Miért utálta Stephen King a Kubrick-féle Ragyogást?

Miért utálta Stephen King a Kubrick-féle Ragyogást?

Stanley Kubrick 1980-ban adaptációt készített Stephen King A ragyogás című regényéből, amellyel megalapozta a horror műfaját. Az eredményt King egyáltalán nem szerette és éveken át nyilvánosan kritizálta. De vajon mi volt ennek az oka?

fk | 2021. március 09. |

Amikor Stanley Kubrick a Ragyogáson dolgozott, a saját filmjét szerette volna megalkotni, és éppen ezért jelentősen eltért King eredeti víziójától. Kubrick a regényt csak kiindulópontnak akarta használni, nem olvasta el Stephen King forgatókönyvét és nem is kívánt együttműködni vele egy új megírásában.

Stephen King
A ragyogás
Ford.: Prekop Gabriella, Európa, 2020, 430 oldal
Stephen King: A ragyogás

Mindehhez persze köze volt annak, hogy Kubrick mit gondolt a filmkészítésről és az adaptálásról. A rendezőnek jó pár olyan filmje volt, amelyet könyvekre alapozott, és ennek főként az volt az oka, hogy azt gondolta, akkoriban nem voltak olyan tehetséges fogatókönyvírók, akik felértek volna a nagy regényírókhoz. Az adaptálás pedig lehetőséget adott, hogy tiszta és objektív képet alkosson egy történetről. Kubrick úgy tartotta, ha másvalaki történetét olvasod, akkor részed lehet abban a soha vissza nem térő élményben, hogy először olvasd. Egy eredeti történettel ezt nyilván nem lehet megcsinálni. Kubrick egyébként Diane Johnsont kérte fel, hogy segítsen neki A ragyogást nagyvászonra adaptálni.

Egy dokumentumfilmben (A Night At The Movies: The Horrors of Stephen King) King felidéz egy telefonhívást, ami közte és Kubrick között zajlott. A rendező azt bizonygatta neki, hogy a kísértettörténetek alapvetően optimisták, mert egyfajta halálon túli életet képviselnek. Amikor pedig King megkérdezte tőle, hogy szerinte a pokol is optimista képzet-e, akkor azt válaszolta, ő nem hisz a pokolban. Ez a beszélgetés az egyik jele volt annak, hogy mennyire eltérő volt kettejük elképzelése a világról. King hitt a hagyományos, bibliai képzetekben, amelyekben elválik egymástól jó és rossz, és amelyben a szellemek és a démonok a gonoszhoz tartoznak. Kubricknak viszont egy sokkal pesszimistább és árnyaltabb képe volt arról, hogy mit is jelent a horror.

A nézeteltérésük megmutatkozott abban is, hogyan tekintettek Jack Torrance karakterére, akit Jack Nicholson játszott az 1980-as filmben. King abban hitt, hogy Torrance alapvetően jó fiú, akit csak a gonosz erők terelnek más irányokba. Kubrick viszont elmosta a hagyományos morális kérdéseket azzal, hogy pszichopatának ábrázolta.

„Szerintem a Ragyogás gyönyörű film, fantasztikusan néz ki, ahogy korábban is mondtam, olyan, mint egy szép nagy Cadillac, amiben nincsen motor” – mondta King, aki nehezményezte, hogy Jack Torrance karakterének nincsen meg az igazi szerepe a filmben. Míg a könyvben szerinte Torrance olyan figura, aki folyamatosan küzd a saját józan eszével, végül pedig elveszíti azt, addig Kubrick filmjében nem jelenik meg ennek a tragédiája, mert már alapból őrült és csak egyre őrültebb lesz. Nincs meg az igazi átalakulás.

-

Stephen King annyira utálta a Kubrick-féle feldolgozást, hogy inkább készített maga egy háromrészes horror minisorzatot a regényéből 1997-ben. Bár ez az adaptáció sokkal inkább hű volt a könyvéhez, nem volt meg benne Kubrick filmjének művészi ereje. King egyébként úgy fogalmazta meg a különbséget, hogy az a baj Kubrick feldolgozásával, hogy nincsen lelke, nincsen középpontja a képeknek. A könyvet ő tragédiának szánta, és azért volt tragédia, mert az emberek szerették egymást benne. A Ragyogásban ezzel szemben nem lehetett meg ez a tragédia, mert nem volt mit veszteni.

Forrás: Far Out

Cikkeink Stephen Kingről:

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt - Stephen King és a horror lélektana

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez

Stephen King tíz kedvenc könyve

Stephen King legújabb krimijének gyerek főhőse a halottakkal társalog

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez

Stephen King 1978-ban megjelent Végítéletében egy halálos kór letarolja Amerikát. Több mint négy évtizeddel később nehéz nem meglátni a párhuzamot a valósággal. A könyvet most újra adaptálták, az író ráadásul új befezést talált ki a történetnek. 

...
Hírek

Egy pályaelhagyó bérgyilkosról szól Stephen King új regénye

Bosszú, szerelem, élet-halál és egy borzasztóan összetett főhős - nagyjából ezt ígéri Stephen King új regénye, a Billy Summers.

...
Hírek

Stephen King legújabb krimijének gyerek főhőse a halottakkal társalog

Tavasszal jelenik meg Stephen King új könyve, a Later, amely egy különleges képességekkel rendelkező kisfiú történetét meséli el. 

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A hét könyve
Kritika
A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

Ebben a hónapban Berg Judit kamaszkrimije lett a hónap könyve, ez pedig jó alkalmat adott arra, hogy kiválogassunk három nyomozós könyvet a Szívünk rajta matricás kötetei közül.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, a Vad idők megmutatja, hogyan döntötték meg Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével a megválasztott kormányt? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lorenzo de Medici bátyját a szeme láttára szúrták halálra a firenzei dómban

A Medici család legdicsőségesebb korszaka Lorenzo il Magnifico, a Nagyszerű Lorenzo idejére esett. Olvass bele a történetébe!

...
Beleolvasó

Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet?

Olykor a fantáziavilágok hősei is megbontlanak polgárjogi értelemben, sőt, az is előfordul, hogy bűncselekményt követnek el. De milyen következménye lenne a tetteiknek a mi valóságunkban?

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!