Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, melyben írókkal beszélgetünk a szülővé válás buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás összefüggéseiről. A sorozat könyvajánlójába Ott Anna ezúttal négy kötetet választott.
Ott Anna könyvajánlója
Mióta megtudtam, hogy anya leszek, mániákusan olvasni vágytam a témában. Hamar rájöttem, hogy a non-fiction könyvek inkább csak összezavarnak és elbizonytalanítanak, így szépirodalmat kerestem, történetek után sóvárogtam. Így már saját polcai vannak az elmúlt majdnem három évben gyűjtött, olvasott, kijegyzetelt köteteknek, amiket szeretnék veletek hétről hétre megosztani. Igyekszem majd úgy válogatni, hogy a kötetek valamennyire rímeljenek arra, amit az adott héten a meghívott művész vendégemmel az Ezt senki nem mondta! című podcastben is megbeszélünk. (Az első, Tompa Andreával folytatott beszélgetést itt hallgathatod meg, könyveket pedig itt találsz hozzá. A második beszélgetést Tóth Krisztinával itt találod, a könyvajánlót pedig itt. A harmadik beszélgetést, Nádasdy Ádámmal itt hallgathatod meg, ez pedig a könyvajánlója.)
Az Ezt senki nem mondta! negyedik vendége Oltai Kata művészettörténész, kurátor volt. Tőle már azelőtt kértem könyvajánlást nőiség és anyává válás témában, hogy megszületett volna a podcast ötlete. Beauvoir A második nem című kötetét ajánlotta, akinek jól tagolt, mára klasszikus munkája több életszakaszomban is hasznos olvasmány volt, és mindenkinek nagyon ajánlom, akár csak gondolatébresztőként is. A többi kötet nem kapcsolódik szorosan a beszélgetésünkhöz, Katáról mégis eszembe jutottak.
Simone de Beauvoir: A második nem
simone de beauvoir
A második nem
Ford. Görög Lívia, Somló Vera, Gondolat Kiadó, antikvár, 577 oldal
Simone de Beauvoirt filozófusként az elemi képletek, a nagy összefüggések, a determináló erővonalak érdekelték, s a keze alatt formálódó művészi anyagból áradó kérdésekre a polgári radikalizmus és az egzisztencializmus oldaláról kerestr a választ. Társadalomelemző, bölcselkedő munkái közül a legjelentősebb
A második nem, amely 1949-ben jelent meg először, de azóta világszerte számos kiadást ért meg. A szerző a nő, a „második” nem helyzetét vizsgálja a 20. század közepének társadalmában, s küzd a „másodrendűség”, „másért-valóság” ellen. A nő problémáját óriási anyagtudással, minden elképzelhető oldalról igyekszik megvilágítani, felhasználva a biológia, a pszichológia, a néprajz, a társadalomtörténet egész arzenálját és a szépirodalom dokumentatív erejű példatárát is. Néhány megállapítása ugyan mára aktualitását vesztette, de a könyv vitathatatlan értékeit a szerző szuggesztív dialektikája, szenvedélyes komolysága, a lélektani megfigyelések lenyűgöző gazdagsága és mély humanizmusa biztosítja. A tárgy rendkívüli érdekességét a szellemes előadásmód és nagy stílusművészet még vonzóbbá növeli.
Annie Ernaux: Évek
annie ernaux
Évek
Ford. Lőrinszky Ildikó, Magvető, 2022, 259 oldal
2022 irodalmi Nobel-díjasa,
Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve (itt
beleolvashatsz) a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja. Az
Évek (melyről
kritikánkat itt olvashatod) nem tesz mást, mint képeket rögzít irodalmi eszközökkel: fontos élethelyzeteket, meghatározó hangulatokat, hangsúlyos egyéni és kollektív eseményeket, amelyek hatással voltak arra, merre ment a világ. Ernaux rendhagyó önéletírását olyan képek köré építette, amelyeket mindenáron meg akart őrizni az emlékezet számára.
Annie Ernaux: Az esemény
annie ernaux
Az esemény
Ford. Lőrinszky Ildikó, Magvető, 2023, 128 oldal
Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye,
Az esemény (
olvass bele) 1963-ban játszódik. Kennedyt épp most lőtték le Dallasban, de az egyetemista Annie egészen mással van elfoglalva: pár napja derült ki, hogy terhes. Nem szeretné megtartani a gyermeket, de az orvos nem vállalja a tiltott műtétet, így a lány „angyalcsinálóhoz” fordul. A megrázó könyv egy olyan testi-lelki traumát ír le, amely egy korszak határát is jelzi, hiszen Franciaország alig pár évvel később gyökeresen átalakult, s ennek az átalakulásnak fontos eleme volt a szexualitáshoz és a női önrendelkezéshez való új hozzáállás. Az író már az ötvenes évei végén járt, amikor képes volt megírni fiatalkori abortusza történetét. A történetet Audrey Diwan rendező dolgozta fel, az
Esemény 2021-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját.
Siri Hustvedt: Amit szerettem
siri hustvedt
Amit szerettem
Ford. Farkas Krisztina, Park, 2018, 460 oldal
Az
Amit szerettem kezdetben művészregénynek álcázza magát erős párkapcsolati felütéssel, majd egy nagyon sokrétegű lélektani történetbe torkollik, melynek fő toposzai között megtalálható a művészi befogadás, a hisztéria, a testábrázolások, a szülő-gyerek kapcsolatok, a művészet örökérvényűsége vagy éppen blöffjei és a szeretet sokfélesége is. „Hustvedt regénye olyan sokrétegű, hogy az ember óhatatlanul is kiválaszt magának egy-egy történetszálat, ami neki a legfontosabb lesz, végérvényesen lehetetlenné téve ezzel a könyv műfaji beskatulyázását” – írtuk kritikánkban, majd a 2018-as év legjobb könyvei közé választottuk.
