Sör, halál és macskák - Bohumil Hrabal világa

Bohumil Hrabal neve mára fogalommá vált: még azoknak is jelent valamit, akik nem olvasták a műveit. De mik is alkotják ezt a jellegzetes írói világot? Összegyűjtöttük a Hrabal-próza legjellemzőbb elemeit. (Ebben a cikkünkben pedig Hrabal íróportréját vázoljuk fel!)

Sör, sörgyár, kocsma – csevegés és pábitelek

„A sörhöz fűződő viszonyom szakrális, hogy úgy mondjam, a priori” – nyilatkozta egy 1993-as interjúban Hrabal. Sörgyár-igazgató nevelőapa mellett nőtt fel, később pedig maga is nagy sörivóvá vált: a prágai kiskocsmák nem csak törzshelyül, de munkahelyül is szolgáltak a számára, hiszen a „zajos magányban” sokszor jobban tudott írni, mint otthon. A sör, a sörgyár, a kocsma írásainak is jellegzetes elemei. A csevegés, az úgynevezett kocsmai duma, a sörivás által felszabadított, akadálytalanul áramló cseh köznyelv (mely a magyarnál sokkal élesebben válik el az irodalmi nyelvtől) a Hrabal-próza egyik legjellemzőbb sajátossága. (A Táncórák idősebbeknek és haladóknak például mindössze egyetlen, szabadon hömpölygő mondatból áll.) Hasonlóan lényegesek a sörözők látogatói, a mások által figyelemre sem méltatott, ám valójában nagyon is értékes kisemberek. Hrabal szerint ők – az úgynevezett pábitelek, vagyis az átlényegítők – az igazi hősök. (Az írónak van is egy Pábitelé – Átlényegítők című elbeszélése). A leghíresebb pábitel Pepin bácsi, az író apai nagybátyjáról, Josef Hrabalról mintázott figura, a családról szóló regényfolyam egyik főhőse. Természetesen a kortársak a pábitel jelzőt magára Hrabalra is ráragasztották.

„A részegségben nem az emelkedett hangulat a legszebb, nem a felfelé vezető út, nem az égnek emelt karok, nem az egymás után születő ötletek, a részegségben a másnap a legértékesebb, a másnaposság, a lelkiismeretfurdalás, a spleen, amikor az ember maga alatt van... Abban áll a másnaposság ereje, hogy az ember új életet akar kezdeni.., meg aztán másnapos hangulatban, legalábbis nekem, olyan gondolataim támadnak, amilyeneket józanul félnék végiggondolni, másnapos hangulatban, amikor a testem és a lelkem agyon van gyötörve, olyan ötletek ötlenek fel bennem, amilyenektől máskor megfednék, de ezek a másnapos gondolatok az igazi gondolatok, ezek viszik az embert, ha nem is sokkal, de legalább valamivel előbbre…” (Házimurik)

Család

Hrabal több könyvet is szentelt családtagjainak – ilyen például a szülei (elsősorban édesanyja) fiatalkorát megörökítő Sörgyári capriccio, a saját gyerekkoráról szóló Díszgyász, az Anya fiktív visszaemlékezéseit tartalmazó Harlekin milliói és a Pepin bácsi alakját előtérbe állító A városka, ahol megállt az idő. Hrabal sok humorral és iróniával, mégis nagy szeretettel, már-már mitizálva mutatja be családtagjait: Pepin bácsi és Maryska ma már nem egyszerűen az író hozzátartozói, hanem a szigorúan vett önéletrajzi olvasattól elszakadva vérbeli regényhősökké váltak.

„…apukám akkor olyan ideges lett, ó az apukám úgy tudott haragudni, mint senki más, anyuka négy almáriumot vett évente, zsibárustól való, régi szekrényeket, és ha apuka ideges lett, anyuka gyorsan a lugasba húzta apukát, kezébe nyomott egy baltát, és a papa előbb a hátát hasította szét a szekrénynek, aztán aprította-szidta a szekrénymaradványt, és olyan, de olyan élvezettel szaggatta le az ajtóit, aztán oldalról ripityára törte az egész almáriumot, akár egy gyufás dobozt, és egy fél óra múlva, mire aprófává hasogatta, a mamának mindig volt begyújtani- és fűtenivalója…”  (Sörgyári capriccio)

Diktatúra

Felületes olvasásra a Hrabal-szövegek a humor erőteljes jelenléte miatt kedélyesnek tűnhetnek – pedig a háttérben általában ott van valamilyen megkerülhetetlen diktatórikus hatalom, melyhez a hősöknek viszonyulniuk kell valahogy. Ez a viszonyulás lehet az ellenállás (mint a Szigorúan ellenőrzött vonatok forgalmistájának esetében) de lehet behódolás is – így cselekszik az Őfelsége pincére voltam felszolgálója. A politikai elnyomás magát Hrabalt is sújtotta, hiszen művei a cenzúra miatt sokáig nem jelenhettek meg – Az Őfelsége pincére voltam például évekig csak szamizdat-kiadásban terjedhetett. (A hatalom és Hrabal viszonya egyébként a Levelek Áprilkának című művében bevallott ügynökmúltja miatt elég kényes kérdés.)

„Amint tudják, politikai és társadalmi jelenünk az író számára azt jelenti, hogy minduntalan nagyon vékony jégre kell lépnie. Sok téma nem csupán a társadalmi konvenciók, de a jelenlegi politikai viszonyok és az uralkodó ideológiai irányzat miatt is tabunak számít. Csakhogy az író éppen azért van, hogy a konvenciókat felrúgja. Rainer Maria Rilke mondogatta: »Szövegeimet gyakran szúrósan kell olvasni, mert én magam is szúrós viszonyban vagyok ezzel a társadalommal«.” (Az alkotói módszerről – beszélgetés a Svĕt v obrazech című lapban, 1989)

Macskák

Hrabal macskák iránti szeretete legendás: kerskói birtokán néha tíz macskát is tartott egyszerre. „Szerencsére megvéd az öngyilkosságtól az, hogy ott van Kerskóban egy egész csapat macska, akik mindig úgy üdvözölnek, mintha azt jeleznék, hogy nélkülem nem tudnak élni” – írja 1982-ben. Amellett, hogy a macskák egyfajta gyermekpótlékot jelentettek számára, őszinte, írói érdeklődéssel tanulmányozta ember és állat kommunikációját, a köztük időnként kialakuló már-már transzcendens kapcsolatot. A macskák írásaiban is gyakran megjelennek – Kisautó című elbeszélése például arról szól, hogy még egy feleslegesnek tűnő kismacskát sem ölhet meg az ember büntetlenül. A macskák felbukkanása a szövegekben egyébként általában összekapcsolódik a halál tematikájával.

„...Este aztán Pepin bácsi mozdulatlanul üldögélt a konyhában, a kredencnél, mögötte az öreg Celestýn kandúr... már ő is, éppúgy, mint Pepin bácsi, időrágta, fogatlan vénség volt, sőt, arcban is hasonlítottak egymáshoz. Pepin bácsi időnként megfordult, és amikor kitapogatta a kandúr fejét, megsimogatta, a kandúr a tenyerébe púpozta a hátát, és így érintette egyik a másikat, míg csak el nem jött a lefekvés ideje.” (Harlekin milliói)

Halál

Azt mondják, minden valamirevaló író a szerelemről és a halálról ír. Nincs ezzel másképp Hrabal sem: Tomáš Mazal szerint „A halál motívuma vörös fonalként húzódik végig Hrabal teljes irodalmi munkásságán”. Valóban, a halál kérdése szinte minden Hrabal-műben előkerül  néha egyéb témákkal, például a háborúval vagy az öngyilkosság kérdésével összekapcsolódva. (Mindkét esetre jó példa a Szigorúan ellenőrzött vonatok.) Hrabalt egyébként erőteljesen foglalkoztatta az öngyilkosság mint filozófiai probléma: jól mutatja ezt, hogy a Túlságosan zajos magány főhőse, Hanta sokat elmélkedik Seneca öngyilkosságáról. Sokan talán ezért azt gondolhatják azt, hogy 1997-es halála valójában groteszk, hrabali humorral elkövetett öngyilkosság lehetett.

„És én élvezettel beszéltem a saját síromról, ha itt halnék meg, és ha csak egyetlen le nem rágott csontot vagy a koponyámat temetnék is el belőlem, temessenek a dombon lévő temetőbe, a domb gerincén, mert az a kívánságom, hogy azon a választóvonalon a koporsóm egy idő után essen szét, hogy az, ami még megmaradt belőlem, folyjon szét az esővel a négy égtáj felé, hogy az egyik felemet vigye a víz a csehországi patakokba, a másikat pedig a patakok hullámain a szögesdróton és a határon át a Dunába, hogy tehát világpolgár akarok lenni halálom után is akképpen, hogy a Moldvából az Elbába, onnan meg az Északi-tengerbe jutok, a másik felem pedig a Duna vizével a Fekete-tengerbe, majd mindkét tenger segítségével az Atlanti-óceánba kerülök... csak az a fontos, a koporsót keresztbe helyezzék a sírba, mintha egy háztető gerincére fektetnék...” (Őfelsége pincére voltam)

Szerző: Illés Zsófia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Hírek
...

Újra moziban Breier Ádám Krasznahorkai-filmje

...

H. P. Lovecraft új kötete a vidéki Amerika borzalmait mutatja meg

...

Ennyi volt: szinte biztos, hogy eltűnnek a korallzátonyok

...

5 szokás, amitől még nagyobb élmény lehet az olvasás

...

Krasznahorkai Nobel-díját A4-es papíron ünnepli Magyarország a Frankfurti Könyvvásáron

...

Tóth Krisztina disztópiáját méltatja a New York Times: orwelli és túlságosan is valóságos

Kiemeltek
...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

„Ha anyukám nem hal meg, lehet, hogy sosem lett volna gyerekem.”

...

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

Mi vár az emberekre a szépség „sötét oldalán”?

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

...

Czakó Zsófia és Gerlóczy Márton a szülővé válásról és az írásról: Hetente egy órát bírok a Fikcióból [Ezt senki nem mondta!]

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Bakó Sára
Bakó Sára

Krasznahorkai Nobel-díját A4-es papíron ünnepli Magyarország a Frankfurti Könyvvásáron

Olvass!
...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk.