelölték 2002-ben. Az új évezredben emlékezetes volt a Minden végzet nehéz idősödő szívtiprójaként, Martin Scorsese Oscar-díjas A tégla című alkotásának maffiózójaként, A bakancslista rákbetegeként, aki a kórházi ágyán számba veszi megvalósulatlan álmait. Eddigi utolsó szerepét 2010-ben vállalta el a Honnan tudod? című romantikus alkotásban. Nicholson rendezéssel is próbálkozott, de a kamera másik oldalán nem aratott sikert.

Michael Caine mellett ő az egyedüli férfi színész, akit a hatvanas évektől kezdve öt egymást követő évtizedben is az amerikai filmakadémia díjára jelöltek,

a három Oscar-díjjal rendelkező férfi színész-trió egyike (Walter Brennan és Daniel Day-Lewis mellett), és a legtöbbször a kitüntetésre jelölt férfi színész. 1996 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, megkapta a Cannes-i Filmfesztivál legjobb színészi alakításáért járó díját (Az utolsó szolgálat, 1973), hét Golden Globe (köztük a Cecil B. DeMille életműért járó) és három BAFTA-díja mellett 2001-ben átvehette a Kennedy Center elismerését, de kétszer a legpocsékabb alakítást "elismerő" Arany Málna díjra is jelölték. 1988-ban Grammy-díjban részesült a gyermekeknek szóló, Bobby McFerrin zenéjével készült, The Elephant's Child című Kipling-mese lemezfelvételéért, 1994-ben az Amerikai Filmintézet életműdíjával tüntették ki.

A szemöldökrángatásáról, "cápamosolyáról" és elmaradhatatlan napszemüvegéről ismert színészlegenda démoni tekintete, gyilkos mimikája szexuális vonzerővel párosul, még negatív szerepeiben, zavart és elmebeteg figuraként is sokszor szinte sajnáljuk és elfogadjuk viselkedését. Férfiideálnak a legnagyobb jóakarattal sem lehet nevezni: már első jelentősebb szerepe idején kopaszodott, és hízásra is hajlamos. Vonzerejének mégsem tudtak ellenállni a nők, több kapcsolatából hat gyermeke született, ma már ötszörös nagyapa. A maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól és szókimondásáról híres színész szabad idejében a Los Angeles Lakers kosárcsapat meccseire jár, Bob Dylan és Louis Armstrong zenéjének rajongója, és olyan művészek alkotásait gyűjti, mint Henri Matisse, Tamara de Lempicka, Andy Warhol és Jack Vettriano. Arról, amit szerinte ma már csak idézőjelben nevezhetünk filmművészetnek, lesújtó a véleménye.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívuma)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Miért utálta Stephen King a Kubrick-féle Ragyogást?

Stanley Kubrick 1980-ban adaptációt készített Stephen King A ragyogás című regényéből, amellyel megalapozta a horror műfaját. Az eredményt King egyáltalán nem szerette és éveken át nyilvánosan kritizálta. De vajon mi volt ennek az oka?

...

Nyolcvan éve született a Száll a kakukk fészkére szerzője, Ken Kesey

...

A mozit is felpörgette a krimi

SZÓRAKOZÁS
...

Stephen King sok vért akart látni A hosszú menetelés adaptációjában

Szeptember 12-én jön a mozikba az új Stephen King-adaptáció, ami még a színészek szerint is megrázóan brutális lett.

...

Guillermo Del Toro: a Frankenstein nem az AI-ról szól

A rendező szerint az adaptációja nem horrorfilm, hanem sokkal több annál. 

...

7 őszi újdonság a Netflixen és a többi streamingoldalon

Kemény hősnőkkel rúgja ránk az ajtót az ősz. 

Hírek
...

Meghalt Giorgio Armani, a világ egyik leghíresebb divattervezője

...

Bizarr összefüggés van egy magyar sci-fi és Putyinék örök életes eszmefuttatása között

...

Ösztöndíjat hirdetett a világ egyik leggazdagabb szerzője

...

„Kiváltságos életem volt” – meghalt Ernest Hemingway második fia

...

Fülledt előzetest kapott az Üvöltő szelek új feldolgozása

...

Kafkáról készített életrajzi filmet Agnieszka Holland

Kustos Júlia: A nagy tanulság az volt, hogy nem a mások tekintetének, fülének, ízlésének alkotok

Kustos Júlia: A nagy tanulság az volt, hogy nem a mások tekintetének, fülének, ízlésének alkotok

Kustos Júlia, a Mastercard - Alkotótárs shortlistese novellákkal érkezik, amihez meg kellett tanulnia a nyugalmat. 

Szerzőink

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

Egyszer szimpatikus, máskor a falra mászunk tőle: ilyen belelátni egy kamaszlány fejébe

Valuska László
Valuska László

Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény

A hét könyve
Kritika
Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény
Egyszer szimpatikus, máskor a falra mászunk tőle: ilyen belelátni egy kamaszlány fejébe

Egyszer szimpatikus, máskor a falra mászunk tőle: ilyen belelátni egy kamaszlány fejébe

A középiskolák ismerős atmoszférája, a közösségi média hatásai és a kamaszok kibogozhatatlan lelkivilága mind fontos témák Alessandro Mari regényében. Kritika. 

Polc

Sorozatgyilkos vagy családi titok felelős egy gyerek eltűnéséért? – Liz Moore: Az erdő istene

...

„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

...

Vér és agyvelő mindenhol – Újraolvastuk McCarthy western-thrillerét

...

Biztos, hogy minden apát meg kell ölni? – Bánki Éva regényéről

...
...

Így lett költőből formabontó prózaíró: podcast Mohácsi Balázzsal

...

Ott Anna: Amikor az ember szülővé válik, élesen újraéli a gyerekkorát

...

Kali Ágnes: A kezdőlökést az anyatej és az ellenállás adta [Alkotótárs]